Békülékenyebb hangnem Berlinben

Publikálás dátuma
2015.03.24. 06:40
Egyelőre azért nem tűnik túl bizalmasnak Alekszisz Ciprasz és Angela Merkel kapcsolata FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Katonai tiszteletadással fogadták tegnap Berlinben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt. Az Angela Merkellel folytatandó találkozó előtt mindkét fél békülékeny hangnemet ütött meg, amire szükség is volt, hiszen az utóbbi hetekben elmérgesedett a kétoldalú viszony.

A sajtótájékoztatón Merkel elmondta, arról tárgyaltak, milyen tartalommal töltené meg Athén a reformprogramot. A kancellár célként jelölte meg, hogy csökkentsék a magas görögországi munkanélküliséget. Elmondta, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést kívánnak kialakítani.

Ciprasz, aki szokásához híven nem nyakkendőben jelent meg, azt közölte, azért fontos a kétoldalú találkozó, mert „jobban meg akarják érteni egymást”. S jobb, ha egymással beszélnek, mintha elbeszélnének egymás mellett. A kormányfő utalt a görög nehéz szociális helyzetre. Elismerte, hogy az ország gondjait elsősorban belső okok idézték elő.

Ezért komoly strukturális reformokra van szükség. Ennek kapcsán elsődlegesen a szigorúbb adóbehajtást, a korrupció elleni küzdelmet említette. Beszélt arról, hogy a két ország között bizonyos múltbéli kérdéseket is tisztázni kell, megemlítette a nácik által elkövetett bűntettek ügyét, amely miatt Athén szerint kártérítést kell fizetnie Berlinnek.

Hírek szerint a két politikus megbeszélésein Ciprasz bemutatja azt a reformprogramot, amelyet már régóta követelnek tőle a hitelezők. A koalíció adónövelésekkel, privatizációval, valamint az adóbehajtásokkal próbálja feltölteni az államkasszát. A munkavállalók csak 67 évesen mehetnének nyugdíjba. A 62 éves nyugdíjkorhatár csak a 40 éve dolgozók számára maradna érvényben.

Szerző

Akadályok a minszki megállapodás kapcsán

A nemzetközi közösség a minszki megállapodás minden pontjának maradéktalan végrehajtását sürgeti, ettől teszi függővé az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását is. Múlt hét óta azonban, bár ki nem mondottan az is felmerült, hogy mi történik abban az esetben, ha Kijev nem teljesíti minszki vállalását. 

A megállapodás ugyanis azt is előirányozza, hogy Ukrajnában 2015 végéig alkotmányreformot kell végrehajtani, addig pedig el kell fogadni a Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt, decentralizációt kell végrehajtani, mindezt egyeztetve a térségek képviselőivel. Azt is előírja az egyezmény, hogy a donyecki és luhanszki helyhatósági választásra vonatkozó törvényt a tűzszüneti egyezményt aláíró úgynevezett minszki kontaktcsoport – Ukrajna, Oroszország, a lázadók és az EBESZ képviselői - keretében vitatják meg.

Múlt héten a kijevi törvényhozás elfogadta ugyan a donyecki és a luhanszki helyhatósági választásokról szóló törvényt, de azt a felkelők máris kifogásolják, mivel őket nem vonták be, egyáltalán meg sem kérdezték annak kidolgozása során. Oroszország is azonnal kifogást emelt, a megállapodás megsértésével vádolta meg Kijevet. Így minden bizonnyal nem lesz előrelépés, a két szakadár régió státusának rendezése nélkül pedig nem lesz béke és mindig akad majd ürügy a harcok kiújulásához.

Petro Porosenko ukrán államfő tegnap bizakodóan nyilatkozott. Arról beszélt, hogy 2015 végéig lebonyolíthatók az ukrán törvényekkel összhangban a választások a felkelők ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területeken. Hangsúlyozta azonban, hogy csak azután lehet választás tartani, miután kivonták a térségből a külföldi katonákat, és az ukrán határőrség átvette az ellenőrzést határszakasz felett. Denisz Pusilin donyecki vezető azonnal kifogásolta, hogy a választási törvényről Kijev nem konzultált és azt is, hogy Porosenko „megszállt” megyék reintegrációjáról beszélt. Nem világos, hogy kit nevez megszállónak, és kik a megszálltak, mondta.

