"A befektetési szolgáltatónál feltárt visszaélésnek nincs köze a mindenkori felügyelet által – 2007 óta - évről évre jóváhagyott kibocsátási tájékoztatón alapuló legális kötvényprogramhoz. A visszaélés – a vizsgálat jelen állása szerint – azáltal valósulhatott meg, hogy a befektetési szolgáltató a kötvényvásárlási céllal nála befektetőknek nagy összegben hamis igazolást állíthatott ki, s a valóságban nem keletkeztette meg a kötvényt, így azt se lejegyezni, se adás-vétel útján megszerezni nem lehetett" - állította tegnapi közleményében az MNB. A befektetési szolgáltató azt a látszatot keltette, mintha az embereknek a pénzükért cserébe értékpapírt (ez esetben Quaestor-kötvényt) helyezett volna el a nála megnyitott értékpapírszámlán. A jegybank egyúttal felszólította az MSZP-t: viselkedjen felelősen a mostani helyzetben, s ne próbáljon zavart kelteni valótlanságok terjesztésével.
Szakértők szerint a jegybank - nem először - súlyos szereptévesztésben van, mivel felügyelőbizottsága nem lévén, így a külső szakmai és politikai kontrollra van kárhoztatva, ugyanakkor nem képesek elviselni és megfontolni a társadalmi kontroll legcsekélyebb kritikáját sem.
Ennél konkrétabban tárta fel a brókerbotrányok hátterét az Opten Kft. A céginformációkat szolgáltató vállalkozás úgy véli: "Nagyobb lehet a brókerbotrány háttérbázisa, mint amekkorának első ránézésre látszik. Legalábbis erről tanúskodik az a tény, hogy az érintett cégek tulajdonosainak és vezetőinek több száz egyéb cégben van érdekeltségük – állapította meg az Opten. A Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor nevével fémjelzett cégek kapcsolati hálója még a hazai cégstruktúrához képest is összetett. A cég szerint azért is érdemes az adatok mögé nézni, mert a zártkörű részvénytársaságok tulajdonosait jellemzően nem teszi közzé a cégbíróság, de az Opten adatbázisában ezek a tulajdonosok is fellelhetőek.
„A zárkörű részvénytársaságok a hazai gazdaság meghatározó szereplői, így tulajdonosi hátterük teljes körű ismerete kulcskérdés a cégek kapcsolatrendszerének elemzésekor” – mondta Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.
Az elemzésből az derült ki, hogy a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor egymástól független cégcsoportnak tűnik az adatok első körös elemzése után, azonban a vizsgált cégek csoporton belüli kapcsolatrendszere rendkívül összetett és számos offshore-kapcsolatra is fény derül. A tulajdonosok és a vezetők általában több cégben is érdekeltek, a cég–cég közötti tulajdoni jogviszonyok a könyvvizsgálói átfedésekkel pedig már igazi csemegét jelenthetnek az elemzők és a nyomozóhatóságok számára is - írja az Opten.