Tiborcz István, az örök nyertes

Publikálás dátuma
2015.03.21. 06:01
Tiborcz István apósával, a magyar miniszterelnökkel pálinkázik. Saját lábukon állnak… FORRÁS: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK
Idei legnagyobb állami megrendelését kapta az Elios Innovatív Zrt. csütörtökön. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég korszerűsítheti Szolnokon is a közvilágítást – közölte Fejér Andor alpolgármester. Az 1,16 milliárdos beruházás keretein belül ötezer lámpatestet cserélnek le energiatakarékos, LED-es modellekre. Ugyan még csak bő három hónap sem telt el az évből, de Tiborcz cége – a Közbeszerzési Értesítő szerint – már csaknem négymilliárd forintnyi beruházást nyert el különböző, javarészt városok közvilágításának korszerűsítésére kiírt uniós tendereken.

Tiborcz István nevét csak 2013-ban ismerhette meg a közvélemény, amikor feleségül vette a miniszterelnök legidősebb lányát, Orbán Ráhelt. A lagzit a Tiborcz család birtokán tartották Csabdiban, itt történt az elhíresült telefonlopási ügy. A Nemzeti Nyomozó Iroda kihallgatta az esküvői személyzetet, és DNS mintákat is vettek, de a bizalmas információkat tartalmazó mobil nem került elő. Orbán Viktor egy akkori interjúban elmondta: már öt évvel korábban megismerkedett a fiatalemberrel, a Tiborcz családot pedig még régebb óta ismeri.

Hogy megértsük, hogyan vált a hat éve még csupán 8,4 milliós árbevételt termelő vállalkozás napjainkra Magyarország zöldenergia-iparának egyik piacvezető tagjává, 2009-ig kell vissza mennünk az időben. 2009 tavaszán Tiborcz István és barátja, Erdei Bálint négy kft.-t alapított (ES Water, ES Gas, ES Light, ES Audit), majd az év őszén ezek beolvadtak az ES Holding Zrt.-be – amely az Elios jogelődje –, a két férfi pedig fele-fele részben birtokolta a részvényeket. 2010-ben a Közgép Zrt. energetikai cége részesedést vásárolt a holdingból, és a vállalat E-OS Innovatív Zrt.-ként üzemelt tovább.

Ráhel és a saját láb

Orbán Ráhelnek decemberben lett elege az őt érő „nemtelen támadásokból”: a miniszterelnök lánya egy Facebook-posztban fakadt ki az után, hogy Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője bejelentette, pártja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki szerintük teljes éves fizetésénél is többet költ lánya egyévi svájci taníttatására. Orbán Ráhel azt írta: „közgazdász diplomám van, több mint három évet dolgoztam a szállodaiparban és az idegenforgalom egyéb területein, négy idegen nyelvet beszélek. Jelenleg tanulok, a jövőben a munkám és a családom mellett is tanulni fogok”. Szerinte az ellenzéki pártok és politikusok rajta keresztül próbálják támadni édesapját, de a vádaknak nincs semmi alapjuk, mivel férjével önálló háztartásban élnek és teljes mértékben a saját lábukon állnak. Ráhel svájci főiskolájáról annyi lehet tudni, hogy az éves kurzus nagyjából 80 ezer svájci frankba (több mint 20 millió forintba) kerül, ebből a tandíj 50 ezer – írta a HVG.

Az első nagyobb megrendelés 2010 márciusában érkezett az akkor még Lázár János vezette Hódmezővásárhelyről, ahol 567 millióért korszerűsítették a közvilágítást. A város által kiírt tenderen két, régóta közvilágítással foglalkozó cég mellett akkor még ES Holding néven indultak és nyertek. Vélhetően e megrendelésnek köszönhetően a cég a 2009-es évi 8,4 milliós bevétele után 2010-ben 686 millió forint bevételt könyvelhetett el. 2011-ben már hárommilliárd fölötti árbevételt jegyez a cégnyilvántartás. Ilyen mértékű – mintegy háromszázhatvanszoros – növekedéssel Orbán vejének cégén kívül csak a Mészáros és Mészáros Kft. büszkélkedhet. Ez a látványos gyarapodás egyértelműen a közbeszerzési piacnak köszönhető: a cég 2011-ben 12 tendert nyert, összesen másfél milliárd forint értékben.

