Netanjahu győzött, a Likud jelentős előnyre tett szert

Publikálás dátuma
2015.03.18. 06:39
Izraeli telepesek szavaznak a nyugati parti Ofrában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LIOR MIZRAHI
Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette jobbközép Likud párt jelentősen, a szerdán közzétett legújabb adatok szerint hat mandátummal legyőzte a balközép Cionista Tábort az előző napi izraeli parlamenti választásokon, rácáfolva a választások előtt közzétett, a baloldal győzelmét jósoló előrejelzésekre.

A legfrissebb eredmények tükrében a Likud összesen harminc helyet szerzett a kneszetben és ezzel hat mandátumra növelte előnyét a huszonnégy mandátumhoz jutó Cionista Táborral szemben. Jichák Hercog, az ellenzéki balközép Cionista Tábor vezére szerdán, a csaknem végleges adatok ismeretében elismerte az általa vezetett pártszövetség vereségét.

A negyedik miniszterelnöki megbízatására készülő Benjámin Netanjahu már kedd éjszaka kapcsolatba lépett a jobboldali és vallásos pártok vezetőivel, Naftali Bennettel, Móse Kahlónnal, Avigdor Libermannal, Jákov Licmannal és Arije Derrivel. Már szerdán megkezdi velük a koalíciós tárgyalásokat és szándékai szerint két-három héten belül létrehozza az új kabinetet.

A szerdán délelőtt ismertetett eredmények szerint a Likud 30, a Cionista Tábor 24 mandátumot szerzett a 120 fős törvényhozásban, a kneszetben. Nemcsak a Likud győzte le az őt kihívó ellenzéki baloldali tömörülést, hanem a jobboldali pártok tömbje is meghatározó erőfölénybe került a kneszetben, bár a megszerzett 57 mandátummal abszolút többségre nem tett szert.

Hercog gratulált és sikert kívánt a győztes Likudnak. Ugyanakkor kijelentette, hogy továbbra is alternatívát kíván nyújtani Netanjahuval szemben, s tovább küzd "egy igazságosabb, politikai távlatokat kínáló, demokratikus" Izraelért. A harmadik legnagyobb politikai erő az arab pártok közös listája lett tizennégy parlamenti hellyel, őket két centrista párt, a Jes Atíd (Van Jövő) és a Kulánu (Mindannyian) követi tizenegy és tíz mandátummal. Naftali Bennet telepeseket támogató jobboldali pártja, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nyolc mandátumot szerzett, a keleti vallásosok Sasz pártja és az askenázi vallásosok Egyesült Tóra pártja hetet, Avigdor Liberman jobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) nevű pártja pedig hatot.

Rajtuk kívül csak a balliberális, négy mandátumra gyengült Merec párt tudta átlépni a tavaly 3,25 százalékra emelt bejutási küszöböt. Zahava Galon, a párt vezetője az eredmények ismeretében szerda reggel benyújtotta lemondását. A választás előtt még úgy tűnt, a Cionista Tábor lesz a legnagyobb erő a kneszetben, a voksolás utáni exit pollok - a szavazóhelyiségből kilépő választópolgárok megkérdezésén alapuló felmérések - pedig teljes egyenlőséget, 27-27 képviselői helyet jósoltak.

Netanjahu reggel bejelentette, hogy a lehető leghamarabb megpróbálja felállítani negyedik, jobboldali pártokból álló kormányát.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a voksolás előestéjén a konzervatív szavazókat győzködte, amikor kijelentette, nem támogatja a kétállami megoldást, s ha a választók ismét bizalmat szavaznak neki, nem jön létre az önálló palesztin állam. Netanjahu hasznos szavazatra hívott fel, a Jerusalem Postnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: e válságos helyzetben a szavazók nem fecsérelhetik a voksaikat a kis pártokra. Bírálta a baloldalt, mondván, az izraeli arab szavazókra támaszkodva akarnak győzni. Netanjahu az izraeli 10-es csatornának nyilatkozva kizárta, hogy egységkormányt alakítana a Cionista Táborral. Az izraeli kormányfő feleségével Jeruzsálem Rehavia negyedében szavazott.

Kihívója, a munkapárti Jichak Herzog, a Cionista Tábor kormányfőjelöltje ugyanakkor úgy nyilatkozott, az izraeliek a félelem és a remény között választhatnak, s csak a Cionista Tábor kínál valódi megoldást Izrael problémáira. Herzog a Jerusalem Postnak azt mondta, ha ők kerülnek kormányra, erősítik a stratégiai partnerséget az Egyesült Államokkal, demilitarizálják és újjáépítik Gázát, újraindítják az izraeli-palesztin békefolyamatot.

Herzog „felelős és állhatatos” kormányzást ígért, s fogadkozott, hogy nem veszítik szem elől Izrael biztonsági érdekeit. Herzog és felesége Tel Avivban adta le szavazatát. Cipi Livni, aki Herzoggal együtt sorra látogatta a szavazóhelyiségeket, azt mondta, az emberek szeretettel veszik körül, s nagy a várakozás. Avigdor Lieberman, a Jiszráel Béjtenu elnöke Askelonban voksolt, a Haarec szerint azt nyilatkozta, szavazzanak rám, ha távol akarják tartani az Iszlám Államot Izraeltől.

