Az elsőfokú bíróság korábban elutasította a felperes pénzintézet magyar állam ellen benyújtott keresetét, amelyben a lízingcég forintalapú és deviza lízingszerződéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani. Az elsőfokú határozat ellen mind az OTP Ingatlanlízing, mind az alperes magyar állam fellebbezett.
A felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a forintalapú, valamint devizaalapúnak nem minősülő deviza fogyasztói pénzügyi lízingszerződéseinek részét képező általános szerződési feltételek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései tisztességesek, ezért érvényesek. A pénzintézet egyúttal kérte az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is, a 2014 évi devizahiteles törvény uniós jogba ütközése miatt.
Az alperes magyar állam az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte, fellebbezést annak indoklása miatt nyújtott be. Az alperes jogi képviselője kifejtette: az elsőfokú bíróság adott esetben egy-egy mondatról, bekezdésről állapította meg, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá. Álláspontjuk szerint nem lehet mesterséges módon szétválasztani, egységes egészként kell kezelni a szerződési kikötéseket, ahogy azt a felperes is a kereset tárgyává tette. Ezért valamennyi olyan szerződési rendelkezésre vonatkozik a fellebbezésük, amiről elsőfokú bíróság megállapította, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá - mondta. Ha ezt az álláspontot nem osztaná az ítélőtábla, megjelölték az ászf-ben az egyoldalú kamat, költség és díjmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseket is – tette hozzá az alperesi képviselő.
Az alperes ellenkérelmében felidézte: az Alkotmánybíróság határozatai egyértelműen kimondták, a törvény nem ütközik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába, nem sérti sem a jogbiztonságot, sem a tisztességes eljárás elvét. A fellebbezés nem tartalmaz olyan indokot, amely alapján szükség lenne előzetes döntéshozatali eljárásra, ahogy az elsőfokú bíróság is megállapította – tette hozzá.
