Veszekedések kormánya Prágában

Publikálás dátuma
2015.03.21. 06:33
FOTÓ: Getty Images
Bár Csehországban csak 2017 őszén esedékes a parlamenti választás, amennyiben a három párti koalíció tömörülései a jövőben is hasonló szorgalommal üzengetnek egymásnak, nehezen képzelhető el, hogy kitart még bő két évet a kormányzat munkája. Andrej Babis, a koalíció második legerősebb pártja, az Ano elnöke ugyanis szorgosan becsmérli a szociáldemokratákat, akik egyre nagyobb döbbenettel figyelik, mekkora politikai-, média- és egyéb hatalomra tesz szert a politikus az országban.

Elsősorban a szociáldemokraták (CSSD) belső megosztottságára vezethető vissza, hogy az Ano lényegében két év alatt Csehország legerősebb pártjává nőtte ki magát. Miközben ugyanis a CSSD állandóan saját gondjaival volt elfoglalva, a populista Ano amolyan tekintélyelvű pártként csak a legfontosabb célra tud összpontosítani, arra, hogy a következő voksoláson már az élen végezzen.

Ezért is volt olyan fontos a cseh szociáldemokraták számára múlt heti kongresszusuk. Azt kellett ugyanis mutatniuk a közvélemény számára, hogy lám, megújultak, véget ért a belső csatározások időszaka, s Bohuslav Sobotka miniszterelnök-pártelnök már teljes mértékben a kezében tartja a gyeplőt. Ez nagyjából sikerült is, hiszen 85 százalékkal választották újra a baloldali politikai erő elnökének. Ez ugyan Németországban már-már kudarccal felérő eredmény lenne egy pártelnök számára, Prágában azonban egyértelmű sikernek számít.

FOTÓ: Getty Images

FOTÓ: Getty Images

Az elnökségbe is csupa olyan személyt választottak be, akiket a Sobotkához hű személyiségek között tartanak számon. A kormányfő azonban nem akar a „saját” embereiről beszélni. „Erős személyiségeket jelöltem az elnökségbe, olyanokat, akik már nevet szereztek maguknak a pártban” – fejtette ki.

Másfél évvel ezelőtt puccskísérlet révén próbálták megbuktatni a szociáldemokraták elnökét. Az akkori akció mögött Milos Zeman állt, aki nem elégedett meg az elnökség adta jogkörökkel, valójában a kormány munkáját is ő akarta irányítani. Mivel a választást a szociáldemokraták nyerték meg, ezért céljait csak úgy érhette volna el, hogy egy hozzá hűséges politikust bíz meg kormányalakítással, s nem Sobotkát. Michal Haseket, a pártelnök helyettesét szemelte ki a posztra, ám időben leleplezték tervet, a puccskísérlet megbukott, a Hasek-szárny súlyos vereséget szenvedett. Pedig akkoriban a sajtó még azt közölte, hogy nagyjából 60-40 arányban voltak többségben a párton belül Sobotkáék, fölényük tehát akkor még nem volt döntő.

Folyamatosan csökkenő tagság

Bohuslav Sobotka modernizálni kívánja a szociáldemokrata pártot, amely ha nincs is csüggesztő állapotban, elvégre a kormány legerősebbik pártja, a jövő nem feltétlenül ad okot bizakodásra. A tagok száma folyamatosan csökken. Míg 2010-ben még 24 ezren erősítették a tömörülést, 2014-re 22 400-an maradtak, s semmi jele sincs annak, hogy ez a trend megfordulna. Ezért a jövőben nagyobb beleszólást biztosítanak a tagságnak a különféle jelöltlisták összeállításánál. Megállapodás született továbbá arról is, hogy a parlamenti- és regionális választások során a jelöltek negyven százalékának nőnek kell lennie. „Jelenleg körülbelül 37 százalék a nők aránya a vezető pozíciókban. Ez nem rossz arány, de a jelöltlistákon az elvárhatónál alacsonyabb volt a nők aránya” – mondta az elnökség új tagja, Martin Starec.

A múlt heti pártelnökválasztás így afféle erőfelmérő is volt a miniszterelnök számára. A 750 CSSD tag azonban ezúttal a kormányfő mellé állt, hiszen a pártvezetés nagyon homogén lett, ezúttal – látszólag legalábbis - már szó sincs megosztottságról a pártvezetésen belül. „Úgy vélem, mindenki elégedett lehet a kongresszus eredményével, már csak azért is, mert 25 év múltán két nő is bekerült az elnökségbe” – közölte Sobotka.

