MNB;Monetáris Tanács;jegybanki alapkamat;

2015-03-24 15:02:00

Az új alapkamat: 1,95 százalék

Az elemzői várakozásoktól kissé elmaradó mértékben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így az most 1,95 százalékon áll. Ennek Kiss Mónika az Equilor elemzője elmondta: Az irányadó ráta tavaly júliusban érte el a 2,1 százalékos szintet, azóta nem volt változás. Matolcsy György jegybankelnök bejelentett, hogy újabb kamatcsökkentési ciklus indult.

A Monetáris Tanács tagjai az elmúlt hónapokban felkészítették a befektetőket erre a lépésre. Bár az alapkamat tartását az elmúlt hónapokban az összes jegybankár támogatta, megfogalmazásuk szerint "rövid távon tovább erősödtek a lazább monetáris politika irányába mutató kockázatok” és a márciusi Inflációs jelentéstől tették függővé a döntést.

A döntés hatására erősödött a forint
Az euró árfolyama a kamatdöntő ülés előtti percekben 303,34 forint volt, a kamatdöntés után 302,13 forintra csökkent. Az euró árfolyama kedd reggel még 303,59 forint volt.
A dollár árfolyama az MNB ülése előtt 276,33 forint volt, utána 275,42 forint. A svájci frank jegyzése 288,78 forintról 287,90 forintra, a japán jené 2,3146 forintról 2,3096 forintra változott.
Reggel hétkor a dollár árfolyama 277,33 forint, a franké 287,07 forint, a jené 2,3196 forint volt.

Matolcsy: újabb kamatcsökkentési ciklus indult

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi, 15 bázispontos mérsékléssel újabb kamatcsökkentési ciklust indít, amelyet addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt - egy új, rugalmasabb keretben - el nem  érik - mondta az MNB elnöke kedden Budapesten a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.  Matolcsy György szerint a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében. Közben a monetáris tanács keddi ülésén az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről döntött,  3 százalékos értékében meghatározott inflációs cél fenntartása mellett egy ±1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki.

Rövid távon az infláció számottevően elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól, főként a nyersanyagárak jelentős csökkenése, az alacsony élelmiszer és iparcikkárak és a gyenge külső keresleti környezet miatt  - jelezte Kiss Mónika az Equilor elemzője. Az MNB Inflációs jelentésének összeállítói decemberben a korábbi, hordónkénti 103 dolláros prognózist 72 dollárra csökkentették 2015 vonatkozásában (és 76 dollárra 2016 tekintetében). Az olajárak tekintetében az MNB vélhetően további mérsékli előrejelzéseit a fekete arany 50 dollár körüli árfolyama miatt.

A decemberi Inflációs jelentés sarokszáma 2015-re a 0,9 százalékos éves átlagos infláció volt, de 2016-ra már a célhoz közeli 2,9 százalékot várt a jegybank. A 2015-ös jegybanki várakozás most mínusz 0,2-0,5 százalék körül alakulhat és a forint kereskedését az mozgathatja meg, hogy számolnak-e 2 százalék alatti éves átlagos inflációval 2016-ban. Ha az MNB prognózisa 2% alá kerül, az további kamatvágásokat valószínűsítene, ami gyengítené a hazai fizetőeszközt.

Az elmúlt hónapokban több gazdasági mutató is megerősítette véleményünket, hogy idén a reálgazdaság az erősebb belső fogyasztásból is profitálhat. Az alacsony infláció következményeképpen reálértéken magasabbak a bérek, ezért úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi forgalomban is visszatérhet a dinamikus bővülés. A frissen indított NHP+ a jegybank számításai szerint további 0,5 százalékot adhat hozzá a GDP növekedéshez. Ennek fényében az Inflációs jelentés GDP alap-előrejelzése is felfelé módosulhat a 2015-ös 2,3 százalékos és a 2016-os 2,1 százalékos decemberi értékről.

A kamatpálya szempontjából meghatározó az első Fed-kamatemelés időpontja, amely a legutóbbi Fed-ülés után távolabbra került. Az európai hozamok az EKB megkezdett mennyiségi enyhítési ciklusa következtében tovább csökkennek, ezen a görög izgalmak sem változtatnak jelentősen. Hazánk múlt heti S&P felminősítése valószínűleg nem játszik fontos szerepet ebben a kérdésben, mivel az ország nem került befektetésre ajánlott kategóriába.

Nem számítunk arra, hogy az erősebb forintárfolyam explicit módon megjelenne a jegybank kommunikációjában, még ha ez a tényező nem is kedvez a növekedésnek. Ugyanakkor 2013 nyarán Matolcsy György bejelentette, hogy a továbbiakban rugalmas inflációkövetést alkalmaznak és a korábbi árstabilitási kritériumok mellé a reálgazdaság helyzete és pénzügyi stabilitási szempontok is bekerültek a monetáris politika kialakításakor. Ezért inkább a stabilitási és reálgazdasági érvek mögött érhetjük tetten a forintárfolyammal kapcsolatos érveket. A fenti tényezők megfontolása mellett a mai döntést egy rövidebb sorozat első lépéseként értelmezzük. Véleményünk szerint 1,6 százalékos minimumszinten állhat meg a jegybank és inkább több, kisebb csökkentésre készülhetünk fel.

A kötvénypiaci hozamokat a márciusban indult EKB-s monetáris lazító programmal szembeni kételyek és a görög aggodalmak mozgatták az elmúlt hetekben. Ha az MNB a fentiekben leírt alacsonyabb inflációs és magasabb növekedési pályát közli három órakor, akkor véleményünk szerint a hazai 10 éves kötvényhozam hamarosan ismét megközelítheti a januárban elért, 3 százalék alatti rekordszintet - mondta Kiss Mónika.