Homályos az iskola jövője

A kilenc évfolyamos alapképzés több szempontból is gyógyír lehetne a magyar közoktatás egyre súlyosbodó problémáira, a szakmaiatlan kormányzati döntések fényében ugyanakkor félő, több kárt okoz, mint hasznot hoz. Az egyeztetésekből kihagyott szakma szerint a kormányzat az oktatási rendszer átalakítását is csak politikai termékként kezeli, s kormányzati ciklusokon átívelő reformokra nincs politikai akarat. Mindez egy tegnapi kerekasztal-beszélgetés tapasztalata.

Bajban van a jelenlegi oktatási rendszer. Szinte hetente robbannak újabb és újabb "bombák" a közoktatás és a felsőoktatás tervezett vagy már megkezdett átalakítása körül, a reformokat szinte azonnali határidővel próbálja ráerőltetni a rendszerre az oktatási kormányzat. Mindeközben a leginkább érintettek - pedagógusok, intézményvezetők, valamint maguk a diákok is - egyre nehezebben tudnak megfelelni a kormány képlékeny elvárásainak. Minderről Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke beszélt tegnap, egy a szervezetük által megrendezett budapesti kerekasztal beszélgetésen, amelyen neves oktatási szakemberek és pedagógusok folytattak eszmecserét egyebek mellett a kilenc évfolyamos alapképzés tervezett bevezetéséről. Ám arra a kérdésre nem találtak választ, hogy eme kormányzati ötlet miért éppen most került elő. Mendrey szerint félő, hogy ismét csak figyelemelterelés zajlik, mint fogalmazott, jelenleg nemcsak az iskolákban, hanem az egész politikában káosz uralkodik.

Nem mondhatni, hogy az oktatási kormányzat ül a babérjain: az olyan köznevelési reformok, mint például a tankötelezettség korhatárának csökkentése, a gimnáziumi férőhelyek karcsúsítása a szakiskolák erősítése érdekében, mind kétségeket szültek az oktatási szakma képviselőiben, de a kormány olykor "kissé" esztelennek tűnő, érdemi szakmai konzultációk nélkül elfogadott átalakítási akcióira az Európai Bizottság (EB) is felhívta a figyelmet. Jelentésükben figyelmeztettek az elkapkodott újítások veszélyeire: a szakértők szerint a mostani rendszer nem segíti, sokkal inkább akadályozza a társadalmi mobilitást, a szelektív iskolarendszer problémái tovább mélyülnek.

Pokorni Zoltán - a tegnapi beszélgetés egyik résztvevője - szerint a kilencosztályos alapiskola bevezetése több problémára is gyógyír lehetne. A Fidesz oktatáspolitikusa hangsúlyozta: a cél nem az általános iskolai évek megnyújtása, hanem egy teljesen új struktúra kialakítása lenne, amelynek előkészítéséhez saját bevallása szerint is idő kell. Mint ismert, Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár - aki ugyancsak meghívást kapott a tegnapi kerekasztal-beszélgetésre, ám egyéb elfoglaltságai miatt távol maradt - a Magyar Hírlapnak adott interjújában beszélt arról, hogy a külföldi mintákat tanulmányozva és szakmai szervezetekkel egyeztetve tervezik a kilencosztályos iskola bevezetését. A szakma képviselőinek jelentős része azonban még mindig homályban tapogatózik. "Bevallom: pedagógusként nem látom át ezt a kérdést, nap mint nap mindössze találgatások merülnek fel... Ki tudja, mit akar a kormány?" - tette fel a kérdést Nagy Emília középiskolai tanár.