Több LED-es lámpákat gyártó és forgalmazó cég 2011-12-ben közgyűléseken lobbizott azért, hogy termékeikkel korszerűsítsék a települések közvilágításait – derült ki a Direkt36 cikkéből. A lobbisták elérték céljukat, 2012 októberében Szíjjártó Péter akkori miniszterelnökségi államtitkár bejelentette: uniós forrásból ötmilliárd forintot ad a kormány az önkormányzatoknak, hogy energiatakarékos LED-lámpákra cseréljék közvilágításukat. Ezt később 8,8 milliárdra emelték, 33 önkormányzatnak jutott a pénzből. A Direkt36 szerint az idén márciusig lezárult, 5,7 milliárd értékű közbeszerzési pályázatokból 4,1 milliárd forintnyit az Elios és jogelődei nyertek el. Ezek java részét verseny nélkül, az önkormányzatok által becsült árnál pár tízezer forinttal olcsóbb ajánlattal kapták meg. Pedig a törvény szerint az ilyen nagy értékű munkálatoknál kötelező olyan közbeszerzési pályázatot kiírni, amelyen bárki elindulhat, így a megrendelő több ajánlatból tudja kiválasztani a számára legjobbat.

A közbeszerzési dokumentumok alaposabb vizsgálata után megérthetjük, miért nem akadt versenytársa az Eliosnak: 2013 decemberében Kecskemét írt ki pályázatot a közvilágítás korszerűsítésére, a munkálatok összköltségét 704 millióra becsülték, ezért a pályázaton az összeghez mért referenciákat követeltek meg. Csak olyan cég indulhatott, amely az előző öt évben már végzett két hasonló jellegű fejlesztést, legalább 630 millió forint értékben – ezek közül az egyiknek legalább 450 milliósnak kellett lennie, és az összegért legalább 4500 LED lámpát kellett felszerelni. Bár további követelmények is voltak, de már a felsoroltak eldöntötték a pályázat kimenetelét, ugyanis a kérdéses időszakban Magyarországon egyedül a hódmezővásárhelyi beruházás értéke haladta meg a kívánt összeget – ezt pedig az Elios nyerte. Tiborczékon kívül legfeljebb olyan cégek jelentkezhettek volna, amelyek külföldön végeztek hasonló munkát. Mivel ilyen vállalat nem jelentkezett, az Elios egyedüli indulóként nyert Kecskeméten.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Jávor: nincs akkora kiskapu, amelyen átférne Paks II

Publikálás dátuma
2015.03.21. 06:00
Jávor Benedek szerint a kormány szándékosan viszi bele az országot a paksihoz hasonló kötöttségekbe. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Hazaárulásnak tartja Jávor Benedek, hogy a társadalom érdemi megkérdezése, a döntésekbe való bevonása, s az információk évtizedekre történő titkosítása mellett egy alapvetően elhibázott, s iszonyatosan költséges kalandba viszi bele az országot a kormány a Paks II beruházással. A Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője szerint az Euratom vétója mellett további három, a paksi beruházással kapcsolatos uniós vizsgálat van folyamatban.

- Atombiztos zárakat szereltetett az irodájára?

- Nincs atombiztos zár, normál biztonsági berendezéseink vannak; heveder, riasztó, ilyesmi. Nem is érdemes túlmisztifikálni a történteket, hiszen a mai világban az ember már nem tart fontos iratokat és bizonyítékokat sem otthon, sem az irodájában – főleg nem papíron, vaskos mappákban.

