A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy a Quaestor a tárca azon számláját vezette, amely az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segíti, ez egy értékpapírszámla. Ismertetésük szerint ezen értékpapírok alapján gyakorolja a minisztérium a tulajdonosi jogokat az Exim felett; ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt.
A minisztérium azzal indokolta, hogy a Quaestor kezelte ezt a számlát, mert a piaci szereplők közül egyedül ez a pénzügyi vállalkozás vállalta díjmentesen a számla kezelését. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette - tették hozzá. A minisztérium szerint a Quaestor csődjét az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan vette ki a tőkéjét a Quaestortól - mutatták rá, megjegyezve: az MNKH gondosan járt el akkor, amikor figyelve a piaci folyamatokat, és azt, hogy mi történik a brókercégeknél, kivette a közpénzt a Quaestortól.
Kovács László volt külügyminiszter szerint több, mint szokatlan, hogy a külügyi tárca egy brókercégnél helyezze el a pénzét. "Én magam miniszterként nem foglalkoztam a pénzügyekkel, de azt azért meg tudom ítélni, hogy ez az eljárás mindenképpen furcsa" - mondta lapunknak Kovács. Az meg végképp magyarázatra szorul, hogy milyen információk alapján döntöttek úgy, hogy a csőd előtt vették ki a pénzüket az brókerházból. Kovács László azt a kérdést fogalmazta meg, hogy amennyiben releváns híreik voltak, akkor vajon miért nem a kormányhoz, annak fejéhez, illetve a lakossághoz fordultak, azokhoz, akiknek veszélybe került a pénze.
A minisztérium tájékoztatása szerint az MNKH 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral, amely korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak. A kereskedőháznak egy értékpapírszámlája volt, amelyen a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket - szögezték le.
A KKM véleménye szerint mivel az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a vállalkozás csődjéhez. 2015 márciusában az összeg 3,8 milliárd forint volt - tették hozzá. Az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól - írták.
Az üggyel kapcsolatban lapunk megkérdezte Veres János volt pénzügyminisztert, az MSZP politikusát is, aki elmondta, hogy egy olyan állami intézmény, mint amilyen a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., amely a központi költségvetésből gazdálkodik, az államháztartási törvény értelmében nem vezethetett volna számlát egy olyan pénzügyi szolgáltatónál, mint amilyen a Quaestor-csoport. Számukra erre a törvény a pénzintézeteket jelöli ki kötelező jelleggel a számlavezetésre. Ennek garanciális okai vannak. Veres János számára is gyanús, hogy milyen információi lehettek a külügyi tárcának, hogy hirtelen a pénzüket a Quaestortól, az így elvesztett kamatról és hozamról is lemondva.
A külügyminisztérium azt közölte, hogy az Eximbank és a MEHIB a Quaestor-csoportnál nem vezet és nem is vezetett számlát, nem tartott ott pénzt, letétet vagy az állami vagyon bármely részét. Az Eximbank és a MEHIB semmilyen pénzpiaci kapcsolatban sem áll és nem is állt, pénzpiaci ügyleteket nem kötött a Quaestor-csoporttal - fűzték hozzá. A Quaestor Financial Hrurira Kft. március 9-én jelentett öncsődöt, amit azzal indokolt, hogy ügyfelei a Buda-Cash-botrány miatt olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladta a csoport likvid pénzügyi eszközeit. Egy nappal később a jegybank felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, majd kiderült, hogy a pénzügyi vállalkozás 150 milliárd fiktív kötvényt bocsátott ki.
Saját vagyonukkal kell felelniük a brókervezéreknek?
A parlament gazdasági bizottsága kedden egyhangúlag támogatta annak a fideszes törvényjavaslatnak a tárgysorozatba vételét, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért. Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök, az egyik előterjesztő azt kérte, hogy az ellenzéki képviselők a plénum előtt támogassák majd a házszabálytól eltérést, mert abban az esetben jövő kedden elfogadhatja az Országgyűlés a törvényt, amely még húsvét előtt hatályba is léphet. A Fidesz frakcióvezetője jelezte azt is: készül az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a kártalanítási eljárás a büntetőeljárás lezárása előtt lefolytatható legyen.
Fizethet a Beva a Quaestor károsultaknak?
A Befektető-védelmi Alap (Beva) egy jogászcsoportot kért fel annak eldöntésére, hogy azok a bizonyos fiktív kötvények, amelyeket a Quaestor befektetői jegyeztek, ténylegesen kötvénynek minősülnek-e, vagy kiterjedhet-e rájuk a Beva garanciája - jelentette be Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője kedden reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A jogászcsoport részére az a kérdés, ha ezeket a kötvényeket ténylegesen nem hozták létre a Quaestor befektetői számára, tehát nem jöttek létre kötvényként, így nem is tartják ezeket nyilván a központi elszámoló háznál (Központi Elszámolóház és Értéktár - KELER), akkor tekinthetőek-e ezek pénzeszközöknek, értékpapír folyószámlának a Quaestornál, amire hatmillió forintig kiterjed a Beva garanciája. Ez a legfontosabb kérdés, amire az embereknek órákon belül választ kell kapniuk, mert az a kérdés, tudják-e őket ezen az ágon is kártalanítani, vagy sem - mondta Binder István.
Rogán 22 ezer kisbefektetőnek ígér kártérítést
Rogán Antal szerint vissza fogja kapni pénze nagy részét az a 22 ezer ember, akinek 6 millió forintnál kisebb összegű befektetése volt a bedőlt pénzügyi vállalkozásoknál. Éppen ennek anyagi alapjait kívánják megteremteni azzal a törvényjavaslattal, amely lehetővé tenné, hogy még a büntetőeljárás befejezése előtt a bíróság zárolhassa a károkozó pénzügyi szervezetek, illetve a tisztségviselők, továbbá érintett könyvvizsgálók személyes vagyonát - közölte a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője a TV2 Mokka című műsorában kedden. Úgy vélekedett, hogy vállalati kötvénykibocsátás esetén a befektető-védelemnek is kártérítési kötelezettsége van, ám azt tudomásul kell venni, hogy például egy kötvény megvásárlása esetén nagyobb a személyes kockázat, mint egy bankbetétnél.
a cikk a következő oldalon folytatódik, az ellenzéki pártok álláspontjával