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a kilenc évfolyamos alapoktatás ma már világszerte domináns oktatási modellé vált - ennek ellenére nem lehet egy az egyben átvenni. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke úgy véli, a modell hazai alkalmazása amennyire hasznos, legalább annyira értelmetlen is lehet. "Sőt, a magyar valóság talaján lehet kifejezetten káros is" - mondta, hozzátéve: világossá kellene tenni, hogy a politika és az iskolák céljai egy irányba vezetnek-e. Abban valamennyi szakember egyetértett, hogy a köznevelési rendszer átalakítása során egyensúlyt kellene találni a lexikális tudás és a kompetenciák fejlesztése között, hiszen a mai iskolai rendszer még mindig úgy működik, hogy "tölcsérrel töltik" a diákok fejébe a tudást. Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint fontos lenne különbséget tenni aközött, hogy mik a valós problémák, illetve hogy a kormányzat mit gondol problémának. "A jelenlegi rendszerbe alig lehet olyan változtatásokat beemelni, amelyek megoldásokat hoznának" - mondta, emlékeztetve arra, hogy jelenleg csak Bosznia-Hercegovina működtet olyan "buta kormányzati szisztémát, mint a miénk".

A kerekasztal résztvevői valamennyien aggasztónak találták, hogy a kormányhatalom az oktatás átalakítását is politikai termékként kezeli - az ebből fakadó elsietett, elhamarkodott döntések pedig hosszútávon okozhatnak súlyos károkat. Úgy vélik, szükség van a reformokra, ám azokat gondosan elő kell készíteni. "Ezek több kormányzati cikluson átívelő folyamatok kell, hogy legyenek. Ez nem politika, ez egy szakma. Itt nem lehet négy-nyolc évenként változtatni" - mondta Nagy Emília, hangsúlyozva: az mostani oktatási reformok sikerességét nagyban veszélyeztetik, hogy Magyarországon jelenleg egyáltalán nem szakmai döntéshozatali rendszer működik.

Baj van a "kedvenccel" is

Radó Péter szerint a kormány - csak mert menteni akarja "kedvenceit", a szakiskolákat és a szakképzést - a diákokat több eszközzel kényszeríti arra, hogy szakmát szerezzenek. Az elemző rávilágít, hogy bár a kormány hangoztatja: nő a szakiskolások száma, ugyanakkor hallgat arról, hogy épp a saját, korlátozó intézkedései hozzák mind nehezebb helyzetbe a hátrányos helyzetű gyerekeket, akiknek így kevesebb esélyük van az érettségi megszerzésére és a továbbtanulásra.

Erre szolgál a legutóbb megszellőztetett kompetencia-teszt bevezetése az általános iskolások körében, amellyel meghatározhatnák, milyen típusú iskolákban folytathatják a tanulmányaikat később a felmérés idején alig 13-14 éves gyerekek. Ezzel növelhetnék a szakmát tanulók számát és szigorítanák a gimnáziumokba való bejutás követelményeit.Folyamatosan nehezítik a szakiskolákba felvételiző diákok helyzetét is: miután az intézmények férőhelyeit meghatározó jogszabály tavaly július helyett idén február 10-én jelent meg - úgy, hogy a jelentkezési lapokat február 13-ig kellett leadni a kiválasztott intézményekbe - az Oktatási Hivatal február 17-én értesítette az iskolákat, hogy szükségessé válhat a mégsem indítható tanulmányi területek törlése, illetve újak felvétele. Ennek következménye lett, hogy a nem állami kézben lévő iskoláknak egy hetük maradt, hogy létszámátadásról állapodjanak meg az állammal. Csakhogy - a keret nagy részét megkapó - állami iskolafenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elzárkózik, arra hivatkozva, hogy nincs joguk dönteni a keretről. Amennyiben ez nem történik meg, a gyerekek - akik nem tudnak tandíjat fizetni a választott szakmáért - kénytelenek lesznek másik iskolát keresni, vagy egy másik szakmát választani.

A kormány mondhatja: jogilag nem tiltják, hogy valaki egy szakma elvégzése után még érettségizhessen, de ez gyakorlatilag lehetetlen: három - minimálisra csökkentett közismereti tárggyal operáló - szakiskolai év után gyakorlatilag lehetetlen leérettségizni. Ráadásul a tankötelezettség 16 év, azután pedig az iskolák bárkit meneszthetnek. R. I.