Csehország;Berlusconi;Prága;szociáldemokraták;koalíciós viták;CSSD;

2015-03-21 06:33:00

Veszekedések kormánya Prágában

Bár Csehországban csak 2017 őszén esedékes a parlamenti választás, amennyiben a három párti koalíció tömörülései a jövőben is hasonló szorgalommal üzengetnek egymásnak, nehezen képzelhető el, hogy kitart még bő két évet a kormányzat munkája. Andrej Babis, a koalíció második legerősebb pártja, az Ano elnöke ugyanis szorgosan becsmérli a szociáldemokratákat, akik egyre nagyobb döbbenettel figyelik, mekkora politikai-, média- és egyéb hatalomra tesz szert a politikus az országban.

Elsősorban a szociáldemokraták (CSSD) belső megosztottságára vezethető vissza, hogy az Ano lényegében két év alatt Csehország legerősebb pártjává nőtte ki magát. Miközben ugyanis a CSSD állandóan saját gondjaival volt elfoglalva, a populista Ano amolyan tekintélyelvű pártként csak a legfontosabb célra tud összpontosítani, arra, hogy a következő voksoláson már az élen végezzen.

Ezért is volt olyan fontos a cseh szociáldemokraták számára múlt heti kongresszusuk. Azt kellett ugyanis mutatniuk a közvélemény számára, hogy lám, megújultak, véget ért a belső csatározások időszaka, s Bohuslav Sobotka miniszterelnök-pártelnök már teljes mértékben a kezében tartja a gyeplőt. Ez nagyjából sikerült is, hiszen 85 százalékkal választották újra a baloldali politikai erő elnökének. Ez ugyan Németországban már-már kudarccal felérő eredmény lenne egy pártelnök számára, Prágában azonban egyértelmű sikernek számít.

FOTÓ: Getty Images

FOTÓ: Getty Images

Az elnökségbe is csupa olyan személyt választottak be, akiket a Sobotkához hű személyiségek között tartanak számon. A kormányfő azonban nem akar a „saját” embereiről beszélni. „Erős személyiségeket jelöltem az elnökségbe, olyanokat, akik már nevet szereztek maguknak a pártban” – fejtette ki.

Másfél évvel ezelőtt puccskísérlet révén próbálták megbuktatni a szociáldemokraták elnökét. Az akkori akció mögött Milos Zeman állt, aki nem elégedett meg az elnökség adta jogkörökkel, valójában a kormány munkáját is ő akarta irányítani. Mivel a választást a szociáldemokraták nyerték meg, ezért céljait csak úgy érhette volna el, hogy egy hozzá hűséges politikust bíz meg kormányalakítással, s nem Sobotkát. Michal Haseket, a pártelnök helyettesét szemelte ki a posztra, ám időben leleplezték tervet, a puccskísérlet megbukott, a Hasek-szárny súlyos vereséget szenvedett. Pedig akkoriban a sajtó még azt közölte, hogy nagyjából 60-40 arányban voltak többségben a párton belül Sobotkáék, fölényük tehát akkor még nem volt döntő.

Folyamatosan csökkenő tagság

Bohuslav Sobotka modernizálni kívánja a szociáldemokrata pártot, amely ha nincs is csüggesztő állapotban, elvégre a kormány legerősebbik pártja, a jövő nem feltétlenül ad okot bizakodásra. A tagok száma folyamatosan csökken. Míg 2010-ben még 24 ezren erősítették a tömörülést, 2014-re 22 400-an maradtak, s semmi jele sincs annak, hogy ez a trend megfordulna. Ezért a jövőben nagyobb beleszólást biztosítanak a tagságnak a különféle jelöltlisták összeállításánál. Megállapodás született továbbá arról is, hogy a parlamenti- és regionális választások során a jelöltek negyven százalékának nőnek kell lennie. „Jelenleg körülbelül 37 százalék a nők aránya a vezető pozíciókban. Ez nem rossz arány, de a jelöltlistákon az elvárhatónál alacsonyabb volt a nők aránya” – mondta az elnökség új tagja, Martin Starec.

A múlt heti pártelnökválasztás így afféle erőfelmérő is volt a miniszterelnök számára. A 750 CSSD tag azonban ezúttal a kormányfő mellé állt, hiszen a pártvezetés nagyon homogén lett, ezúttal – látszólag legalábbis - már szó sincs megosztottságról a pártvezetésen belül. „Úgy vélem, mindenki elégedett lehet a kongresszus eredményével, már csak azért is, mert 25 év múltán két nő is bekerült az elnökségbe” – közölte Sobotka.