- De azért könnyen meglódul az ember fantáziája, hiszen a múlt héten az irodájába törtek be, előtte nem sokkal pedig az autóját törték fel úgy, hogy csak a laptopját vitték el. Történt mindez azután vagy aközben, hogy elég sok mindennel előállt, például a paksi atomerőmű titkolt üzemzavarával, vagy épp a Paks II körüli ügyekkel…

- Nyilván sok információ van a birtokunkban, hiszen azon dolgozunk, hogy megfelelően tudjuk tájékoztatni a nyilvánosságot, például a magyarokat valóban közvetlenül érintő, ám a kormány által eltitkolt paksi beruházás részleteiről. De semmilyen bizonyíték nincs a kezünkben arról, hogy ezek a betörések esetleg célzottak lettek volna; az irodabetörés ügyében folyik a nyomozás, elvileg a rendőrség le is tartóztatta az elkövetőt és lefoglalta az elvitt iratokat, berendezéseket. Éppen ezért nem hiszem, hogy most bármiféle gyanúnak hangot kellene adnom, az is lehet, hogy valóban egy egyszerű utcai betörőbanda gondolta azt, értékes dolgokat tud elvinni egy irodából, vagy előtte a csomagtartóban elhelyezett laptopról – amit persze egészen profi módszerekkel loptak el, például visszazárták utána az autót. De nincs mindennek különösebb jelentősége, hiszen nyilván úgy dolgozom, s élek, hogy feltételezem, megkülönböztetett figyelem irányul a tevékenységemre például Paks ügyében, ahol sok tízmilliárd eurós ügyletekről van szó. Ez az a nagyságrend, ahol már minden elképzelhető.

- Kinek állhatna érdekében eltüntetni az idevágó iratokat, bizonyítékokat?

- Nyilván mindazoknak, akik nagyon szeretnék ezt az üzletet nyélbe ütni akár Magyarországon, akár azon kívül - ami persze szintén nem jelenti azt, hogy ténylegesen ezt meg is teszi bármelyik fél. De azért arra emlékeztetnék, hogy a közelmúltban pakolt ki egy bolgár vezető politikus arról, milyen titkosszolgálati eszközökkel próbálta meg Oroszország befolyásolni Bulgáriában az atomerőmű-beruházással kapcsolatos döntést, ami a zsarolástól, az egyéb személyes nyomásgyakorláson át, egészen az utcai demonstrációk megszervezéséig, s a bolgár politikai élet szélsőjobboldali szereplőinek direkt orosz finanszírozásáig terjedt. Tehát látszik, hogy az ilyen típusú üzletek mögött nagyon komoly érdekek húzódnak, hiszen még annál is komolyabb pénzekről van szó. Ezek az érdekek márpedig a hozzájuk tartozó eszközrendszert is magukkal hozzák.

- Az efféle, oroszos eszközökre tehát a Paks II esetében itthon is számíthatunk?

- Annyi biztos, hogy a magyarországi beruházás mögött jelentős orosz érdekek sorakoznak. Oroszország számára kiemelt stratégiai cél, hogy az egyébként szűkülő nukleáris piacon az orosz részesedést megőrizzék vagy bővítsék. Oroszországban pedig, ahol az állami vállalatok és az állam megkülönböztethetetlen módon fonódik össze - tehát senki nem tudja, hogy például a Roszatom tulajdonképpen micsoda: hatóság vagy piaci cég -, teljesen bevett, hogy minden létező eszközt felhasználnak üzleti érdekeik megvalósításához. Így a szokványos diplomáciai eszközökön túl, gyanúnk szerint a törvényesség határát súroló, vagy azt átlépő eszközök is szóba jöhetnek az orosz cégek vagy az orosz állam – megint nem tudjuk, hol húzódik a határ - térnyerése céljából. Ebből a szempontból pedig az Európai Unió megkülönböztetett jelentőséggel bír, hiszen Oroszország legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU, sőt, energetikai szempontból még kiemeltebb szerepe van az oroszok számára. Ha ugyanis nem tudják eladni Európának a gázt, vagy visszaszorulnak az európai nukleáris piacról, az az orosz költségvetés számára katasztrófahelyzetet idéz elő.

