kiállítás;Francia Intézet;JeSuisCharlie;Zsigó Bianka;

A tárlaton is kiállító Pápai Gábor, lapunk karikaturistája a Szabad Sajtó Alapítvány díját vehette át Tóbiás Józseftől, az MSZP

- Rajzokkal a szólásszabadságért

A szállóigévé vált #JeSuisCharlie címmel rendezett kiállítást a Budapesti Francia Intézet, tíz nemzet karikaturistája rajzolt húsba metszően pontos képet a támadásra reagálva.

A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen január 7-én elkövetett merényletben tizenkét ember – köztük nyolc újságíró – vesztette életét. A Budapesti Francia Intézet tárlata, amely a Magyar Képregény Szövetség tagjaival szoros együttműködésben valósult meg, az elhunyt újságírók és karikaturisták emlékére, valamint a szólásszabadság fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet. A kiállítás címében szereplő kettős kereszt sem véletlen, az internetezők által ún. „hashtag”-nek nevezett jellel került milliószámra megosztásra a szolidaritást kifejező „Charlie vagyok” felirat a közösségi oldalakon.

„- Jaj! Az oroszlán leharapta a fejem! - Ha nem hergeled, akkor biztos nem harapta volna le” – így kezdődik Halter András karikatúrájának a szövege, amely a francia szarkasztikus újság elleni támadásra reflektál. Mint köztudott, az elmúlt években az újságnak több komoly fenyegetést is címeztek, a legnagyobb port kétségkívül a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúra verte. A budapesti kiállítás viszont még hírből sem nevezhető provokatívnak, az egységes tematikát követő tárlatot mégis nehéz megközelíteni. Készenléti rendőrök őrzik az épületet, a látogató pedig csak a fémdetektoros beléptetés után tekintheti meg a tárlatot.

A kiállítás két kurátora, Zsigó Bianka művészettörténész és Takács Eleonóra, a Magyar Képregény Szövetség korábbi elnöke lapunk kérdésére elmondta, előfordult, hogy nem kaptak választ a felkutatott alkotóktól a megkeresésre, pedig közölték velük, hogy a kiállítás témája alapvetően az emlékezés, nem az indulatkeltés. Elmondásuk szerint, a legtöbb alkotó viszont „örömmel és lelkesen” tett eleget a felkérésnek.

A kiállított képek közül több is kulturális utalás köré épült: a Csillagok háborúja című űreposz hőseit mintázó figurák két ceruzárával vívnak harcot egymással. A belga grafikus alkotásának ötletes címe: „A ceruzaerő legyen veled!” A tárlat középpontját éppen ez a semmivel nem rokonítható hatalom, a toll mindenen felülálló szerepe képezi. Az orosz Sergey Elkin alkotásán egy szúrós tekintetű férfi nagyméretű késsel hegyez egy ceruzát, miközben azt mondja, nem fél semmitől. Ikonikussá vált Ana Juan spanyol művész alkotása, amely a New Yorker címlapján jelent meg.

A baljós hangulatú képen maga az Eiffel-torony válik kiélezett, vérvörös hegyű írószerszámmá, alatta pedig a vér hullámai mossák a híres párizsi műemlék talpazatát. Kifejezetten szellemes alkotás Romain Dutreix munkája, a francia alkotó karikatúráján a meggyilkolt újságíróknak egy csúf jósnő vetíti elő a hihetetlen jövőt, miszerint a világ vezetői egymásba karolva vonulnak végig az emlékükre rendezett felvonuláson, sőt még a pápa is felszólal a tragédia kapcsán.

Hervé Ferrage, a Budapesti Francia Intézet igazgatója a kiállítás kapcsán elmondta, az intézet a terrortámadás utáni napokban úgy döntött, hogy csatlakozik azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek hozzá kívánnak járulni egy közös elmélkedéshez a társadalmak alapját jelentő elvekről és értékekről.

Hozzátette, Franciaország az egész világon támogatja a szólásszabadságot, ezt bizonyítja a Budapesti Francia Intézetben magyar szervezők által rendezett, magyar művészek alkotásait is bemutató kiállítás. Lapuknak adott válaszában kiemelte, hogy a kiállítás igazi összefogás eredménye, ugyanis az alkotók többsége örömmel járult hozzá képük bemutatásához annak reményében, hogy üzenetük a legszélesebb tömegeket éri el.

Az intézet galériájában brit, amerikai, kanadai, belga, iráni, indiai, orosz és spanyol művészek alkotásai mellett több magyar kép is emlékezik a tragédiára. Ezek a sajátos alkotások tekinthetőek egyéni részvétnyilvánításoknak, a kollegialitás megnyilvánulásának őszinte jeléül, illetve a szólásszabadság melletti kiállásnak is. Pápai Gábor, a Népszava karikaturistája Megtelt című rajzával van jelen a kiállításon, amely a támadás után három nappal jelent meg.

„Arról szól ez a kép, hogy a négy lemészárolt karikaturista bejutott a mennybe, de a kétségbeesett terroristák számára nincs irgalom: még a hetedik mennyország mellett is lezuhannak. A kép azt sugallja, rájuk csak a pokol vár. Pápai alkotása arra irányítja a figyelmet, hogy sok iszlámhitű ember elítélte a terrortámadást, mondván az ő nevükbe ne öljenek embert” – mondta Zsigó Bianka, a kiállítás szakmai kurátora. A nemzeti ünnep alkalmából a Szabad Sajtó Alapítvány által odaítélt díjjal is kitüntetett Pápai az elmúlt időszakban többször felszólalt a Charlie Hebdo elleni támadásban elhunyt újságírók mellett, néhány rajzát még a lap szerkesztőségéhez is eljuttatta.

A #JeSuisCharlie kiállítás kurátorai szerint hazánkban már nincs igazi kultúrája és társadalmi jelentősége a karikatúrának. „Amerikában vagy Európa bizonyos országaiban sokkal nagyobb az értéke a szólásszabadságnak és a karikatúraművészetnek, mint idehaza. A hazai alkotóknak kevesebb lehetőségük van a publikálásra, mint a külföldi kollégáiknak” – vélte Takács Eleonóra, a tárlat egyik szervezője. Szerinte ennek egyértelműen az lehet az oka, hogy a rendszerváltás előtt politikai karikatúra nem igazán jelenhetett meg. A kiállítás, amely az anyagi haszonra vonatkozó rosszindulatú célzások elkerülése végett ingyenes, április 10-ig tekinthető meg.

Virág és pezsgő a szobába, késő esti fuvar egy buliba, esetleg szexpartner keresése – mi számít extrém kérésnek a szálláshelyeken? E kérdésre várt választ felmérésében a Szallas.hu. Bár van, aki egy plusz törölközőért is díjat számít fel, a szállásadók többsége szívesen segít vendégeinek.