Ugyanakkor egy a kongresszus előtt kiszivárgott dokumentum arra enged következtetni, hogy a párton belül azért még nem minden fenékig tejfel, s a szűk két évvel ezelőtti puccs következményeit mindmáig nem sikerült teljesen kiheverni. A dokumentumból kiderült, hogy Sobotka ismételten éles támadást intézett egykori helyettese ellen. Állandó obstrukcióval vádolta és azzal, hogy a szociáldemokratákon belül új hatalmi centrumot akart kiépíteni.

Megfigyelők szerint azonban Hasek már aligha árthat Sobotkának, annál inkább Milos Zeman államfő, aki gyakorta bírálja Sobotkáék munkáját. Arra ugyan nincs esély, hogy a köztársasági elnök, aki egykor a CSSD elnöke volt, ismételten átvegye az irányítást a párt felett, de hogy nehéz helyzetbe hozhatja Sobotkát, az biztos. Zeman sosem bocsátja meg Sobotkának, hogy 2003-ban az ő ellenállása miatt nem jelölték a szociáldemokraták az államfői tisztségre. Később Zeman elhagyta a pártot, ám a kettejük közötti vita folytatódott, mígnem egy ízben a jelenlegi államfő árulással és hazugsággal vádolta a jelenlegi kormányfőt.

S akkor még nem is beszéltünk a CSSD és az Ano közötti feszültségről, ami alighanem a legnagyobb gondot jelenti Sobotka számára. A szociáldemokraták kongresszusán legfőképpen az a kérdés foglalkoztatta a küldötteket, hogyan reagál Sobotka a koalíciós partner állandósult támadásaira. A CSSD és az Andrej Babis pénzügyminiszter által fémjelzett tömörülés között meglehetősen ambivalens a viszony. Egymás nélkül nyilván nem lennének képesek kormányozni, szükségük van tehát egymásra. Az Ano politikusainak megnyilvánulásai alapján azonban nem sok jel utal arra, hogy egymás szövetségesei lennének. A médiamágnás vállalkozó, Andrej Babis nemrégiben úgy foglalt állást, a szociáldemokrata párt csak arra jó, hogy „a pénzt szórja el”.

Sobotka sem maradt adós a válasszal. Tudni kell Babisról, hogy hazája egyik leggazdagabb embere. Kiterjedt agrárkonszernt épített fel, amihez médiaimpériumot vásárolt. A miniszterelnök kifejtette: „Egy személyben törekszik politikai, gazdasági és médiahatalomra. 1989 óta nem volt példa hasonlóra az országban. Állandó összeférhetetlenség fenyegeti” – fejtette ki a miniszterelnök.

Szó se róla, Babis ügyesen használja fel valóban elképesztő befolyását. Bár a 2013 októberében megrendezett választást még a CSSD nyerte meg, azóta az Ano folyamatosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, 25-30 százalékos eredménnyel, miközben a szociáldemokraták alulról súrolják a 20 százalékot. A tavaly májusban megrendezett európai parlamenti választást is Babis pártja nyerte meg, s az októberi regionális választáson szintén az élen végzett.

Babis, akit a fentiek fényében érthető módon neveznek cseh Berlusconinak, olyan eltökélt személyiségnek állítja be magát, aki nem hagyja befolyásolni magát a „maradi” erők által, s mindenáron a vállalkozások érdekeit képviseli. Azt állítja, a könyörtelen harcot folytat a korrupció ellen.

A szociáldemokratákat növekvő aggodalommal tölti el Babis térnyerése. Ami azonban kissé meglepő, a közvélemény inkább Sobotkát hibáztatja a koalíciós viták miatt. Az embereket mintha nemigen zavarná, hogy az Ano-nak nincs is igazi programja.

Az acsarkodások ellenére egyébként nagyobb az esély arra, hogy a koalíció végül mégis kitölti négy évig szóló mandátumát. Babis ugyanis a lehető legkellemesebb helyzetbe került. Impériumát ellenállás nélkül építheti ki, miközben eljátszhatja, hogy ő a kormány belső ellenzéke. Sobotkának sem érdeke a kenyértörés, mert a közvélemény-kutatások szerint lényegében nincs esély arra, hogy a következő választást pártja nyerje meg. Így most kell kiélveznie a kormányfői tisztség adta előnyöket. Arról nem is beszélve, hogy a közvélemény inkább támogatja a jelenlegi koalíció munkáját. A cseh belpolitikát néhány éve meghatározó jobboldali konzervatív pártok, a TOP 09, vagy a Polgári Demokrata Párt (ODS) az ellenzékben sem tudtak magukra találni.