- Itthon viszont lényegében minden szakmai és racionális érv a Paks II-ről kötött megállapodás ellen szól. Mégis mi lehet akkor a magyar kormány motivációja?

- Nagyon nehéz tisztán látni a kormány szándékait, hiszen szinte minden független közgazdasági elemzés azt mutatja, hogy a paksi beruházás megtérülése még a legnagyobb jóindulattal is kétséges, sőt, inkább a teljes pénzügyi katasztrófa, mint következmény felé hajlanak. Nagyon valószínű, hogy nemzetgazdasági szinten, a Magyar Villamos Művek (MVM) és az erőmű számára is egy soha meg nem térülő, súlyos adósságot felhalmozó beruházásról van szó.

- Reális, hogy évi 400 milliárd forintos költségvetési megszorítás kell a Paks II megvalósításához?

- Körülbelül évi 3-400 milliárd forint csak az évi törlesztő részlet a 21 éves visszafizetési időszak alatt. De ezekről a tényezőkről is csak becsléseink vannak, hiszen a kormány egyetlen pénzügyi hatáselemzést vagy egyéb tanulmányt nem tett le az asztalra, ami azt mutatná, hogy mibe is fog kerülni ez a beruházás. Nem tudjuk, hogyan fogjuk visszafizetni az oroszoktól felvett hitelt, mekkora terhet fog jelenteni a költségvetés, s így az adófizetők számára, vagy hogy milyen áron fogjuk tudni előállítani az új blokkban az áramot, s hogy ezt egyáltalán el tudjuk-e majd adni a piacon ezen az áron. További kérdés, s a kormány erről sem mutatott be hatástanulmányokat, hogy a regionális piacon egyáltalán lesz-e igény a megtermelt energiára. Azt feltételezni például, hogy az abszolút energiaexportőr Németországban igény lehet erre, nemhogy a helyzet félreértése, hanem nettó hazugság. Németország már ma is energiát exportál a környező országokba, különösen azokban az időszakokban, amikor a szél- és a napenergia-termelés csúcsra van járatva, hiszen ilyenkor jelentős többletet állítanak elő, s azt terítik a környező piacokon. De mi nem is közvetlenül Németországgal vagyunk határosak, s nem közvetlenül szállítanánk oda energiát, ha szállítanánk, hanem egy szűkebb, régiós energiapiacba vagyunk beágyazva, amelyben a 2020-as évek közepére, amikor az új paksi blokkok belépnének a termelésbe, szinte valamennyi környező ország energiastratégiája jelentős energiaexporttal számol. Tehát a jelek szerint egy túlkínálati piacon próbáljuk majd a Pakson megtermelt áramot értékesíteni. Pedig azt is látjuk, hogy a létező négy blokk és a két új blokk által párhuzamosan előállított energia bőven több lesz, mint a magyar villamosenergia-igény, a többletet mindenképpen exportálni kellene. Éppen ezért egyetlen kérdés merül föl: versenyképes lesz-e árban ez az energia, tehát tudunk-e olcsóbban villamosenergiát előállítani, mint amennyiért a környező országokban.

Jávor Benedek szerint a kormány szándékosan viszi bele az országot a paksihoz hasonló kötöttségekbe. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Jávor Benedek szerint a kormány szándékosan viszi bele az országot a paksihoz hasonló kötöttségekbe. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- Csakhogy az árban meg fog jelenni a beruházás költsége is, nem?

