M1;RTL;közmédia;Dirk Gerkens;Andreas Rudas;

Így bántak el az RTL-vezérrel?

Lapunk értesülései szerint nem éppen barátságosan vált el egymástól Dirk Gerkens és az RTL Klub; a múlt héten távozott vezérigazgatót biztonsági őrök is elkísérték irodájába, amikor átadta céges holmijait. Gerkens maga sem elégedett a távozásával.

Nem kifejezetten békés körülmények között búcsúzott el a csatornától Dirk Gerkens, az RTL Klub nemrég távozott vezérigazgatója – értesült lapunk. Információink szerint a csatorna több munkatársa is szemtanúja volt annak, hogy utolsó munkanapján Gerkens biztonsági őrök és a jogi osztály egy munkatársa kíséretében mehetett csak be irodájába, ahol átadta céges számítógépét és telefonját. Előbbiről információnk szerint több mint egy évtizednyi levelezést lementettek - Gerkens 2001 óta vezette a magyar csatornát -, és az anyagot valamilyen okból a jogi osztály képviselője elvitte. Arról nincs információnk, mindez az RTL-nél "normálisnak" számít-e - bár van vállalat, ahol igen -, így kérdésekkel fordultunk Kolosi Péter programigazgatóhoz, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Gerkens menesztését múlt kedden jelentette be az RTL, posztját ideiglenesen Andreas Rudas, az RTL Csoport térségért felelős alelnöke vette át. Másnap viszont maga az érintett azt nyilatkozta, szerződése 2017-ig szólt, és épp tavaly hosszabbították meg. Vagyis szándéka ellenére távozhatott mandátuma lejárta előtt, és pozíciója az RTL és a kormány közti tárgyalásokban alku tárgya lehetett. Vélhetően ezeket kívánta cáfolni Rudas a Népszabadságnak és a hvg.hu-nak adott, kedden megjelent interjúkban: szerinte a tévés "nem érezte igazán jól magát Magyarországon", ráadásul "14 éve vezette a céget, ami sok idő". Ám a tavalyi hosszabbítás eleve öt évre szólt, amit Rudas azzal magyarázott, mivel az RTL a jövőben új piacokon terjeszkedik, szerette volna, ha Gerkens ebben segítene, Luxembourgból irányítaná az Afrikában, Ázsiában lehetséges építkezést. (Gerkens az ajánlatot végül nem fogadta el.) Bár lapunkhoz is eljutottak olyan információk, amelyek szerint a kormánypárt nem nézte jó szemmel, hogy Gerkens túl szoros viszonyt ápol a Simikcska Lajoshoz köthető üzleti körökkel, Rudas cáfolta, hogy ilyesmi szóba került volna. "Én is ismerem azokat a pletykákat, hogy a magyar kormány Dirk Gerkens távozását szerette volna elérni. Ez azonban nem igaz" - fogalmazott.

Gerkens viszont a hvg.hu forrásai szerint úgy érzi, cserbenhagyta a cége, és olyan információk is eljutottak hozzá: az "ő fejében" egyeztek ki. Már januárban, a kormány-RTL-tárgyalások kezdete után két hónappal közölték vele, nem folytathatja. A Fideszben kifejezetten Gerkenst hibáztatták azért, hogy a reklámadó bevezetése után az RTL felvette a kesztyűt.

Gerkens cáfolja Rudast
„Nicolas de Tavernost 15 éve irányítja az RTL Grouphoz tartozó francia M6 médiacéget. Tudomásom szerint nincs olyan írott vagy íratlan szabály a csoportnál, hogy egy bizonyos időn túl le kell váltani a vezérigazgatót" – reagált az RTL regionális alelnökének a hvg.hu-n kedden reggel megjelent interjújára Dirk Gerkens, a cég múlt héten menesztett vezére. „A szerződésem 2017 júniusában járna le. Legutóbb 3 és fél évre kötöttük” – közölte Gerkens a hvg.hu-val. Ebből az következik, hogy tavaly év elején, még a kormány és az RTL viszonyának elmérgesedése előtt hosszabbíthatták meg. Ez ellentmond Rudas állításának, aki szerint 5 évre kötötték meg a szerződést. Azt is mondta, ennél többet egyelőre nem akar nyilatkozni a menesztéséről, de rövidesen meg fog szólalni, hogy „helyre tegye a sajtóban az utóbbi időben megjelent téves állításokat”.

Az RTL Klub Híradójának hangvétele Rudas szerint nem került szóba a tárgyalások során; elmondása szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejezetten gazdasági értelemben beszélt a reklámadóról, de Rudas amúgy elég homályosan utalt ezekre az egyeztetésekre. Úgy fogalmazott, "soha nem voltak tárgyalások a reklámadóról az RTL és a kormány között", legalább is nem az adó mértékéről, noha az szóba került, hogy Ausztriában 5 százalék a Magyarországon 50 százalékra emelt különadó. Az RTL Csoport azt is jelezte, hogy nem fest jó képet Magyarországról, ha így bánik a külföldi befektetőkkel, de bármelyik cég tönkremenne ilyen magas adókulcs mellett. Rudas szerint két hónapon belül kinevezhetik az új vezérigazgatót, és lehetséges utódként merült fel Kolosi és Vidus Gabriella, az RTL kereskedőházának, az R-Time-nak a vezetője is.

A kormány és az RTL javuló viszonyát érdekes perspektívába helyezte a Kreatív főszerkesztője, Román Balázs. Ő arról írt, nincs egészen rendben, ha az állam és az egyik legnagyobb médiacég megállapodik, miközben az egész alkura semmi szükség nem lett volna, hiszen a reklámadó aktuális formáját mindenképp eltörölte az Európai Bizottság. "Hogy mi történt pontosan, nem tudjuk, azt viszont muszáj hangosan és egyértelműen kimondani, hogy ami a reklámadó és az RTL viszonylatában lezajlott az elmúlt tíz hónapban, minden mozzanatában undorító” – fogalmazott a szaklap vezetője.

