Ő lett a roma oktatási központ feje

Ismét az eddigi vezetőt, Kathy-Horváth Lajost bízta meg egy évre a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatói feladatainak ellátásával a Fővárosi Közgyűlés hétfőn.

Kathy-Horváth Lajos május elsejétől jövő év április 30-ig havi bruttó 400 ezer forintos illetményért látja el munkáját. A poszt betöltésére a fővárosi önkormányzat pályázatot írt ki. Az előírt határidőre ketten adtak be pályázatot, amelyből csak Kathy-Horváth Lajosé felelt meg a kiírásnak.

Szerző

DK: tovább szakadozik a "szociális háló"

A főpolgármester, a főjegyző és a bizottsági elnökök interpellálhatóságának visszaállítását javasolja a Demokratikus Koalíció (DK) a Fővárosi Közgyűlés négy másik ellenzéki pártjával összefogva.

A kezdeményezést Gy. Németh Erzsébet, a DK budapesti képviselője ismertette a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülése előtti sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus elmondta, a fideszes városvezetés 2010-ben szüntette meg azt a lehetőséget, hogy a képviselők interpellálhassák a főpolgármester mellett a főjegyzőt és a bizottsági elnököket.

Gy. Németh Erzsébet szerint a Fidesz 2006-2010 között, ellenzéki pártként 180 alkalommal élt interpellációs jogával, tizenegy alkalommal Tarlós István jelenlegi főpolgármester tett fel kérdéseket. A DK képviselője jelenlegi kérdéseik között említette, hogy a főváros miért vezette be az akár 8 millió forintban is megállapítható belépési hozzájárulást az emelt szintű idősotthonokban. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis ez azt jelenti, hogy a városban tovább szakadozik a "szociális háló", és csak a gazdagok kerülhetnek ilyen intézményekbe. Gy. Németh Erzsébet emellett megdöbbenésének adott hangot, hogy egy a közgyűlés előtt fekvő javaslat alapján újabb 47, meg nem nevezett munkakört betöltő alkalmazottat küldenek el októberben a Városházáról.

Szerző

Fővárosi Közgyűlés - Elfogadták a BRFK beszámolóját

Elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés hétfőn. A dokumentum szerint a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2014-ben 15,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A beszámolót 28 igennel, 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület. Bucsek Gábor, budapesti rendőrfőkapitány elmondta: a javuló közbiztonság egy folyamat eredménye, a 2013-ban bevezetett központi tevékenységirányítás új fejezetet hozott az egész rendőrség ügyeleti rendszerében és reagálóképességében. Ennek hatékonyságát nagymértékben segítette a modern technikára épülő egységes segélyhívórendszer hívásfogadásának központosítása is.

A fővárosi tevékenységirányítás hatásfokát tovább javították azzal, hogy a beérkező segélyhívásokra elsősorban a központi erők reflektálnak. A korábbi átlagos 38 perces reagálási időt sikerült múlt év decemberére 29 percre sikerült leszorítani - közölte. Bucsek Gábor elmondta, folyamatosan jelennek meg az új pszichoaktív szerek, a fiatalok egyre korábban próbálják ki a kábítószert, ezért nagyon fontos feladatnak nevezet a terjesztőkkel szembeni fellépést.

Tokody Marcell (Jobbik) szerint kevésnek mondhatóak az eredmények, tovább kell csökkenteni a reagálási időt. Szaniszló Sándor (MSZP) szerint a statisztika alapján javulás mutatkozik, de az eredmények napi szinten nem érezhetők. Közölte, támogató szavazatukat vegye a rendőrfőkapitány biztatásnak. Tarlós István főpolgármester megköszönte a főkapitány múlt évi munkáját, és azt mondta, hogy a rendőrséget ért kritikák szolidnak mondhatóak.

A beszámoló szerint 106 628-ról 90 207 csökkent a fővárosban regisztrált bűncselekmények száma 2013-ról 2014-re. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 40 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2013-ban 35 541, 2014-ben 21 245 bűncselekményt regisztráltak. A személy elleni bűncselekményeken belül a legsúlyosabb élet ellenes bűncselekmény az emberölés, ebből 2014-ben 45, 2013-ban 52 volt, ami 13,5 százalékos csökkenést jelent. Az emberölés "nyomozáseredményességi" mutatója a múlt évben 82,9 százalék volt, ez 13,5 százalékkal magasabb arány, mint 2013-ban. Szándékos emberölés 2014-ben és 2013-ban is 27 volt.

A testi sértések száma 2013 és 2014 viszonylatában 10,5 százalékos növekedést mutat, 2013-ban 1829, 2014-ben 2022 testi sértés történt. A legtöbb testi sértést 2014-ben a XIII. kerületben (160), a VIII. kerületben (157), valamint a XIV. kerületben (143), a legkevesebbet a XXIII. kerületben (15) regisztrálták. A beszámoló szerint a vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 16,2 százalékos csökkenés figyelhető meg, a lopások - betöréses lopásokkal együtt - számának alakulásában, 2013-ban 51 359 lopást, 2014-ben 43 018-at regisztráltak. A lopáson belül jelentősen csökkent a gépjárművekkel kapcsolatos jogsértések száma: a gépjárműfeltörések 4586-ról 3715-re, a személygépkocsi lopások 3446-ról 2902-re, a jármű önkényes elvétele pedig 385-ről 359-re csökkent. A legtöbb személygépkocsi-lopás 2014-ben is a XI. kerületben történt, ám ennek száma a 2013-hoz viszonyítva 529-ről 422-re, a XIV. kerületben 345-ről 315-re, a III. kerületben 322-ről 292-re csökkent.

A legkevesebb személygépkocsi-lopás tavaly is a VI. kerületben történt, a 2013-as 22 esetet tavaly sikerült 12-re csökkenteni - olvasható. A lopáson belül 2,1 százalékkal csökkent a lakásbetörések száma: 2013-ban 6826, 2014-ben 6680 lakásba törtek be. A legtöbb lakásbetörést 2014-ben a II. kerületben (730), a XI. kerületben (669) és a XIII. kerületben (549) követték el. A legkevesebb lakásbetörés a XXIII. kerületben (92) volt. A rendőrségi beszámoló szerint a 2013-as és 2014-es év végi mutatók összehasonlítása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pozitív elmozdulás történt a lakosság kriminális érzékenységét leginkább befolyásoló bűncselekmények, így különösen az emberölés, a lopás, a személygépkocsi-lopás, a gépjárműfeltörés, a lakásbetörés és a rongálás nyomozáseredményességi mutatóiban.

Szerző
Frissítve: 2015.03.23. 11:20