Gyermekek elleni erőszak: kínos téma a kabinetben?

Publikálás dátuma
2015.03.22. 17:00
FOTÓ: Thinkstock
Az MSZP azt szeretné, ha az Országgyűlés napirendjére venné és a képviselők megtárgyalnák, majd kihirdetnék a családon belüli erőszak áldozatait védő Isztambuli Egyezményt.

Bangóné Borbély Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett: pénteken ismét a parlament elé terjesztették az egyezmény kihirdetését célzó határozati javaslatot azt követően, hogy a kormánypártok korábban nem járultak hozzá annak napirendre vételéhez.

Az MSZP képviselője szerint a kabinet ugyan korábban aláírta az egyezményt, ennek ellenére úgy tűnik, nem szívesen beszél a családon belüli erőszak magyarországi helyzetéről, holott az a nők mellett az időseket, a fogyatékkal élőket és a gyermekeket is súlyosan érinti. Tanulmányok szerint minden egyes, gyermeket ért bántalmazásra 25 rejtve maradt eset jut, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2011-es adatok szerint naponta összesen 500 gyermek szenved az erőszaktól, közülük évente harmincan életüket is vesztik - fejtette ki a képviselő.

Bangóné Borbély Ildikó elmondta, mindaddig újra és újra az Országgyűlés elé terjesztik majd az egyezmény ratifikálását szorgalmazó indítványt, amíg azt a kormányoldal napirendre nem veszi. A szocialista országgyűlési képviselő közölte továbbá, hogy vasárnap délután részt vesz a Séta a gyermekekért elnevezésű, budapesti civil demonstráción. Az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni harcról, és azok megelőzéséről szóló, 2011 májusában született egyezményét Magyarország 2014. március 14-én írta alá. Az Igazságügyi Minisztérium március elején azt közölte, hogy a kormány továbbra is elkötelezett az erőszak minden formája elleni küzdelem mellett, és a kabinet döntésétől függően az Isztambuli Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény tervezete még idén tavasszal az Országgyűlés elé kerülhet.

Szerző

Áder: gyermekeink fizethetnek meg rossz döntéseinkért (fotók)

Publikálás dátuma
2015.03.22. 16:47
Áder János Papp Gábor polgármester társaságában a Hévízi Tófürdőnél. MTI Fotó: Varga György
Közös a felelősségünk azért, hogy Magyarország továbbra is a vizek országa legyen, hogy mindannyian védjük természetes vízkincseinket - jelentette ki Áder János vasárnap Hévízen.

A köztársasági elnök a víz világnapja alkalmából látogatott el az egykori nyirádi bauxitbánya egyik külszíni fejtéséhez, a Darvas-tó kiapadt medréhez, majd innen Hévízre utazott. Látogatása összefoglalásaként egyebek mellett arról beszélt újságíróknak, hogy a vízkincs megőrzése a világban egyre nagyobb problémákat okoz, leginkább Ázsiában, a fejlődő országokban, ahol nemcsak a szennyvízkezelés, hanem a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz is hiányzik, és ez több mint kétmilliárd ember életét nehezíti meg nap mint nap.

"Örüljünk, hogy Magyarországon ilyen problémával nem kell küszködnünk" - mondta az államfő. Ugyanakkor megjegyezte azt is, mindenkinek dolgoznia kell azért, hogy ez így is maradjon a következő évtizedekben, hogy ezt a természeti adottságot megőrizzük és továbbadjuk gyermekeinknek.

Felidézte, hogy 26 évvel ezelőtt "néhány bátor ember" kezdeményezte a hévízi tó megmentését, a nyirádi bauxitbányászat és az azzal járó karsztvízszivattyúzás leállítását követelve. "Ha nem kapaszkodnak össze, politikai nézetkülönbségeket félretéve, ha nem tettek volna meg mindent azért, hogy a hévízi tó megmaradjon", akkor valószínűleg eltűnt volna a víz, megszűnt volna a gyógyforrás. Évente egymillió ember veszi igénybe a tófürdőt, és a kórház mintegy 400 ezer járó és hatezer fekvő betegen segít a tó adottságaira épülő gyógyászattal - emelte ki.

Áder János Papp Gábor polgármester társaságában a Hévízi Tófürdőnél. MTI Fotó: Varga György

Áder János Papp Gábor polgármester társaságában a Hévízi Tófürdőnél. MTI Fotó: Varga György

Ami az 1989 előtti évtizedekben történt, "az jó példája az emberi önhittségnek, nagyravágyásnak, a természettel szembeni alázat hiányának" - hangsúlyozta Áder János. Példaként említette, hogy a bauxitbányászat idején egyetlen köbméter érc kitermeléséhez 200 köbméter vizet kellett kiemelni, ami nemcsak a hévízi tavat illetően, hanem a bányászat mintegy 60 kilométeres sugarú térségében is óriási károkat okozott.