Az RTL Klub newsroomja. Ha mégis megalkudott az RTL és a magyar kormány, az a csatorna hírműsoraiban is érzékelhető lesz FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Az RTL Klub newsroomja. Ha mégis megalkudott az RTL és a magyar kormány, az a csatorna hírműsoraiban is érzékelhető lesz FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Gyakornokok omlasztják össze a közmédiát

"Velem holnap találkozhatnak, ugyanezen a napon, viszontlátásra!" - köszönt el a nézőktől egy M1-es műsorvezető. A március 15-én indult nemzeti hírtévé nem az ehhez hasonló vicces bakik ellenére omlott össze: a 444.hu tudta meg, hogy az M1-nél a munkatársak jelentős részét gyakornokok teszik ki, 49-en vannak - köztük egyetemisták és középkorúak vegyesen -, és közülük a "régiek" is csak idén januárban kezdtek. Fizetést nem kapnak, csak szociális ösztöndíjként havonta százezer forint körüli összeget. Mindez amiatt, mert akik korábban készítették a köztévé híradóját - már a jelentős szakembergárda eltávolítása után - előre léptek, most műsort vezetnek, szerkesztenek, vagy terepen dolgoznak. Beigazolódott lapunk korábbi sejtése, miszerint a technikai berendezéssel sem barátkoztak meg időben: volt, aki a vasárnapi indulás előtt csak pénteken látta, hogyan kell videót vágni, de az új vágószoftvereket eleve csak március 9-én ismerték meg. A profi vágók kapacitása pedig nem elég az összes feladat elvégzéséhez - az ilyen anomáliák miatt is, hétfőn az előzetesen hirdetett műsorok helyett végül kénytelenek voltak a parlamenti ülést adni, holott a múlt héten döntötte el az MTVA, hogy e héttől már nem közvetítik. Vagyis a 80 milliárdból működő állami média, a szakember garnitúra elmúlt években folytatott szisztematikus felszámolásával - már az elismert meteorológusuk, Reisz András, Csonka Tamás és Üveges Zoltán sem kell a közmédiának -, legnagyobb terhét olyan emberek vállára helyezi, akik közül sokan csak egy hónapja tévéznek. Bár a nézettség szintén katasztrofális volt, hétfő este az M1 mégis 2,2 millió embernek köszönte meg, hogy őket választották - holott egy-egy Híradójukat legfeljebb 100 ember nézte. Ez a szám úgy jött ki nekik, hogy mind a 20 napi Híradó nézettségét összeadták, vagyis minden olyan embert, aki akár egyetlen percre odakapcsolt.

Újabb távozások a Hír Tv-nél

Többen is felmondtak a Hír Tv-nél:  Korda Judit vezérigazgató, Rákóczi Péter, a hírmagazinok és háttérműsorok főszerkesztője, Csapó Harold Gábor, a Hír TV egyik alapítója, a kameramanok vezetője is a Pestisrácok blog információi szerint, és még a héten távozik a csatornától Nagy Antal Zsolt főrendező, Néző László, a Hír TV híradójának felelős szerkesztője, és Gyurity Mónika programigazgató. A felmondásokat Rákóczi Péter megerősítette, de az okokról még nem kívánt nyilatkozni. A Simicska-Orbán konfliktus február 6-án ért jelentős fordulópontjához, amikor „lelkiismereti okokra” hivatkozva távoztak a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetői, Liszkay Gábor, Szikszai Péter, Gajdics Ottó és Csermely Péter, amire a vállalkozó – aki előző este lapunk hasábjain üzente meg a totális médiaháborút a kormány ellen – keményen és vulgárisan kirohant a miniszterelnök ellen, többek között „gecinek” titulálva egykori kollégiumi szobatársát.

Három héttel később felmondott a Hír Tv Célpont műsorának teljes stábja is, de távozott Villányi Károly, a Magyar Nemzet lapszerkesztője, Vas István Zoltán, a Lánchíd Rádió műsorvezetője, Mezei Zsolt, a Class FM hírszerkesztője, Pető Zoltán, a Music FM szerkesztője, Mentes Katalin, a Hír Tv Híradójának főszerkesztője is, de a tévétől távozott még Kovács Andrea műsorvezető. Vélhetően a napokban Szabó Anett is felmondott, miután a Hír Tv impresszumában már nem szerepel.

Közben olyan hírek derültek ki, amelyek szerint a Fidesz hétfői frakcióülésén azt ajánlották a képviselőknek: ne nagyon nyilatkozzanak a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek. Rogán Antal frakcióvezető ismertette Kövér László házelnök Magyar Hírlapnak adott interjúját, amelyben úgy fogalmazott, a Simicskához köthető médiumokat „már ellenzéki médiának kell tekinteni, ahonnan támogatást nem, bírálatot viszont bármikor” kaphat a Fidesz. Azt is mondta, erre a saját híveket fel kell készíteni, új csatornákat kell találni, hogy üzeneteiket eljuttassák a választókhoz. A Népszabadságnak azonban egy fideszes képviselő cáfolta, hogy „hivatalos” bojkottot hirdettek volna, de a honatyák számára „erősen ajánlott”, hogy ne nyilatkozzanak. A Hír TV egyébként tőle eddig szokatlan módon számolt be Simicskának a miniszterelnököt érintő ügynökvádjáról is, vélhetően ezután döntött a kormánypárt arról, hogy végképp leszámol ezekkel a médiumokkal. Több Hír Tv-s egyébként az MTVA-nál, illetve az M1-nél bukkanhat majd fel.