Katasztrofális nézettséget produkált első napján a hírcsatornává átalakult M1. Az átlagos nézőszám a Nielsen közönségmérő adatai szerint a teljes lakosság körében mindössze 108 ezer 362 fő volt, 4,7 százalék, ami nem csak a hírtévévé alakulás előtti időkhöz, hanem az M1 korábbi vasárnapjaihoz képest is visszaesés. A hétköznapokat átlag 6 százalék körüli nézettség jellemezte, míg az M1 az elmúlt hetek vasárnapjain jellemzően 5 százalék fölött tudott teljesíteni. Ám sokkal lesújtóbb képről árulkodik a kereskedelmileg is fontos célcsoport - a 18-49 évesek köre -, mivel március 15.-én átlagban mindössze 18 ezer 923-an választották a 80 milliárd forintos állami büdzsével kistafírozott hírfolyamot.
Vagyis jelen állás szerint nem csak a fiatalokat nem tudta bevonzani az M1, de korábbi nézőik egy részét sem érdekelte Orbán Viktor ünnepi beszédének negyedik ismétlése, a sokadik időjárás-jelentés, és a valódi híreket csak szórványosan bemutató óránkénti állami híradók. Délután ugyanis nagyjából ezeket lehetett látni. Pedig napközben az élő adással láthatóan hadilábon álló, a hírcsatornáktól elvárt tárgyilagos hírszolgáltatást a sorozatos technikai és szakmai hibákkal egy bakiparádé szintjére silányító állami média komoly humorforrást is jelentett, a fiatalokat mégsem érdekelte.
A nézettség kora délutánra még tovább süllyedt: 17 és 22 óra között az ATV végig verte az állami tévét, holott a kereskedelmi hírcsatorna az M1 100 százalékos lefedettségéhez képest csak 88 százalékos, és míg az ellenzéki tüntetés idején az ATV-t a tévé előtt ülő felnőttek 10,8 százaléka választotta, az M1-et ugyanennek a körnek csak 3,3 százaléka. Viszonyításképp: az ATV mindössze 1,9 milliárdból gazdálkodik évente. Az állami hírtévé 17 óra 45 perckor egészen konkrétan 0,0 százalékos nézettséget produkált a 18-49-esek körében, tehát a híreket nem az M1-en keresték.
Megírtuk: a sajtószabadság napjára időzítette az MTVA a megújuló, avagy az M1 szórakoztató tartalmait átvevő Duna, valamint a fiatalokat célzó Petőfi TV elindítását is. Lényegesen jobban teljesített saját magához és az M1-hez képest a Duna: a teljes lakosság 7,9 százalékát vonzotta, hűséges nézőit megtartva, szemben a korábbi vasárnapok 3,6-os átlagával. Az M1 nézői tehát valamelyest átpártoltak, de az eredmény vélhetően a Forma 1-es futam közvetítésének is köszönhető. A Pilvaker című zenés-verselős 1848-as emlékest közvetítésével debütáló Petőfi Tv-t mindössze 15 ezren követték - igaz, sokan Rudolf Péter Dunán vetített sorozatát, a Kossuthkiflit választották -, pedig a műsorban olyan fontos dolgokról is szó volt, mint hogy, ha Petőfi ma élne, "trendszetter vagy hipszter" lenne-e, hogyan öltözködne, mennyit facebookozna. A Petőfi Tv egyik fontos vállalása egyébként, hogy nem a fiatalokat hívják a stúdióba, hanem ők mennek oda, "ahol a fiatalok vannak", és ehhez rögtön 5-6 fiatal műsorvezető is kellett; volt pillanat, amikor Kiss Ádám komikus orra alá ketten is mikrofont dugtak.
Bár az új csatornákkal az állami média az előző héthez képest összességében 4 százalékot tudott javítani, az M1 gyalázatos szereplését az MTVA sem tehette ki az ablakba. Az MTVA hivatalos blogja, a "Skoff Elza" sem ejtett szót a gyatra nézettségről, helyette viszont azt emelte ki, hogy a "nemzeti főadót" - amely alatt immár a Dunát kell érteni - mégis megtalálták a nézők. "Sok cikk jelent meg sok hozzáértőnek köszönhetően, ami mind arról szólt, hogy a közmédia rendszere összeomlik, és hogy többek között nem fognak áttalálni a Duna TV-re azok a nézők, akik eddig az M1-en követték nyomon az egyes műsorokat (…) az első napon kiderült, hogy a nézők képességeit becsmérlőknek nem volt igazuk. Ugyanis mindenki megtalálta a Duna TV nyomógombját a távirányítóján" - magyarázták.