Ugyanakkor egy a kongresszus előtt kiszivárgott dokumentum arra enged következtetni, hogy a párton belül azért még nem minden fenékig tejfel, s a szűk két évvel ezelőtti puccs következményeit mindmáig nem sikerült teljesen kiheverni. A dokumentumból kiderült, hogy Sobotka ismételten éles támadást intézett egykori helyettese ellen. Állandó obstrukcióval vádolta és azzal, hogy a szociáldemokratákon belül új hatalmi centrumot akart kiépíteni.

Megfigyelők szerint azonban Hasek már aligha árthat Sobotkának, annál inkább Milos Zeman államfő, aki gyakorta bírálja Sobotkáék munkáját. Arra ugyan nincs esély, hogy a köztársasági elnök, aki egykor a CSSD elnöke volt, ismételten átvegye az irányítást a párt felett, de hogy nehéz helyzetbe hozhatja Sobotkát, az biztos. Zeman sosem bocsátja meg Sobotkának, hogy 2003-ban az ő ellenállása miatt nem jelölték a szociáldemokraták az államfői tisztségre. Később Zeman elhagyta a pártot, ám a kettejük közötti vita folytatódott, mígnem egy ízben a jelenlegi államfő árulással és hazugsággal vádolta a jelenlegi kormányfőt.

S akkor még nem is beszéltünk a CSSD és az Ano közötti feszültségről, ami alighanem a legnagyobb gondot jelenti Sobotka számára. A szociáldemokraták kongresszusán legfőképpen az a kérdés foglalkoztatta a küldötteket, hogyan reagál Sobotka a koalíciós partner állandósult támadásaira. A CSSD és az Andrej Babis pénzügyminiszter által fémjelzett tömörülés között meglehetősen ambivalens a viszony. Egymás nélkül nyilván nem lennének képesek kormányozni, szükségük van tehát egymásra. Az Ano politikusainak megnyilvánulásai alapján azonban nem sok jel utal arra, hogy egymás szövetségesei lennének. A médiamágnás vállalkozó, Andrej Babis nemrégiben úgy foglalt állást, a szociáldemokrata párt csak arra jó, hogy „a pénzt szórja el”.

Sobotka sem maradt adós a válasszal. Tudni kell Babisról, hogy hazája egyik leggazdagabb embere. Kiterjedt agrárkonszernt épített fel, amihez médiaimpériumot vásárolt. A miniszterelnök kifejtette: „Egy személyben törekszik politikai, gazdasági és médiahatalomra. 1989 óta nem volt példa hasonlóra az országban. Állandó összeférhetetlenség fenyegeti” – fejtette ki a miniszterelnök.

Szó se róla, Babis ügyesen használja fel valóban elképesztő befolyását. Bár a 2013 októberében megrendezett választást még a CSSD nyerte meg, azóta az Ano folyamatosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, 25-30 százalékos eredménnyel, miközben a szociáldemokraták alulról súrolják a 20 százalékot. A tavaly májusban megrendezett európai parlamenti választást is Babis pártja nyerte meg, s az októberi regionális választáson szintén az élen végzett.

Babis, akit a fentiek fényében érthető módon neveznek cseh Berlusconinak, olyan eltökélt személyiségnek állítja be magát, aki nem hagyja befolyásolni magát a „maradi” erők által, s mindenáron a vállalkozások érdekeit képviseli. Azt állítja, a könyörtelen harcot folytat a korrupció ellen.

A szociáldemokratákat növekvő aggodalommal tölti el Babis térnyerése. Ami azonban kissé meglepő, a közvélemény inkább Sobotkát hibáztatja a koalíciós viták miatt. Az embereket mintha nemigen zavarná, hogy az Ano-nak nincs is igazi programja.

