Nocsak? Vida nem ment el a meghallgatásra

Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke nem jelent meg hétfőn a parlament költségvetési bizottsága előtt, levelében azt írta, nem kíván élni a meghallgatás lehetőségével.

Vida Ildikót a NAV belső vizsgálatáról és annak eredményeiről kívánta meghallgatni a bizottság. A meghallgatást Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független), Hegedűs Lórántné (Jobbik) és Burány Sándor (MSZP) kezdeményezte. A Burány Sándor (MSZP) bizottsági elnök által ismertetett levél szerint a NAV elnöke azt írta: az adóhivatal minden kétséget kizáróan megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben van, és a meghallgatás lehetőségével nem kíván élni.

Szűcs Lajos, a bizottság fideszes alelnöke, László Tamás fideszes bizottsági tag és Hargitai János. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Érkezett egy másik levél is a kormánytöbbségtől a bizottsághoz, amely arról tájékoztatta a testületet, törölni kívánják a NAV-elnök meghallgatására vonatkozó napirendi pontot, amit a bizottság elfogadott. Szűcs Lajos (Fidesz), a bizottság alelnöke kifejtette: költségvetési szempontból a meghallgatásnak nincs relevanciája, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tud tájékoztatást adni a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ez elsősorban politikai jellegű ügy, a költségvetési bizottság pedig elsősorban szakmai jellegű beszámolókat, törvényjavaslatokat szokott meghallgatni.

Vida: a jelentésben minden benne van

"A lefolytatott belső vizsgálattal kapcsolatban - az Ön rendelkezésére bocsátott - összefoglaló jelentés minden általam ismert, relevanciával bíró információt tartalmaz, ezért az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti - egyébként a bizottság napirendi pontjaként még meg sem szavazott - meghallgatási lehetőséggel nem kívánok élni" - írja Vida Ildikó a parlament költségvetési bizottsági elnökének, Burány Sándornak (MSZP) címzett levelében. A jelentés a levél szerint részletesen ismerteti a lefolytatott belső vizsgálat célját, tárgyát, a vizsgálattal érintett kört, a kiválasztási szempontrendszert, a vizsgálatban részt vevő szerveket, a vizsgálatnak az elrendelés szempontjából lényeges megállapításait.

Schmuck Erzsébet, a bizottság alelnöke a távolmaradás miatt kifejezve nemtetszését emlékeztetett arra, hogy az LMP már több alkalommal kezdeményezte vizsgálóbizottság létrehozását, mert szükség volna egy sokkal mélyebb, alaposabb ellenőrzésre. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is több mint 60 problémát feltárt. Ha több mint 1500 milliárd forint hiányzik az áfából, az a költségvetést érinti, és a bizottságra tartozik - hangsúlyozta.

Korábban írtuk: zéró tolerancia a NAV szabályszegő dolgozóival szemben - címmel adott ki közleményt csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Varga Mihály tárcája úgy fogalmazott: a NAV-nál, "mint az államkassza majd 93 százalékának bevételéért felelős szervezetnél alapvető követelmény az, hogy a hivatal összes dolgozója feddhetetlen legyen, és a jogszabályok maradéktalan betartásával végezze munkáját. A szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni."

Ezzel az NGM másodszor "üzent" Vida Ildikó adóhatósági elnöknek, hiszen miután az ÁSZ is kínos jelentést publikált a a NAV-ról, Varga Mihály tárcája közleményben utasította az adóhatóságot a súlyos hiányosságok és törvénytelenségek azonnali orvoslására. Az ÁSZ szerint ugyanis a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forint tartozást.

Az ÁSZ is Vidának üzen?

Az új alaptörvény és az új számvevőszéki törvény 2011-es hatálybalépésével végérvényesen lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon - hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a szervezet hétfői budapesti konferenciáján. Az új szabályozás közreműködési és intézkedési terv-készítési kötelezettséget ír elő az ellenőrzöttek részére, e kötelezettségek megsértését pedig – végső eszközként – immár büntetőjogi következmények is sújthatják - fűzte hozzá.Az ÁSZ-elnök fontos változásnak nevezte, hogy minden számvevőszéki jelentés nyilvános lett, ami garantálja az ellenőrzött szervezet, másrészt az ellenőrzés eredményeinek átláthatóságát.