Lenkovics Barnabást az MTI kérdezte arról, mi a véleménye, hogy jogvédők kedden olyan elemzést mutattak be, amely szerint a kormánypárti többséggel, egyeztetés nélkül megválasztott alkotmánybírók többségbe kerülésével "kormányhű" testületté vált az Ab.
Az Ab elnöke válaszában kifejtette: amióta az Alkotmánybíróság működik, mindig a parlamentbe bekerült politikai pártok jelölték a tagokat és a parlament választotta meg. "Azóta sajnos az is jellemző, hogy címkézik őket - baloldali, jobboldali, konzervatív liberális, satöbbi -, és ez nem helyes" - mondta.
Közölte: akit megválaszt a parlament alkotmánybírónak, és magára ölti a talárt, azt kötelezi az alkotmány, valamint a törvényesség, a jogállamiság, a jogbiztonság, azaz az alkotmányos alapjogok védelme.
Ebből a szempontból közömbös, hogy korábban tudós, ügyvéd, polgári vagy büntetőbíró, esetleg ügyész volt vagy végzett politikai tevékenységet is - hangsúlyozta, hozzátéve: az Ab a döntéseit szigorúan szakmai alapon hozza meg, és annak örül, ha ezek a döntések szakmai értékelést nyernek.
Természetes jobban örülnek a szakmai dicséretnek, mint a szakmai kritikának, de odafigyelnek az utóbbira is és igyekeznek hasznosítani - mondta Lenkovics Barnabás, megjegyezve: aminek nem örülnek, az az, ha kifejezetten "rosszhiszemű és politikai indíttatású" bírálat éri a testületet. Ezekre eddig sem reagáltak, és ezután sem kívánnak reagálni - szögezte le.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyolc új alkotmánybíró tevékenységét vizsgálta 2011 és 2014 között. A 23 megvizsgált döntésből a jogvédők szerint ketten, Balsai István és Juhász Imre 100 százalékban, négyen több mint 80 százalékban a kormányoldalnak kedvező döntést hoztak, míg Stumpf István 32, Szalay Péter pedig 57 százalékban foglalt állást a kormányoldal számára kedvezően a civilek szerint.
Az Ab egészét vizsgálva a 23 döntéssel kapcsolatban a jogvédők azt állapították meg, hogy az egyeztetés nélkül megválasztott, "egypárti alkotmánybírák" 2013 tavaszi többségbe kerülése előtt meghozott 10 fontos döntés a kormánytöbbség hatalmát korlátozó jellegű volt, míg az azt követő 13-ből már csak 3 volt ilyen.
A három szervezet képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy a tavaly megválasztott három új alkotmánybíróval már 11 kormánypártok által az "egypárti jelölési rendszerben" választott tagja van a testületnek, és a nemrég távozott Paczolay Péter elnök helyének betöltésével a 15 tagú testület négyötöde lesz a kormánypártok által megválasztott alkotmánybíró.