Az acsarkodások ellenére egyébként nagyobb az esély arra, hogy a koalíció végül mégis kitölti négy évig szóló mandátumát. Babis ugyanis a lehető legkellemesebb helyzetbe került. Impériumát ellenállás nélkül építheti ki, miközben eljátszhatja, hogy ő a kormány belső ellenzéke. Sobotkának sem érdeke a kenyértörés, mert a közvélemény-kutatások szerint lényegében nincs esély arra, hogy a következő választást pártja nyerje meg. Így most kell kiélveznie a kormányfői tisztség adta előnyöket. Arról nem is beszélve, hogy a közvélemény inkább támogatja a jelenlegi koalíció munkáját. A cseh belpolitikát néhány éve meghatározó jobboldali konzervatív pártok, a TOP 09, vagy a Polgári Demokrata Párt (ODS) az ellenzékben sem tudtak magukra találni.

Netanjahu megértette Washington üzenetét

Enyhített a kampányban használt hangnemén a negyedik kormánya összeállítására készülő Benjamin Netanjahu, miután Washington egyértelmű jelzést küldött Jeruzsálemnek.

Barack Obama amerikai elnök az izraeli választások hivatalos eredményének kihirdetése után telefonon gratulált Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek. A Fehér Ház közleménye szerint az elnök egyben megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a két államon alapuló izraeli-palesztin rendezés mellett. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy ennek a rendezésnek eredménye egy biztonságos Izrael és egy életképes Palesztina kell, hogy legyen. Obama ugyanakkor biztosította Izrael miniszterelnökét arról, hogy az Egyesült Államok olyan megállapodásra törekszik Iránnal, amely megakadályozza a perzsa állam atomfegyverhez jutását és ellenőrizhetővé teszi Irán nukleáris programját.

Mint ismert, az utóbbi időben látványosan megromlott Izrael és az Egyesült Államok viszonya, mindenekelőtt azért, mert az izraeli vezetésben félelmet keltett Washington és Teherán közeledése. Netanjahu számára ez annyira fontos volt, hogy a Fehér Ház rosszallása ellenére elfogadta a republikánusok meghívását a kongresszusba és az ott elhangzott beszédével gyakorlatilag megpróbálta „megpuccsolni” az iráni atomprogramról folyó iráni-amerikai tárgyalásokat.

Ezt a feszültséget tetőzte, hogy Netanjahu a kampány hajrájában kijelentette, míg ő lesz a miniszterelnök, addig nem jön létre a palesztin állam. Aki palesztin államot akar létrehozni, vagy a területekről való visszavonulást sürgeti az egész egyszerűen az Izraelt támadó iszlamista terroristák malmára hajtja a vizet”, mondta Netanjahu.

A Fehér Ház kommünikéje ezért emlékeztetett udvarias formában, hogy a nemzetközi közösség a kétállami megoldást támogatja. Névtelenül nyilatkozó amerikai kormányzati források előzőleg megszellőztették, hogy washington "újraértékeli" politikai opcióit Netanjahu álláspontjának megváltoztatása miatt. (Az izraeli miniszterelnök 2009-ben még elkötelezte magát a nemzetközileg támogatott megoldás mellett.) Elmondták, az Obama-adminisztráció jelzéseket küldött Jeruzsálemnek, hogy ha az izraeli kormány nem támogatja a palesztin állam létrehozását, akkor az Egyesült Államok szélesítheti a béketárgyalásokkal kapcsolatos lehetőségeinek körét különösen az ENSZ-ben. Állítólag az is felmerült, hogy Washington támogat egy ENSZ-határozatot, amely arra szólítaná fel Izraelt és a palesztinokat, hogy állapodjanak meg, holott mindeddig az Egyesült Államok következetesen ellenállt annak, hogy az ENSZ diktálja a közel-keleti béketárgyalások menetét.

Netanjahu csütörtök este az NBC amerikai televíziónak nyilatkozva már azt hangsúlyozta, hogy "Amerikának nincs jobb szövetségese Izraelnél és Izraelnek nincs jobb szövetségese az Egyesült Államoknál". Leszögezte, nem adta fel a palesztin állam létrehozása iránti elkötelezettségét, életképes politikai megoldásra törekszik, amelynek alapja a két külön – zsidó és palesztin - állam léte. Ehhez azonban meg kell változniuk a körülményeknek, jelenleg ugyanis nem adottak az államalapítás feltételei. Ezért Mahmúd Abbász palesztin elnökre hárította a felelősségét, aki – Netanjahu szerint - következetesen elutasítja Izrael elismerését és szövetkezett a Gázát uraló Hamász terrorszervezettel is.

