Forrásaink szerint a frakcióülésen néhányan úgy gondolták, támogatni kellene, hogy az ország katonákat küldjön az Iszlám Állammal (IS) szemben szerveződő nemzetközi misszióba, mások viszont csak humanitárius segítséget küldenének a térségbe, vagy logisztikai feladatokat ellátó katonákkal támogatnák az akciót, végül abban állapodtak meg, hogy a döntéshez újabb információk és egyeztetések szükségesek.
Mivel Magyarország NATO- és EU-tagállam, részt kell vennie a terrorizmus és az IS elleni fellépésben, ugyanakkor az ország terrorfenyegetettségét növelheti, ha fegyveres katonákat küldünk az Iszlám Állam ellen. Ezt még a múlt héten mondta egy háttérbeszélgetésen Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke. A politikus úgy fogalmazott, a harcoló alakulatokat nagyobb GDP-vel, több katonai tapasztalattal rendelkező országoknak kellene biztosítaniuk, Magyarországnak inkább kiegészítő, logisztikai - például meteorológiai, térképészeti, katonai egészségügyi feladatokat ellátó - katonákat kellene küldenie. Szerdán, amikor a nemzetbiztonsági, és a honvédelmi bizottság együttes ülésen egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Molnár azt hangsúlyozta: az IS jelentette terrorfenyegetettség Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívás 1990 óta. A bizottsági ülésen okosabbak lettek, de még nem elég okosak ahhoz, hogy dönteni tudjanak a szerepvállalásról.
Szijjártó tegnap az Együtt parlamenti képviselőit tájékoztatta a várható biztonsági kockázatokról és az esetleges szerepvállalás menetrendjéről. Szelényi Zsuzsanna a találkozó után azt mondta: pártja kész támogatni a missziót, ha a magyar kormány az azzal járó biztonsági kockázatokat a minimumra tudja csökkenteni.
