Bűncselekmény hiányában mentette fel tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság dr. Szabó Rita büntető tanácsa Czvilkó Zoltán vállalkozót. Az egykori Jugoszláviából áttelepült, egyébként művészettörténész végzettségű fiatalembert az ügyészség önkényuralmi jelképek használatának vétségével vádolta. Ez volt az első bűnper, amikor a Btk. 269/B paragrafusát alkalmazták.
Az egyik budai mellékutcában működő Marxim vendéglő vörös csillagos, sarlókalapácsos históriája már korábban közismertté vált, ugyanis 1994 januárjában Rácz Sándor, az ’56-os Szövetség elnöke feljelentést tett a rendőrségen, mert úgy érezte, hogy a kisvendéglő tulajdonosa alaposán megsértette a törvényt.
A Marxim vendéglő, amint a szokatlan név is utal rá tulajdonképpen a letűnt kommunista rendszer pamfletje. A bejáratnál, majd a teremben is, stilizált vörös csillag, recézett sarló és elnyújtott kalapács látható. De hasonló az étlap is, amelyen a menük is az ’50-es, ’60-as évek történéseire emlékeztetnek. A tárlókban pedig a múlt rendszer kitüntetései közül is látható néhány.
Mi nem nosztalgiázni akarunk ezekkel a grafikákkal és letűnt kori emléktárgyakkal, hanem művész barátaim segítségével igyekeztünk a megszokottól valami eltérő külsőt adni az üzletnek - mondta a 30 éves vádlott. - Csupán az szokatlan számomra, hogy egyesek miért nem értik meg, az átlagostól való eltérés az nem biztos, hogy bűncselekmény. A képzőművész által készített, stilizált csillagos faldísz egyébként a Szabadalmi Hivatal által védett munka.
Az ügyész a vádbeszédben elmondta, hogy Czvilkó tíz évvel ezelőtt a most terhére rótt „dekorációkért” ugyancsak a vádlottak padjára kerülhetett volna, azzal a különbséggel, hogy akkor legalább 5 évi börtönbüntetésre is számíthatott. Akkor a vád a munkásmozgalmi jelképek megcsúfolása lett volna.
A politikai indíttatásúnak tűnő büntetőügy vidám színfoltja volt, hogy miközben elhangzott az ügyészi dörgedelem, az egyik hallgató a terem sarkából kiemelt egy vörös csillagos népköztársasági címert, amit a rendszerváltáskor történt címercserekor felejthettek ott.
A felmentő ítélet indokolása szerint nincs a vádlott terhére rótt bűncselekménynek társadalmi veszélyessége. Ha pedig a bűncselekmény megvalósulásának legfontosabb feltétele hiányzik, akkor az ítélet nem lehet más, mint felmentés.
-A legalább negyven percig tartó vádbeszéd után számított arra, hogy felmenti a bíróság? - kérdeztük a vádlottól.
- Arra gondoltam, hogy mindenképpen elmarasztalnak, ugyanis a naiv képzetemben valamiféle hivatali szolidaritást tételeztem fel az ügyész és a bíró között. Kellemesen csalódtam.
A felmentő ítélet ellen az ügyész fellebbezett.
Népszava 1994. március 18.