Az izraeli választási bizottság délután megtiltotta, hogy a kormányfő szavazásra buzdító videófelvételét közvetítsék a televíziók. 

Szerző
Frissítve: 2015.03.18. 11:29

Ukrajna: pattanásig feszült a közhangulat

Figyelmeztetett az ENSZ a Kelet-Ukrajnában kialakult humanitárius helyzet súlyosságára. A jelentés szerint a fegyverszünet ellenére tovább romlik a humanitárius helyzet a régióban a kormányzat által bevezetett intézkedések következtében.

Kijev ugyanis tavaly leállította a nyugdíjak és szociális juttatások kifizetését és számos más állami szolgáltatást, korlátozza a szakadárok által ellenőrzött területekre történő áruszállítást, így az itt élőknek az alapvető szolgáltatásokhoz és élelmiszerekhez való hozzáférés is korlátozott. Az utazási korlátozások hátráltatják a humanitárius segélyszállítmányok, a gyógyászati készítmények és eszközök eljuttatását is a szakadár területekre. A világszervezet azt követően adta ki jelentését, hogy március 12-14. között látogatást tett Ukrajnában egy, az ENSZ 15 humanitárius ügynökségét képviselő küldöttség.

A térségben és Ukrajna más részein is a gazdasági gondok, a háború és a besorozások következtében a közhangulat is pattanásig feszült. A Donyecktől 60 kilométerre fekvő Konsztantyinovka városban tegnap a helyi lakosok és az ott állomásozó ukrán katonák között egyre keményebb összecsapásokról számolt be az ukrán média. A zavargást az okozta, hogy hétfőn egy katonai jármű halálra gázolt egy anyát a gyerekével együtt. A helyiek kérték a katonák bíróság elé állítását, amit először a katonaság megtagadott.

Ezért a feldühödött tömeg megrohamozta az ideiglenes katonai kaszárnyát és Molotov-koktélokkal felgyújtotta azt. Ezután indult útnak az erősítés a városba, köztük a radikális Jobb Szektor néhány egysége is, hogy leverjék a „tüntetést”. A több száz fős tömeg azonban nekirohant a katonáknak, aminek következtében a belügyminisztérium engedélyezte a rendvédelmi szerveknek a fegyverhasználatot.

Tegnap még tartottak az összecsapások, áldozatokról nem érkezett hivatalos jelentés, az Unian hírügynökség mindössze annyit közölt az esetről, hogy elfogták a két gázolót. A Kárpáthír portál szerint hetek óta tart az ukrán katonák „ámokfutása” a városban, ahol az egyik iskolát alakították át katonai kaszárnyává. A helyi lakosok egyre elégedetlenebbek, mert gyakoriak a bolti lopások, fosztogatások, a civilek bántalmazása.

Szerző

Kivégzési hullám Pakisztánban

Tizenkét embert végeztek ki kedden Iszlámabádban, korábban egy nap alatt még soha nem hajtottak végre egyszerre ilyen sok halálos ítéletet. Pakisztánban decemberben oldották fel a halálbüntetésre kirótt moratóriumot. A legtöbb halálraítéltet Pandzsábban végezték ki, ott több börtönben összesen tíz embert akasztottak fel.

Suja Kanzada belügyminiszter szerint a következő hetekben a kivégzések felgyorsítása várható. Egy karacsi börtönben két elítélt gyilkost végeztek ki, a holttesteket kiadták a családnak, jelentette az AP hírügynökség. A pakisztáni kormányzat decemberben kifejezetten a terrorizmussal kapcsolatos ügyekkel indokolta, hogy ismét felújítják a kivégzéseket. Emberi jogi szervezetek aggodalmukat hangoztatták a pakisztáni igazságszolgáltatási rendszer stabilitását illetően. Adataik szerint legalább 8 ezer ember van a halálraítéltek listáján.

Szaúd-Arábiában ugyancsak jelentősen nőtt a kivégzések száma, január óta már 45 halálos ítéletet hajtottak végre. A szaúdi fővárosban, Rijádban hétfőn egy gyilkosság miatt elítélt férfit végeztek ki, Szaad bin Abdullah al-Dzsadid lelőtt valakit, ezért lefejezték. A kivégzésről a SPA hivatalos hírügynökség adott hírt belügyminisztériumi közlemény lapján.

Az ultrakonzervatív szaúdi királyság rendszeresen az élen áll a halálbüntetést alkalmazó államok listáján, 2011 óta évente átlagban nyolcvan kivégzést hajtanak végre, tavaly 87 halálos ítéletet hajtottak végre. Gyilkosság, nemi erőszak, fegyveres rablás, illegális drogkereskedelem miatt az iszlám törvénykezés, a saríja alapján egyaránt halálbüntetést szabnak ki a szaúdi bíróságok.

Szerző