Szerző

„Cserbenhagyta” Putyint Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2015.03.21. 06:31
Jean-Claude Juncker szorosan fogja az elhajlásra hajlamos magyar kormányfőt FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA
Megállapodás született a brüsszeli kétnapos csúcstalálkozón az energiaunió létrehozásáról, amelyet nem kis meglepetésre Orbán Viktor is elfogadott. A görög kormányfő is elégedetten térhet haza, az EU nem zárkózik el kérésétől. A Financial Times szerint az energiabiztonság és az ukrán válság feszültséget okoz a visegrádi négyek között.

Brüsszelben az állam- és kormányfők megállapodtak az energiaunió létrehozásáról, a nemzeti gáz- és villamoshálózatok összekötésének felgyorsításáról. Tervek szerint a tagországoknak minden külső szerződés megkötése előtt tájékoztatási kötelezettségük lesz az Unió felé, a pontos szabályozást a későbbiekben a Bizottság dolgozza ki. A Financial Times brit gazdasági lap tegnap arról írt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenzi az energiaunió megteremtését, amelynek a közös gázvásárlást is lehetővé kellene tennie, és azzal sem ért egyet, hogy a kétoldalú gázszerződések legyenek átláthatóak. Orbán mégis elfogadta a zárónyilatkozatot. Tegnap, a tanácskozás végén azonban elmondta, Budapest számára az elfogadhatatlan lenne, ha előzetes jóváhagyáshoz kötnék a szerződések megkötését, illetve ha szabályoznák a különböző energiaforrások arányát. Véleménye szerint magyar szempontból a legfontosabb az energia ára, az elfogadott szövegben pedig az ár kellő súllyal szerepel. Orbán szerint a második fontos dolog, hogy egy adott ország energiaforrásainak összetételét nemzeti hatáskörben kell tartani és ez szintén garantálva van.

A Financial Times arról is írt, hogy a visegrádi országok között komoly feszültségek vannak nemcsak az energia kérdések, hanem az ukrán válság kapcsán is. A formátum még működik, de rendszerszintű problémával küzd. A probléma pedig Magyarország, Orbán, fogalmazott az FT. A miniszterelnök reagált a cikkre, állítva hogy a négyek rendszeresen nagy erőket mozgósítanak azért, hogy a Visegrádi együttműködés fennmaradjon.

A csúcson arról is döntés született, hogy az eurózóna kész minél előbb ismét összeülni Görögország ügyében. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ugyanis gyorssegélyt kért az EU-tól, és megígérte a konkrét reformlista bemutatását.

Lesznek még viták
Rövid tájékoztatóval zárta a tanácsülés első munkanapját Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ha egy mondatban összegeznénk azt, amit tőlük és a folyosón a „szakértőktől” megtudtunk, akkor az nagyjából ennyi: az állam-és kormányfők megállapodtak abban, hogy majd mindenről megállapodnak.
Az elvben már meg is alapított energia unióval kapcsolatban megállapodtak abban, hogy a harmadik országokkal kötött gázszállítási és egyéb energia-szerződéseknek meg kell felelniük az uniós törvényeknek, és átláthatóaknak kell lenniük. De abban nagy vita volt, hogy ez mennyiben vonatkozzon a már megkötött szerződésekre. Az átláthatóság mellett az államközi szerződések esetében az „üzletileg érzékeny információk bizalmasságát is védeni kell”. Nemcsak Magyarország és néhány más térségbeli, kisebb ország, de Németország is elég „sajátos” körülmények között állapodott meg annak idején Oroszországgal az energia importjáról, és az ebből származó előnyökről nemigen akar lemondani. A Bizottság dolgozza majd ki a különböző érdekeket összehangoló jogszabály-tervezetet, amely aztán megkezdi szokott útját az uniós intézmények között.
Arról, hogy fenntartsák-e év végéig az Oroszország ellen hozott szankciókat, nem tudtak megállapodni. Elvben a minszki béke megállapodás végrehajtásától teszik függővé a döntést. Ám ha a szankciókat 2015 végéig fent akarják tartani, akkor legkésőbb a júniusi tanácsülésen dönteni kell. Arról nem esett szó, mi történik, ha azért nem sikerül végrehajtani a minszki megállapodást, mert a kijevi parlament nem szavazza meg a Kelet-Ukrajnának ígért autonómiát. Hegyi Gyula (Brüsszel)

 

Szerző