PIN helyett „szívaláírás” lehet a jövő azonosítója

Publikálás dátuma
2015.03.14. 13:00
Illusztráció/Thinkstock
Különféle jelszavak és PIN-kódok helyett szívverésük egyedi ritmusa alapján azonosítaná ügyfeleit a brit Halifax bank - írja a The Daily Telegraph internetes kiadása.

A pénzintézet az új biometrikus technológiát, amely túlléphet az eddig megszokott azonosítási eljárásokon, egyelőre kísérleti jelleggel teszteli. Ha sikeresnek találják a kísérletet, a bank ügyfelei a jövőben olyan, a kanadai Bionym vállalat által fejlesztett vékony karkötőket viselhetnek, amelyek képesek az emberek egyedi szívritmusának mérésére, és az alapján történő azonosításukra.

Akárcsak a használatban lévő érintőkártyák, a Nymi névre keresztelt karperec a tervek szerint pénzfelvételkor és fizetéskor a pénztárgépekkel, illetve a készpénzautomatákkal fog tudni kommunikálni. A vállalat szerint a "szívaláírás" rendkívül biztonságos azonosító eljárást tesz lehetővé, így ezen a téren megelőzhet más biometrikus megoldásokat is, mint például az arcfelismerő technológiákat vagy a retinaszkennereket.

A szakértők szerint a fejlesztés számtalan módon alkalmazható, például a segítségével gépjárműveket zárhatunk be, vagy nyithatunk ki. Szintén alkalmas lehet a technológia különböző elektromos eszközök, például riasztóberendezések és televíziók irányításához. Emellett kormányzatoknak is megtetszhet, amelyek például tömegközlekedési eszközök, határátkelőhelyek és más intézmények biztosításához használhatnák a technológiát.

A karperec úgy működik, hogy egy áramkört hoz létre a felhasználó csuklója és ujjai között. Használatkor a viselő ujjával megérinti a karperec felszínén található kisméretű acéllemezt, amelynek hatására áram halad végig az eszközön a csuklóig, így ellenőrizve a felhasználó egyedi szívritmusából álló "aláírását". A mért szívritmust ezután az eszköz összehasonlítja az adatbázisban tárolt korábbi értékkel.

A Halifax banknak a kísérletben résztvevő felhasználói jelenleg a technológia segítségével okostelefonjukon keresztül léphetnek be bankszámláikra, mindenféle további kód, vagy egyéb biztonsági adat megadása nélkül. "Még nagyon korai szakaszában vagyunk a Nymi karperec, illetve más viselhető technológiák tágabb felhasználásának felfedezése terén" - nyilatkozta Marc Lien, a pénzintézet technológiai igazgatója.

Az EKG-s azonosítás annyival biztonságosabb a hasonló biometrikus azonosítóknál, hogy mindenképp élő személy, magának a jogosultnak a jelenléte szükséges hozzá, nem "hamisítható", szemben például az ujjlenyomattal vagy az írisszel. Más bankok is tesztelnek hasonló, ám jóval egyszerűbb, fizetésre alkalmas viselhető technológiákat. A Barclaycard hitelkártya-kibocsátó cég ügyfeleinek ezrei tesztelik jelenleg a bPay névre keresztelt gumi karkötőt, amely egy kisméretű bankkártyát rejt magában. Az eszköz az érintőkártyákhoz hasonlóan működik, de csak 20 fontnál kisebb értékű vásárlásokhoz, és a londoni közlekedési hálózat igénybe vételére használható.

Szerző

Már a Neander-völgyiek is cicomázták magukat

Publikálás dátuma
2015.03.13. 11:00
Egy liverpooli ünnepségen bemutatott jeleneten a történelem előtti ősember megmenti feleségét egy dinoszaurusztól Fotó: Fox Pho
A Neander-völgyiek már 130 ezer évvel ezelőtt készítettek ékszert saskaromból - állapították meg tudósok olyan leletek vizsgálata alapján, amelyeket több mint száz évvel ezelőtt találtak a mai Horvátország területén.

A Plos One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók arról írnak, hogy az egykor Krapina (Korpona) környékén talált nyolc karom csiszolás nyomait viseli magán, és kiegészítőként használták őket. Feltételezéseik szerint nyakláncok és karkötők készítéséhez használták fel a karmokat - írta a ScienceDaily tudományos hírportál.

