Az Európai Unióba vágynak Izland lakói

Az izlandi lakosság többsége, mintegy 63 százaléka ellenzi, hogy a reykjaviki kormány március 12-én visszavonta az ország európai uniós csatlakozásra vonatkozó kérelmét, arra hivatkozva, hogy Izland érdekeit jobban lehet az EU-n kívül képviselni. 

Egy pénteken bemutatott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 44 százaléka teljes mértékben, 19 százalék pedig „inkább ellenzi” a kormányzati lépést. csupán 15 százalék értett egyet teljes mértékben a döntéssel és 9 százalék mondta azt, hogy „inkább egyetért”, 13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

Múlt vasárnap izlandi viszonylatban szokatlanul nagy létszámú demonstrációra került sor Reykjavikban, amelyen mintegy hétezren tiltakoztak a csatlakozási kérelem visszavonása ellen. Izland lakossága 330 ezer fő. A lakossági viszonyulás némiképp meglepő, hiszen a jelenlegi euroszkeptikus, jobbközép kormány 2013-ban úgy került hatalomra, hogy a kampány során megígérte, hogy leállítja az előző szociáldemokrata kormányzat által 2009-ben elindított csatlakozási folyamatot.

Az ellenzék is hevesen tiltakozik a kormányzati döntés ellen. A négy izlandi ellenzéki párt nyílt levelet küldött az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lettország külügyminiszteréhez, amelyben kifejtették, hogy álláspontjuk szerint Izland továbbra is EU-tagjelölt ország, mert a döntés jogszerűtlenül született meg.

Arra hivatkoznak, hogy a parlament külügyi bizottsága, amelynek jóváhagyása minden fontos külpolitikai döntéshez elengedhetetlen, nem bólintott rá a lépésre. Így az Althingi, az izlandi parlament által a csatlakozási kérelemről jóváhagyott egyetlen felhatalmazás az eredetileg, 2009. július 16-án elfogadott csatlakozási kérelem - hangsúlyozták a levélben a politikusok. Az Európai Unió jelezte, kapui továbbra is nyitva állnak Izland előtt.

Szerző

Kelemen Hunor maradt az RMDSZ elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:02
MTI Fotó: Baranyi Ildikó
Újra Kelemen Hunort választotta elnökévé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombaton kolozsvári kongresszusán.
Kelemen Hunor egyedül indult a tisztségért, és 728 szavazatot kapott a leadott 757-ből. Programbeszédében rámutatott: míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megélik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz-, harmincéveseket.  "Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni" - fogalmazott az elnök. Az RMDSZ-kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség. A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. "Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által" - áll a határozatban.
Szerző

Száznál több szeparatistát tartóztattak le Kasmírban

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:16

Fotó: NurPhoto/ Faisal Khan
A múltheti merénylet megbosszulását ígérte India, és a jelek szerint így is tesz.
Száznál több szeparatistát fogtak el az indiai hatóságok szombatra virradóra Kasmírban, írja a Reuters. A lépés válasz arra, hogy múlthéten a területen egy öngyilkos merénylő közel 40 indiai fegyveressel végzett. A kormány akkor arra figyelmeztetett, minden rendelkézésére álló eszközzel fellép, hogy elégtételt vegyen a támadókon. A pakisztáni bázisú Jaish-e-Mohammed terrorcsoport vállalta magára a merényletet.
Az újabb katonák érkezése, és a szeparatista csoportok aktivistáinak, illetve vezetőinek őrizetbe vétele aközelgő választás békéjét hvatott biztosítani, nyilatkozta egy rendőrségi tisztviselő. Indiában májusban tartanak választást, a kormánypárt az újraválasztását várhatja a határozott fellépéstől.
A letartóztatásokat demonstrációk követték, ahol kövekkel dobáló tüntetők könygázzal támadó rendőrökkel kerültek szembe. A helyiek Kasmír muszlim lakosságának zaklatásaként élik meg az indiai fellépést.
A múltheti merénylet, illetve hogy India Pakisztánt kéri miatta számon, tovább növelte a feszültséget a két ország amúgy sem felhőtlen kapcsolatában. A két fél osztozik Kasmír területén, de mindkettő igényt tart annak egészére. India ráadásul jövő héten készül feloldani egy korlátozást, ami eddig megakadályozta, hogy az ország más területeiről Kasmírba lehessen költözni, ami szintén hozzájárulhat a békétlenséghez.