"Ha nem vesszük figyelembe a természet jelzéseit, akkor folyamatosan rossz döntéseket hozunk, és annak az árát nekünk kell megfizetnünk vagy a gyermekeinknek" - mondta a köztársasági elnök. Igaz ez a vízbázisvédelemre, a termálvizek és a vízminőség védelmére, illetve a szennyvízkezelésre is. Dicsérte ugyanakkor azt a hozzáállást, hogy Hévízen és térségében a gyógyturizmus profitszempontjait alárendelik a környezeti fenntarthatóság szempontjainak, vagyis a környezet védelme a lényeg.

Áder János a hévízi tófürdőnél tett nyilatkozatát megelőzően az egykori bauxitbányászat máig ható kedvezőtlen következményeit taglaló kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Mások mellett Papp Gábor polgármesterrel (Fidesz-KDNP), Juhász Árpád geológussal, Gyarmati József nyugalmazott főorvossal - az 1989-ben alakult Hévízi Tóvédő Egyesület elnökével -, illetve Kvarda Attilával, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház igazgatójával felidézték a 26 évvel ezelőtti demonstrációt és annak hatásait.

Áder megtekinti a volt bauxitbánya területét Juhász Árpád geológus kalauzolásával. MTI Fotó: Varga György

Áder megtekinti a volt bauxitbánya területét Juhász Árpád geológus kalauzolásával. MTI Fotó: Varga György

Az államfő kiemelte, hogy akkoriban teljes összefogás mutatkozott a tó megmentéséért, és az országos hírt jelentő megmozdulások még Nagy Imre újratemetése előtt, olyan időszakban történtek, amikor sok politikai kérdés még nyitott volt. A Németh-kormány azonban - vállalva a negatív következményeket is - döntött a bauxitbányászat leállításáról, ezzel pedig a tó megmentéséről.

Juhász Árpád részletesen beszámolt arról, hogy 30 év alatt a bauxitbányászat miatt mintegy 30 milliárd köbméter vizet szivattyúztak ki a Bakonyban, és emiatt a hegységben a karsztvíz szintje 60 métert csökkent. Ennek következménye volt a Lesence-patak forrásának, a tapolcai Malom-tónak, illetve a tapolcai tavasbarlangnak az elapadása. A geológus arról is beszélt, hogy a világon egyedülálló, tőzegalapú hévízi tó forrását kettős vízrendszer táplálja: a felszínről a karsztkőzetbe beszivárgó és évezredek alatt melegedő víz, valamint a törésvonalak mentén a mélyből feltörő markáns meleg víz keveredése. A karsztvíz szintjének csökkenése okozta végül az 1980-as évekre a tó lehűlését, a feltörő vízmennyiség drasztikus csökkenését, illetve a tó vízszintjének 35 centiméteres süllyedését.

Gyarmati József a veszélybe került tó érdekében történt összefogással kapcsolatban felidézte, hogy váratlan volt számukra is az a hatalmas publicitás, amelyet a tiltakozások kiváltottak. Ezek után pedig sem a helyi és országos politika, de még a Magyar Alumínium Tröszt részéről sem tapasztaltak ellenállást, a legkiválóbb szakértők is melléjük álltak, még a Magyar Tudományos Akadémia addig titkosított jelentéseit is sikerült nyilvánossá tenni. A bakonyi bauxitbányászat leállítása után pedig mintaszerűen tették rendbe az elhagyott bányaterületeket, és csupán néhány, az ivóvízellátást szolgáló kút maradt azóta is működésben, a hévízi tó így ismét magához tért - foglalta össze a nyugalmazott főorvos.

Szerző

PM: vezetékes ivóvizet mindenkinek!

A Párbeszéd Magyarországért (PM) törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy az államnak, illetve az önkormányzatoknak kötelezően kelljen szolgáltatniuk az ivóvizet minden bejelentett állandó lakcímen.

Az ellenzéki párt kezdeményezését Szabó Tímea társelnök, független országgyűlési képviselő jelentette be vasárnap, a víz világnapján Budapesten, sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta, Magyarországon mintegy tizenötezer, a munkáját az elmúlt években elvesztő olyan ember él, aki nem jut ivóvízellátáshoz, noha az alkotmányos alapjog, hiszen az alaptörvény szerint mindenkinek joga van az egészséges élethez, a tiszta környezethez és az emberi méltósághoz.

Szabó Tímea szerint az ivóvíz nélkül maradtak elsősorban devizahitel- vagy rezsitartozás miatt kényszerültek tanyasi környezetbe, szélsőséges esetben akár borospincékbe költözni, ahova az önkormányzat annak ellenére is kiállítja a lakcímkártyákat, hogy a vízellátásról nem gondoskodik.

A víziközmű-ellátásról szóló törvény ugyanis bár előírja az ivóvíz biztosítását, kötelezettséget azonban nem állapít meg - mutatott rá a PM társelnöke, aki hangsúlyozta, a hétfőn parlament elé terjeszteni kívánt javaslatuk ezen változtatna.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Molnár Margit, a PM várpalotai elnöke elmondta, a kötelező ivóvíz-szolgáltatás több száz embernek segítene településükön, ők jelenleg önhibájukon kívül nem jutnak vezetékes ivóvízhez.

Szerző
Témák
ivóvíz PM