- Éppen azért súlyos bűn, amit a kormány csinált, hogy reális, tiszta számítások nélkül, vakon beleugrott ebbe a beruházásba. Ha azokra a számításokra alapozunk, amiket részben mi magunk csináltunk, részben független szakértők, akkor látszik, hogy a 21 éves törlesztési időszakban az új paksi blokkokban előállított energia ára 30-32 forint lesz kilowattóránként. Ez nagyjából duplája a jelenlegi piaci árnak. A közelmúltban megjelent egy német kutatóintézet elemzése is a 2025 és 2050 közöttre becsült villamos-energiapiacról, mely szerint ebben az időszakban a legolcsóbb a napenergia alapú villamosenergia lesz, aminek költségét 4-5 eurócentre prognosztizálják kilowattóránként. Ez 13-18 forintot jelent, tehát a várható paksi áramárnak körülbelül a felét. Az az igazán ijesztő, hogy nemcsak tízmilliárd euróval eladósodunk Oroszország felé, ehhez egy további, 2 és félmilliárd eurós önrész jön, a visszafizetendő kölcsön kamatterhe pedig körülbelül 11 milliárd euró lesz. Magyarán az egésznek a kamatterhe több mint az összeg, amit hitelként fölveszünk. S ezt mind ki kellene termelnie ennek az erőműnek úgy, hogy ha ezt beépítjük az áramárba, akkor az a dupláját fogja eredményezni a várható piaci árnak. Egyértelmű tehát, hogy egy olyan gigaberuházásra vállalkozott a kormány, amely évről évre súlyos veszteséget fog termelni, s államilag dotálni kell majd az energiatermelést ahhoz, hogy értékesíteni tudjuk az előállított energiamennyiséget a piacon.  Körülbelül 200 milliárd forinttal kell számolni, ami egyszerűen a piaci és a termelési ár közötti különbözet, s amivel meg kell támogatni a céget, hogy ne dőljön be. A másik lehetőség, hogy az orosz hitel tőkeköltségét – évi 3-400 milliárd forintot - nem teszik rá Paksra, így az nem építi be az áramárba. Akkor nagyjából a piaci áron tudunk áramot előállítani, viszont így is az adófizetők fogják fizetni ennek a költségét, tehát a magyar állampolgárok fogják megfinanszírozni a Paks II termelését annak érdekében, hogy olcsó áramot tudjunk Szlovákiába vagy Csehországba exportálni.

- Ha viszont tényleg ennyire egyértelműen csak hátrányai vannak ennek a beruházásnak, akkor mi a mögötte álló érdek?

- Itt egy komoly rejtély van. Szerintem a legkülönbözőbb érdekek sajátos együttállása kellett ahhoz, hogy a kormány úgy döntsön, belevág ebbe a beruházásba.

- Biztos benne, hogy valóban bele is vág?

- Nem biztos, hogy sikerülni fog ez a kormánynak, hiszen annyi akadály van az útjában. Az Euratom üzemanyag-szállítási szerződéssel kapcsolatos vétója csak az első buktató, s még három vizsgálat jelenleg is folyamatban van a beruházással kapcsolatban, amelyek bármelyike még ennél is komolyabb akadályt gördíthet a kabinet útjába. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ha az EU nem is lépne közbe, akkor pénzügyileg kivitelezhető és tartható lesz-e ez a beruházás. Az biztos, hogy a kormány nagyon elszánt, hogy továbbmenjen, kerül, amibe kerül. Hogy Lázár János és Aszódi Attila is arról nyilatkozik, hogy itt csak egy kisebb fennakadás van az Euratommal, s zavartalanul mennek tovább, egy hihetetlenül kockázatos kormányzati blöff része.

Interjúnk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Politikusfotókat égettek a tüntetők - Videó!

Péntek délután a "Nem adom a házamat" mozgalom aktivistái Újpesten tiltakoztak, ahol elégették magyar politikusok és a gazdasági élet ismert szereplőinek fényképeit.

Egy ismert MLM cég nyolc és fél kilométer kék szalagot húzott ki az orosz és az ukrán nagykövetség között a fővároson keresztül, a békéért.

Közel félszázan tüntettek a Duna-parti cipőknél Kulcsár Gergely jobbikos képviselő viselkedése miatt.

A felvételt Kökényesi Gábor készítette.

Szerző
Témák
demonstrációk