Előfizetés

Felmentették a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját

Azonnali hatállyal felmentette tisztségéből Kiss Csabát, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját a város önkormányzatának közgyűlése.

A szerdai rendkívüli ülést követően Kriza Ákos polgármester újságíróknak azt mondta: azért döntöttek így, mert olyan "jelzések jöttek a színházból, hogy hatalmas a feszültség a direktor és a társulat között", ez pedig a szakmai munka rovására mehet, ezért a politikának kötelessége, hogy foglalkozzon az üggyel.
Az igazgatói posztra pályázatot írnak ki, addig a teátrumot Szabó Máté rendező irányítja - tette hozzá.

Scheppele: a kormányzás csaknem lehetetlen kétharmad nélkül

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján kedden megjelent vendégpublikációjában Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora azt írta, hogy "az elmúlt öt évben a Fidesz annyi törvénybe építette bele a kétharmados szupertöbbség követelményét, hogy Magyarország mindennapi kormányzása csaknem lehetetlen kétharmad nélkül".

Scheppele emlékeztetett arra, hogy az EU 1999-ben szankciókat vezetett be Ausztria ellen, amiért az osztrák kormány nyílt koalícióra lépett a szélsőjobbal, azt állította, hogy Magyarországon a kétharmados parlamenti kormánytöbbség elvesztése után "lehetséges" egy ilyen "titkos koalíció", amely a sarkalatos törvények módosítása esetén támogató szavazatok helyett képviselők távolmaradásával biztosíthatja a megkívánt relatív többséget. A szerző szerint nem az együttműködést tagadó Jobbik lehet a kétharmados többséghez hiányzó voksok egyetlen forrása, hanem minden olyan képviselő is, aki "kész az egyéni hasznát a párthűség elé helyezni", vagy akit "sikerrel zsaroltak meg".

Mint írja, "ha a Fidesz igazán okos lenne", akkor úgy "leplezhetné el" az ilyen "opportunista együttműködést", hogy függetlenségének demonstrálása érdekében ugyanazon a napon "eszközölne ki stratégiai távolmaradást a jobb- és a baloldaltól egyaránt". Scheppele úgy vélekedett, "annak kikövetkeztetéséhez, mi is történik a magyar politikában, mostantól gondos figyelmet kell fordítani a hiányzó személyekre".

Globus

A magyar miniszterelnök oroszországi politikájáról közölt cikket szerdán a legolvasottabb horvát politikai hetilap, a Globus. Az "Orbán flörtje addig tart az oroszokkal, amíg Frau Merkel azt nem mondja, +Elég+" című cikk szerint az Európai Uniónak nincs olyan erős eszköze ("botja") Magyarországgal, mint Görögországgal szemben: Magyarország gazdaság 3,6 százalékkal növekedett, részben annak köszönhetően, hogy dacolt Brüsszellel.

A szerző szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyon veszélyes játszmát folytat, amelyben újra akarja definiálni saját vagy bármely más ország helyzetét az Európai Unióval szemben. Sem az uniós intézmények, sem a tagországok nem szeretik bírálni más tagországok belső döntéseit, "ezért hagyják, hogy Orbán Viktort azt csináljon, amit akar" .

Magyarország uniós fellépésében más taktikát választott, mint a görögök. A lap kifejtette: a görög vezetőkhöz hasonlóan Orbán Viktort is provokatívan és botrányosan lép fel, de a magyarok a nyilvánosság számára láthatatlanul mindig ott vannak Brüsszelben, állandó kapcsolatban vannak az Európai Bizottsággal, és nagyon ügyelnek arra, hogy megmagyarázzák: nem sértik az európai szabályokat. A magyar miniszterelnök szeret "enfant terrible" (fenegyerek) lenni - írta a cikk szerzője, hozzátéve: egyik nap fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, másnap pedig arról beszél, hogy Ukrajnának joga van az "önrendelkezéshez". "Erővel tágítja magának a teret az unióban a politikai manőverekhez, és eddig sikerrel is járt” – teszi hozzá. Ennek a "kalandnak" akkor lesz vége, ha Angela Merkel(német kancellár) úgy dönt, és akkor újra tudni lehet, hol van "egy periferiális ország önállóságának határa" – írta a lap.

Kijev kivonta nehézfegyvereit az ütközőzónából

 Az ukrán fegyveres erők végrehajtották a nehézfegyverek kivonását a kelet-ukrajnai frontvonal mentén a minszki megállapodásoknak megfelelően - jelentette ki Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter szerdán Kijevben, a kormány ülésén elmondott beszámolójában.

"Minden köztelezettség teljesült, amit az ukrán fegyveres erőkre hárult. A minszki megállapodásokban foglalt minden haditechnikai eszközt fegyverzetet kivontunk" - szögezte le a miniszter.
Hozzátette, hogy az kormányerők fegyverzetkivonása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttségének felügyelete mellett zajlott.

A kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldása érdekében február 12-én született újabb megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a kontaktcsoport ülésével párhuzamosan, szintén a fehérorosz fővárosban tartott maratoni tárgyalásaikon.

A múlt szeptemberi minszki megállapodásokra épülő intézkedési csomag első pontja átfogó tűzszünetet írt elő. A dokumentum második pontjában szerepel az, hogy mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezet - azaz ütközőzónát - a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan.

A védelmi miniszter tájékoztatott továbbá arról is, hogy egy hónap alatt az ukrán fegyveres erők létszáma el fogja érni a nemrég elfogadott törvényben meghatározott maximális létszámot. Az ukrán parlament március 5-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 250 ezer főben maximálja a fegyveres erők létszámát, amiből 204 ezer a katonák száma, a többiek egyéb feladatokat látnak el a fegyveres erők kötelékében.

Közben Andrij Liszenko, a kijevi hadműveleti parancsnokság szóvivője kedden arról tájékoztatott, hogy tűzszünet ellenére a kelet-ukrajnai térségben folyó szórványos tűzharcokban az elmúlt egy nap alatt egy katona vesztette életét és öt sebesült meg. Az azt megelőző 24 órában három katona esett el és öt sebesült meg. Továbbra is feszült a helyzet az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőváros térségében és Donyeck környékén. Mindkét térségből jelentettek orvlövésztámadásokat az ukrán katonák ellen.