Pedig a közmédia összeomlása már vasárnap olyannyira téma volt, hogy Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója még aznap interjút adott az Origónak, amiben arról beszélt: "csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit", s szerinte csak azért nagyítják fel az első nap hibáit, mert súlya van annak, amit csinálnak. Az MTVA vezetője szerint például az M1-gyel történt most meg a valódi rendszerváltás az állami médiában, noha nincs ínyére az "állami média" kifejezés. Szerinte "jó lenne ezt az állami szót passzolni", mert - mint fogalmazott - "Magyarországon nem állami, hanem közszolgálati média van". Ehhez képest rendszeresen kimaradoznak hírek a Híradójukból - így az Európai Bizottság Pakssal kapcsolatos döntéséről, vagy Patyi Gergely államtitkár lemondásáról is csupán nagy késéssel számoltak be -, de ezt az MTVA-vezért a szerkesztői szabadsággal magyarázta, és visszakérdezett, vajon az RTL Klub reggeli híradója hogyan kezelte ezeket.
"Nem az a nagy kérdés, hogy mit teszünk be a hírműsorba, hanem az, mi maradjon ki" - jelentette ki az MTVA vezetője, a késéseket indokolva pedig hozzátette, csak a megerősített hírekről számolnak be, és szerinte az is "egy vélemény, de nem tény", hogy a kormánynak pozitív hírek megjelennek, a rosszak pedig nem. "Nézettségi elvárása" amúgy sincs, mert portfólióban tekint az állami média csatornáira, és az "nem fog csökkenni" a következő időszakban. A hírek szerint azonban, ha az első héten is marad a kudarcos nézettség, az akár Szabó László Zsolt székébe is kerülhet - noha ő maga az interjúval vélhetően ezt igyekezett cáfolni.
Az M1 második napja sem jeleskedett azonban a problémák elhárításában: hétfőn ugyan kevesebb volt a technikai baki, csak az előzetesen jelzett műsorokat nem sikerült sugározni. Délután órákon át a parlamenti ülést közvetítették, holott a múlt héten derült ki, hogy e héttől a megújuló M1 azt már nem is tervezi adni. Magyarázat nem volt, de a közvetítés végével jelentős csúszás igen, és miközben már a Kék Bolygót vagy a Magyar Gazdát várták a nézők, a Híradót kapták. Mivel azonban sok a kezdő, gyakorlatlan újságíró, és sajtóinformációk szerint több anyag nem készült el, így lényegében kényszerűségből döntött úgy az MTVA, hogy mégis közvetíti a Ház munkáját.
Miközben 76 tudósítói pontja van az M1-nek - melyek kiépítése a hírek szerint legalább 400 millió forintba került -, március 15.-én például Pozsonyban csak a helyszíni tudósító nem tudta, mikor kerül éppen adásba, amikor pedig beszélni kezdett, a hangot levették és a nézők nem hallhatták. A nemzeti ünnepen fél 2-kor is csak annyit lehetett megtudni, hogy Hamilton nyerte a Forma 1-et, Budapesten történt egy baleset, és a miniszterelnök elmondta ünnepi beszédét. Mire délután beszámoltak az ellenzéki - vélhetően addigra már több helyről "megerősített" - tüntetésről, a nézők már eltűntek. Az Orbán-beszéd előtti Múzeum krt.-i tiltakozást és balhét pedig délután sikerült a kormánypárt nyelvhasználatával tálalni, vagyis az egész eseményt "szélsőbaloldali és szélsőjobboldali csoportok" zavargásaként bemutatni. Igaz, e sorok írója 20 óra után nagy betűkkel láthatta kiírva az M1 képernyőjén, hogy kormányellenes tüntetés volt, amiről a Pécsről jelentkező tudósító számolt be, ám a közben futó folyamatos hírsáv apró betűit továbbra sem lehetett elolvasni.
Nyertek Simicska kipöckölésével
Mindössze 3 százalékkal olcsóbb az MTVA, hogy saját belső gyártásban, és immár nem a Simicska Lajoshoz köthető Hung-Ister Zrt.-vel gyártatják a szórakoztató műsorokat. Ezt az állami média vezetője árulta el az Origónak. Az Orbán-Simicska-konfliktus kirobbanása óta ugyanis az MTVA felbontotta a Hung-Ister szerződéseit, de Szabó László Zsolt szerint, mivel féléves opciókkal szerződnek, ezt még ősszel eldöntötték, nem az idén, mikor az üzletember nyíltan elkezdte bírálni a miniszterelnököt. "Amúgy pedig nem ismeretségek alapján szerződünk (...) Vagyunk már olyan állapotban szervezetileg és technikailag, hogy egy ilyen volumenű vetélkedőt legyártsunk" - jelentette ki a Maradja talpon! című műsorra utalva. Szerinte az sem igaz, hogy az M1-re azért lett volna szükség, mert a Hír Tv immár nem számít kormánybarát médiumnak, mint fogalmazott, "a nemzeti hírcsatorna koncepciója előbb alakult ki, míg az ismert események csak később következtek be". Megerősítette viszont, hogy fognak érkezni az MTVA-hoz a Hír Tv-től is. Nem az állami, hanem a Fidesz-közeli médiánál helyezkedik azonban el a hvg.hu szerint a Simicskával szembekerült volt Magyar Nemzet főszerkesztő. Liszkay Gábor veheti ugyanis át a Napi Gazdaságot a kormányközeli Századvégtől, hogy "egy épülő, új jobboldali lapcsalád vezetőjeként közéleti napilappá formálja" a szaklapot - írták.