Vasárnapi zár, brókerügy: válaszokat követel az ellenzék

A vasárnapi zárva tartásról, a Malév-ügyről és a brókerbotrányról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén. Az MSZP szerint minden vasárnap bukik a Fidesz, de a párt azt a kérdést is feltette, miért akarják megváltoztatni a Ságvári gimnázium nevét. Az LMP arra vár választ, hogy a kormány miért csak látszatsegítséget nyújt a Buda-Cash-botrány miatt bajba jutott önkormányzatoknak.

MSZP: minden vasárnap bukik a Fidesz

Lukács Zoltán (MSZP) a vasárnapi zárva tartásról szólva beszélt egy 2011-ben készített hatástanulmányról, amely szerint mintegy 20 ezren veszíthetik el az állásukat, a költségvetés pedig mintegy 50 milliárd forintot bukhat. Szólt a Quaestor vezetőjének "eltűnéséről" is és választ várt arra: voltak-e a kormányoldalon olyan szereplők, akik bennfentes információkkal rendelkeztek, és Tarsoly Csaba vajon ennek bizonyítékait tünteti-e most el. L. Simon László kijelentette: az emberek többsége egyetért azzal, hogy vasárnap a családjával lehet, és a gyűlölet helyett a szeretetre fordíthatja a figyelmét. A magyar kisvállalkozások érdekét is szolgálja a törvény - jelentette ki -, hiszen ezek eddig versenyhátrányban voltak a külföldi nagy cégekkel szemben. Úgy fogalmazott: a szocialista pártot a gyűlölet tartja össze, és nem a szeretet vagy az együttérzés hajtja a politikáját.

Miért akarják megváltoztatni a Ságvári gimnázium nevét?

Szabó Sándor (MSZP) azt firtatta, miért, mikor és hogyan akarják megváltoztatni a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának nevét. Az ellenzéki képviselő szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása egyfajta javaslatot jelent, a közterületek elnevezéséről szóló törvény pedig nem vonatkozik az oktatási intézményekre, azok elnevezéséről a miniszter dönthet. Szerinte a névváltoztatás kikényszerítése csupán erőfitogtatás lenne. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltás előtt nagyon sok intézmény viselte Ságvári nevét, de a rendszerváltás után törvényi kötelezettség nélkül megváltoztatták azokat. Mint mondta, bízik benne, hogy sikerül a törvényességet és az MTA ajánlását betartani.

Az LMP a Malév-ügy kapcsán kért válaszokat

Schiffer András (LMP) a Malév-ügyről szólva sorolta kérdéseit, amelyekre - mint mondta - három éve nem kapnak választ: miért öntöttek tízmilliárdokat még 2011-ben is a nemzeti légitársaságba, amikor tudható volt, hogy az Európai Bizottság ezt tiltani fogja. Az uniós tiltó döntés után miért folyt tovább a repülőjegy-értékesítés, amellyel 35 milliárd forintnyi utaskárt okoztak? Miért kellett elveszniük a társaság milliárdos vagyoni értékű jogainak, és miért nem kért a kormány már 2011 végén csődvédelmet? - sorolta kérdéseirt.

Miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány a Buda-Cash-botrány miatt bajba jutott önkormányzatoknak, miért nem térítik meg a teljes kárukat. Felidézte, a legnehezebb helyzetbe került 67 önkormányzatnak a gyorssegélyt június 30-ig vissza kell fizetnie. Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára jelezte, az önkormányzatok megsegítése nem fejeződött be, de ehhez pontosan tudni kell a károk mértékét. Ez a felmérés folyamatban van és akkor készülhet egy átfogó előterjesztés a kormány részére - mondta.

Meg kell szüntetni a készenléti jellegű munkaköröket!

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság (EB) szerint nem elfogadható a biztonsági és vagyonőr, a recepciós, vagyis a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás. Hozzátette: a magyar szabályozás sérti az uniós jogot, mert a heti maximális munkaidő - a túlórát is beleértve - nem haladhatja meg a 48 órát. Megjegyezte, a munka törvénykönyve - bizonyos feltételek mellett - lehetővé teszi a heti 72 órát is.