A leletek kora 80 ezer évvel előzi meg a modern ember megjelenését Európában - derült ki az elemzésekből. A tanulmány szerint a Neander-völgyiek valamiféleképpen összekötötték a csiszolt rétisas-karmokat. Máshol talált leletekből "tudjuk, hogy rostszálakból madzagot sodortak, nincs okunk feltételezni, hogy a krapinai Neander-völgyiek ne lettek volna birtokában ennek a képességnek, hogy aztán összefogják velük a saskarmokat" - írták.

Az ékszerként használt karmokat David Frayer, a Kansasi Egyetem kutatója fantasztikus felfedezésnek nevezte. "Nem is számítottunk rá. Semmihez sem fogható, soha nem találtak még hasonló ékszereket". A tudósok szerint eredményeik arra engednek következtetni, hogy a Neander-völgyiek képesek lehettek tárgyak szimbolikus használatára. "A nyolc karom azt sugallja, hogy a krapinai Neander-völgyiek gyűjtötték és megmunkálták a saskarmokat, hogy aztán szimbolikus célokra használják őket" - összegezték.

Néhányan azt állították, hogy a Neander-völgyiek nem voltak birtokában e képességnek vagy a modern embertől vették át. Ezek a leletek egyértelműen azt mutatják, hogy a krapinai Neander-völgyiek jóval az előtt ékszereket készítettek, hogy a modern ember megjelent Európában.

forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2015/03/150311160442.htm

Szerző

480 millió éves óriásszörnyre bukkantak

Publikálás dátuma
2015.03.12. 18:11
A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Egy két méter hosszú, 480 millió éves tengeri őslény felfedezése segíthet a tudósoknak abban, hogy pontosabban megértsék az ízletlábúak (arthropoda) törzsébe tartozó állatok - a rákok, homárok, skorpiók és más rovarok - evolúcióját, végtagjainak kifejlődését.

Az óriás ízeltlábú páratlanul jól megőrződött kövületeire Marokkó délkeleti részén bukkantak a szakemberek. A földtörténeti ókorban - 542-251 millió éve - ez volt a Föld legnagyobb állata, legalább kétszer nagyobb volt minden más élőlénynél - mondta Peter Van Roy, a Yale Egyetem paleontológusa, a Nature című tudományos folyóirat szerdán megjelent számában közzétett tanulmány egyik szerzője. Az Oxfordi és a Yale Egyetem kutatói a fosszíliák alapján rekonstruálták az állatot, felvételeiket a folyóirat honlapján is közzétették.  

Mérete ellenére ez az óriás lény csupán planktonokkal táplálkozott. Az Aegirocassis benmoulae nevű lény 2,1 méter hosszú volt. Ő volt az utolsó tagja az Anomalocarididae-családnak, amelyek a kambrium kori tengerek első csúcsragadozói voltak az állati élet kifejlődésének hajnalán. A faj valamennyi tagja aktív ragadozó volt, a fejükből kinövő nyúlványokkal kapták el áldozataikat. 

Az Aegirocassis azonban más táplálkozási stratégiát követett, nyúlványai szűrőként működtek, plankotonok sokaságát kapva el. A földtörténet különböző szakaszaiban a nagyragadozó állatok csoportjaiban különösen nagyméretű fajok fejlődtek ki, amelyek szűrőszerű nyúlványuk segítségével táplálkoztak, nem aktív ragadozók voltak. Az ordovícium korában (488-443 millió éve) a planktonok robbanásszerű elterjedésének kihasználásával az Aegirocassis jelenti ennek a folyamatnak a kezdetét, előrevetítve a mai bálnákat, cápákat.

"Hatalmas mérete és különösen idegen megjelenése miatt a legtöbb ember valószínűleg megrémülne tőle, ha úszva találkozna vele. Ám a legtöbb más Anomalocarididae-val ellentétben, amelyek aktív ragadozók voltak, a mi állatunk egy igencsak békés legényke volt" - magyarázta Van Roy.

Az Aegirocassis-nak torpedó formájú feje, megnyúlt törzse volt 11 szelvénnyel és két oldalán lebenyekkel, amelyek a fejlettebb ízeltlábúak végtagjainak előfutárai lehettek. Az alsó lebenyeket úszásra, ritmikus hullámmozgásra használta, a felsők stabilizálták az állatot a vízben és segítettek neki a felgyorsulásban. A felfedezés ismereteket ad nekünk az ízeltlábúak eredetéről, korai evolúciójáról, ez a faj a Föld morfológiailag legeltérőbb, legsikeresebb, mindenütt elterjedt állatcsoportja - mondta Van Roy.

Szerző