Arató András, Klubrádió
Dunapentelén túl, ahol a putyinvárosi centrális atomerőtér túr, baloldali békaemberek rontanak rá genetikusan a helyi National Tabac Shopra: „hol lehet itt birkát etetni?” A sosem készült hatástanulmányból olvasható a válasz: „Mindenhol, mindennel, mégis döglenek a libák”. Két dalt töröltek a slágerlistáról: az egyik a provokátoros-házmesteres, a másik a semjénes-kádéenpés-rózsás volt, nekem az utóbbi tetszett. Éljen és virágozzék a vasárnapi bukta! (Nem mi loptunk kabátot, hanem tőlünk).
Avar János, újságíró
Messzemenően. Mert már Rákosi óta ismerem az orbánizmus logikáját. A Fidesz ifjúsági tagozata még csak a gyűléseket (nem a Gyurcsányét) megzavarókat nevezte provokátoroknak, a párt frakciója már azokat, akik a város életét holmi tüntetésekkel megbénítják (persze nem az Astoriánál), hamarosan nyilván az ellenvéleményt hangoztatni merők kerülnek sorra. Mert ki más, mint egy provokátor képes kétségbe vonni, hogy minden nagyon jó, minden nagyon szép?!
Bolgár György, rádiós újságíró
Hogyne. Figyelnek is. Sőt, én még saját magamat is figyelem, és ha provokációra készülök, már előre feljelentem magam a Fidesznél. Biztos, ami biztos, nehogy véletlenül szem elől tévesszenek. A legjobb volna persze egy forró drót a Fidesz-központhoz: azt szeretném, ha állandóan be lennék kötve hozzájuk. Mi lenne velem nélkülük? És mi lenne a Népszavával? Nekünk, provokátoroknak úgy kell a Fidesz, mint egy falat kenyér, egy Gucci-táska vagy egy Pasa-parki lakás.
Farkasházy Tivadar, Hócipő
Végre valaki fellép a provokátorok ellen. Eddig csupa helybeli tüntetett pl. Gyurcsány ellen, csak azt nem értettem, ha elment egy 50 fős faluba, hogyan lehettek százan? S miért volt mindnek azonos táblája? És hogy került a Szabadság térre 2006 őszén annyi Fradi és Újpest drukker, amikor nem is egymással játszottak? Már csak azt várom, mikor tüntet a korrupció ellen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István? A csúnya beszéd ellen Deutsch Tamás? Orbán meg azért, hogy végre ismerjük meg az összes ügynökaktát.
Horváth István, hírlapíró
Én csak csütörtökönként vagyok provokátor, akkor is éjjel, amikor 35 fok meleg van. És akkor provokálok a legjobban, ha tegnap is, holnap is, sőt az egész héten csütörtök van. Nem baj, ha néha 34 fokra lehűl a levegő.
Horváth Zoltán, újságíró
Sokáig provokátornak tudtam magam. Úgy bizonyosan, hogy teli tüdővel próbáltam fütyülni mindarra, amit az ízlésem szerint elfogadhatónál erőszakosabb és lopósabb kollégiumi junta és az üzletükbe társult sok megélhetési léhűtő mondott, majd tett. Ám lehetséges, hogy ezek nemzeti együttbűnözési rendszerének természetes avulási ideje túl hosszú is lehet. Így viszont minden kedvezőtlenül érintettnek túl kell lépnie a provokátorságon, és segíteni tanácsos a történelmi folyamatok felgyorsítását.
Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa
Még szép, hogy az vagyok! De nem neofita, hanem rég kitanult. „Oly korban éltem én e földön,/mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,/az áruló, a rabló volt a hős,/s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,/már azt is gyűlölték, akár a pestisest....” (Radnóti) A „pestises provokátor” lesz a következő politikai szezon legfontosabb üzenete az elbitangoló nyájnak. Következik belőle: aki a provokátort bejelenti, nem ám nyálas besúgó, nem retkes lábú ügynök. Ő csak „társadalmi kapcsolat”.