Rövid nyugalom után Ukrajnában újra mindkét fél a másikat vádolja a tűzszünet ismételt megsértésével, a minszki megállapodás be nem tartásával. Hét végén újabb áldozatokat követeltek a támadások. EBESZ megfigyelők vizsgálják a felkelők panaszát, miszerint egy Donyeck közeli falut aknavetőkkel támadott meg az ukrán hadsereg és azt a bejelentést is, és azt is hogy ukrán katonák sérültek meg.

Ugyancsak tegnap az Árnyak nevű partizáncsoport vezetője azzal dicsekedett el a Facebook-on, hogy szemet-szemért, fogat-fogért megtorló akciókat hajtanak végre a szakadár falvakban és felderítő feladatok elvégzésével segítik az ukrán hadsereget.

Szerző

Akadályok a minszki megállapodás kapcsán

A nemzetközi közösség a minszki megállapodás minden pontjának maradéktalan végrehajtását sürgeti, ettől teszi függővé az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását is. Múlt hét óta azonban, bár ki nem mondottan az is felmerült, hogy mi történik abban az esetben, ha Kijev nem teljesíti minszki vállalását. 

A megállapodás ugyanis azt is előirányozza, hogy Ukrajnában 2015 végéig alkotmányreformot kell végrehajtani, addig pedig el kell fogadni a Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt, decentralizációt kell végrehajtani, mindezt egyeztetve a térségek képviselőivel. Azt is előírja az egyezmény, hogy a donyecki és luhanszki helyhatósági választásra vonatkozó törvényt a tűzszüneti egyezményt aláíró úgynevezett minszki kontaktcsoport – Ukrajna, Oroszország, a lázadók és az EBESZ képviselői - keretében vitatják meg.

Múlt héten a kijevi törvényhozás elfogadta ugyan a donyecki és a luhanszki helyhatósági választásokról szóló törvényt, de azt a felkelők máris kifogásolják, mivel őket nem vonták be, egyáltalán meg sem kérdezték annak kidolgozása során. Oroszország is azonnal kifogást emelt, a megállapodás megsértésével vádolta meg Kijevet. Így minden bizonnyal nem lesz előrelépés, a két szakadár régió státusának rendezése nélkül pedig nem lesz béke és mindig akad majd ürügy a harcok kiújulásához.

Petro Porosenko ukrán államfő tegnap bizakodóan nyilatkozott. Arról beszélt, hogy 2015 végéig lebonyolíthatók az ukrán törvényekkel összhangban a választások a felkelők ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területeken. Hangsúlyozta azonban, hogy csak azután lehet választás tartani, miután kivonták a térségből a külföldi katonákat, és az ukrán határőrség átvette az ellenőrzést határszakasz felett. Denisz Pusilin donyecki vezető azonnal kifogásolta, hogy a választási törvényről Kijev nem konzultált és azt is, hogy Porosenko „megszállt” megyék reintegrációjáról beszélt. Nem világos, hogy kit nevez megszállónak, és kik a megszálltak, mondta.

Rövid nyugalom után Ukrajnában újra mindkét fél a másikat vádolja a tűzszünet ismételt megsértésével, a minszki megállapodás be nem tartásával. Hét végén újabb áldozatokat követeltek a támadások. EBESZ megfigyelők vizsgálják a felkelők panaszát, miszerint egy Donyeck közeli falut aknavetőkkel támadott meg az ukrán hadsereg és azt a bejelentést is, és azt is hogy ukrán katonák sérültek meg.

Ugyancsak tegnap az Árnyak nevű partizáncsoport vezetője azzal dicsekedett el a Facebook-on, hogy szemet-szemért, fogat-fogért megtorló akciókat hajtanak végre a szakadár falvakban és felderítő feladatok elvégzésével segítik az ukrán hadsereget.

Szerző