Előfizetés

Csődvédelmet kért az Ulpius-ház

Csődvédelmet kért az Ulpius-ház kiadó, ezt hétfőn jelentették be a cég dolgozóinak - erősítette meg az erről szóló sajtóhíreket a kiadó kommunikációs vezetője kedd este.

Galambos Ádám elmondta, hogy a csődvédelem elsődleges célja az időnyerés, hogy meg tudják menteni a kiadót.

A kommunikációs vezető beszámolt arról, hogy a csődvédelmet hétfőn jelentették be a kiadó alkalmazottainak a cég ügyvédje és az új ügyvezető jelenlétében. Mint mondta, ő tanácsadóként segíti az Ulpius-ház munkáját, így a hétfői értekezleten nem volt jelen, nincs pontos információja arról, hogy mi hangzott el.

Galambos Ádámnak arról sincs tudomása, hogy a kiadó mekkora adósságot halmozott fel és miért most kérte a csődvédelmet. Személyes véleménye szerint az elmúlt évek túl gyors ütemű terjeszkedése, valamint a könyvpiacot sújtó válság együttesen sodorhatták a kiadót a mostani nehéz helyzetbe. Hozzátette: a csődvédelemmel időt nyerhetnek, és később szerényebb keretek között, akár néhány bolt bérleti jogának visszaadásával tovább működhetnek.

Az MTI kedden többször is megpróbálta elérni Kepets Andrást, az Ulpius-ház tulajdonosát, de nem sikerült elérnie. Galambos Ádám megjegyezte, hogy ő sem tudott beszélni az eddigi vezetővel.

A kiadó boltjai hétfő óta leltár miatt zárva tartanak. Az MTI-nek kedd este a Mammutban és a Pozsonyi úton működő boltokat sikerült telefonon elérnie, az üzletekben azt az információt adták, hogy reményeik szerint péntek reggel kinyithatnak.

Az Ulpius-ház csődvédelméről az index.hu és a hvg.hu is hírt adott. Utóbbi idézte fel a kezdeteket, hogy az Ulpius-ház a 90-es években lényegében egyszemélyes kiadó volt: Kepets András egy hátizsákkal járta a kiadott könyvekkel a boltokat. "Ebből nőtt ki az a cég, ami az utóbbi években meglehetősen agresszív üzletpolitikát folytatott: szinte csak sikerkönyveket adtak ki. Így például A szürke ötven árnyalata, Frei Tamás: 2015, Vass Virág-könyvek, Mészöly-életrajz, de említhetjük Szepesi Nikolett nagy botrányt kavart visszaemlékezéseit is" - írta a hvg.hu.

A portál arról is beszámolt, hogy a kiadó hatalmas példányszámban küldte piacra a köteteit, állítólag A szürke ötven árnyalata 200 ezer példányban jelent meg, miközben egy-egy könyvkiadónál az 5-10 ezres példányszám is kivételszámba ment. Ezzel azonban a nem elég jól fogyó címek óriási veszteséget voltak képesek termelni. Kepets András ráadásul a válság ellenére is rendre nyitotta meg az új könyvesboltjait: 2012-ben hat, 2013-ban újabb hat, 2014-ben pedig két új üzlethelyiséget nyitott a cég. A magyar könyvpiacon az volt az általános trend, hogy a terjesztők kebelezték be a kiadókat, az Ulpius viszont ellenkező utat igyekezett bejárni: saját terjesztői és bolthálózatot szervezett.

Közben a kiadóhoz szerződött írók közül évek óta többen is panaszkodtak a honoráriumok kifizetésének csúszása miatt, tavaly - részben emiatt - több szerző, köztük Fejős Éva is elpártolt és elszerződött az Ulpiustól a hvg.hu írása szerint.

A portál cikke kitér a cég mérlegadataira is: az Opten cégadatbázis adatai alapján a 2009-től folyamatosan növekvő, 2013-ra 1,51 milliárdos bevétel, 100 milliós adózott eredmény is egyre nőtt, 2013-ban 109 millió forintra rúgott. A cég kötelezettségei ugyanakkor szintén nem voltak alacsonyak: 2012-ben egymilliárd forintnál is többel tartozott az Ulpius-ház, ez az összeg 2013-ra 956 millió forintra csökkent. A cég 86 embert foglalkoztatott.

Az index.hu arról is beszámolt, hogy a nyilvános cégadatokban mostanra az olvasható, hogy az Ulpius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. március 10-én az eddigi székhelyét a Thurzó utcából áthelyezte a Szent István körút 18. alá, három telephelyét (a Szent István körút 18., a Kolosy tér 1. és a Margit körút 1. alatt egyébként az Ulpius bolthálózat három címeként bejegyzetteket) pedig töröltette.

Meghalt Tolnai Miklós

Publikálás dátuma
2015.03.17. 19:40
Forrás: magyarszinhaz.hu
Életének hetvenötödik évében hétfőn elhunyt Tolnai Miklós színművész, a Pesti Magyar Színház egykori művésze - tudatta a teátrum az MTI-vel kedden.

Tolnai Miklós 1940. október 15-én született. Előadóművészként kezdte pályáját 1959-ben, majd 1964-től a debreceni Csokonai Színház, 1966-tól a szolnoki Szigligeti Színház, 1968-tól a békéscsabai Jókai Színház, 1970-től pedig a szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja.

A 25. Színházban 1976-tól játszott, majd 1981-től a kecskeméti Katona József Színházban, 1983-tól a József Attila Színházban, 1989-től pedig a Nemzeti Színház társulatának tagjaként lépett színpadra. 2000-től hosszú évekig a Pesti Magyar Színház művésze volt, utoljára az István, a király című előadásban láthatták a nézők.

Tolnai Miklós pályája során játszotta többek között Kőműves Kelemen, Lear király és Sancho karakterét, de szerepein túl számtalan szinkronszínészi feladat és rádiós alakítás fűződik a nevéhez.

A nézők láthatták a Linda, a Szomszédok és az Angyalbőrben című népszerű televíziós sorozatokban és többek között a Havasi selyemfiú, A Pogány Madonna és a Csinibaba című filmekben.

Tolnai Miklós temetéséről később intézkednek.

Szanyi: meg kell szabadulni a "paksi rémálomtól!"

A szocialista Szanyi Tibor jelentős szerepet vállalna abban, hogy Magyarország megszabaduljon "a paksi rémálomtól". Az európai parlamenti (EP-) képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján jelezte azt is, hogy az EP tagállami adókedvezményeket vizsgáló speciális bizottsága (Taxe) is vizsgálhatja majd az atomerőmű-beruházást.

Szanyi Tibor emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság és az Euratom fenntartásait fogalmazta meg a fűtőanyagok beszerzése miatt. További vizsgálati szempontok is vannak adózási, közbeszerzési témakörökben, így atekintetben: van-e és miként van a bővítésen beruházási áfa, illetve hogy megvalósulása után a beruházás milyen adókörnyezetbe kerül - fejtette ki.

A politikus véleménye szerint az EP-ben kitapintható "egy masszív többség", amely nem akarja, hogy a paksi beruházás megvalósuljon, de sem a parlament, sem a bizottság nem kíván az európai jogszabályokkal ellentétes módon fellépni. Szanyi Tibor szerint nincs szükség a paksi bővítésre. Szerinte ha az arra szánt pénzt energiatakarékossági beruházásokba fektetné a magyar állam, akkor kétszer annyi energiát lehetne megspórolni, mint amennyit a paksi bővítés után az atomerőmű termelni fog.