Iskolás csoportok, járókelők és kifejezetten az Akadémia szervezett programjaira érkezők lepték el az intézet előtti teret, hogy speciális napszűrőkkel felszerelt teleszkópokon és védőszemüvegeken keresztül megfigyelhessék a jelenséget. Budapesten délelőtt 9.39-kor "harapott bele" először a Hold a Napba, és 10.48-kor majdnem 60 százalékban takarta el, a folyamat 11.59-kor fejeződött be.
A csillagászok a téren számos hétköznapi vagy házilag könnyen elkészíthető eszközzel is bemutatták, hogyan lehet biztonságosan napfogyatkozást nézni. Egyebek mellett tésztaszűrőkön, vagy konzervdobozra vágott, apró lyukon keresztül fogták be a napot és vetítették árnyékát egy papírlapra. Az így kapott árnyékkép visszaadta azt a látványt, amelyet a speciális szemüvegeken vagy szűrőkön keresztül közvetlenül a Napba nézve lehetett látni.
A csillagászok félóránként röviden ismertették a napfogyatkozás jelenségét, amely olyankor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka a bolygónkra vetül. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete csaknem egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.
A napfogyatkozás észleléséhez fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Jól használható például az ívhegesztéshez használt, 12-13-as fokozatú hegesztőüveg, huzamosabb ideig azonban egyik napszűrő sem alkalmas a napfogyatkozás szemlélésére. Elhangzott a helyszínen az is, hogy a következő, Magyarországról is látható részleges napfogyatkozás 2020. június 21-én következik be, az azonban csekély mértékű lesz. A legközelebbi teljes napfogyatkozásra 2081-ig kell várni.
Akik korábban regisztráltak az MTA programjaira a székház nagytermében élő tudósítást is láthattak a teljes fogyatkozás sávjába eső Feröer-szigetekről, valamint három tudományos előadást lehetett meghallgatni.
