Tehát nem majdani esetleges letiltást helyezett kilátásba, hanem azonnali hatállyal megtiltotta egy magyar törvény végrehajtását. A Bizottságnak erre minden esetben joga van, ha úgy látja, hogy valamelyik tagállam olyan szelektív előnyöket biztosít egyes cégeknek, vállalatoknak, amelyben mások nem részesülnek. A törvény azonnali felfüggesztését az indokolja, hogy csak így lehet biztosítani a szabálytalannak feltételezett támogatások leállítását.
Nem véletlen, hogy a döntés előtt maga Lázár János is úgy nyilatkozott, hogy először „fenyegették meg” a magyar kormányt azzal, hogy egy adó miatt felfüggesztenek egy Magyarországon hatályos törvényt, ami szerinte is a legsúlyosabb uniós szankciók egyike. Sajátos módon azonban mind az ellenzék, mind a független média hamar napirendre tért az Orbán-rezsimre rendkívül súlyos és megalázó szankció felett.
Egy uniós ismerősöm segítségével utána néztünk a hasonló bizottsági döntéseknek. Kiderült, hogy médiacégekkel, általában a médiával kapcsolatban sohasem hoztak még hasonlóan szigorú döntést az Európai Unióban. Vagyis az Orbán-féle reklámadóig sohasem történt meg, hogy egy uniós tagállam kormánya a médiapiacot és a média szabadságát súlyosan sértő módon, a versenyjogot durván megsértve, az adózás manipulálásával avatkozott volna be a sajtóviszonyokba. A média szabadságával kapcsolatos elvi döntéseket talán lehet vitatni, elfogultsággal magyarázni, de ez esetben az Orbán-rezsim a precíz és egyértelmű versenyjogot is megsértette a média kisajátítása érdekében. Ezért érdemes odafigyelni a törvény bizottsági vizsgálatának folyamatára is.
Mint már közöltük, az Európai Bizottság várja a reklámtörvény által érintettek véleményét, hogy a felfüggesztett törvény vizsgálatánál minél pontosabb képet kapjanak a reklámadóról.