Tiltakozik az RMDSZ

Az erdélyi magyarság körében megdöbbenést váltott ki az a kedden közvitára bocsátott román közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia, amelyet a román belügyminisztérium dolgozott ki. A dokumentum ugyanis közbiztonsági veszélyforrások közé sorolta az etnikai autonómia törekvéseket is.

A tárca honlapján közzétett dokumentum a biztonságot fenyegető veszélyek között első helyen említi "a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára".

Kelemen Hunor RMDSZ elnök tegnap elfogadhatatlannak minősítette a közbiztonság és az autonómia összekapcsolását. Hangsúlyozta, hogy nem jelentenek szélsőségességet , nem veszélyeztetik és nem veszélyeztethetik a közbiztonságot semmilyen módon az autonómiatörekvések és azoknak a megjelenítése abban a formában, ahogy azt az erdélyi magyarság teszi.

„Kockázatosnak tartom az ilyen típusú kezdeményezéseket, még akkor is, hogyha csak egy közvitára bocsátott stratégiáról van szó, mert az ilyen típusú kezdeményezések azt a gondolkodást hozzák a felszínre, amely a szabadságjogok korlátozását vetíti előre”, mondta az RMDSZ elnöke. Az erdélyi magyar szövetség tavaly szeptemberben mutatta be és bocsátotta közvitára a román társadalom felé autonómiatervezetét.

.

Szerző
Frissítve: 2015.03.25. 21:25

Bill Clinton is ellátogat Srebrenicába

Legalább 50 ezer embert várnak idén július 11-én Srebrenicába, a boszniai mészárlás 20. évfordulójára. Az eseményre meghívták Barack Obamát, nem túl valószínű azonban, hogy az amerikai elnök elutazik a helyszínre, ahol 1995-ben legalább 8000 férfit öltek meg a Ratko Mladic boszniai szerb hadseregtábornok által vezetett szerb szabadcsapatok. Jelezte viszont tegnap részvételét Billt Clinton. A volt amerikai elnök nyitotta meg 2003-ban azt a központot, ahol minden évben megemlékeznek az áldozatokról.

Munira Subasic, a „Srebrenicai és Zepai Anyák Enklávéja” nevű szervezet elnöke a HINA horvát hírügynökségnek megerősítette, hogy Clinton is részt vesz a júliusi eseményen. Hozzátette, a Fehér Háztól még nem kaptak visszajelzést Barack Obama esetleges érkezésével kapcsolatban. „Azért is gondoljuk, hogy a srebrenicai megemlékezésen lenne a helye, mert az amerikai elnök Nobel-békedíjas politikus is” – hangoztatta.

Clinton mellett jelezte már részvételét Borut Pahor szlovén, Filip Vujanovic montenegrói, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök. Amint a srebrenicai megemlékezéseken megszokott, eltemetik majd azokat az áldozatokat, akik földi maradványaira tömegsírokban bukkantak az elmúlt hónapokban, illetve években, s akiket sikerült azonosítani. 48 áldozatról van szó, de további mintegy földi maradványt – csak testrészeket - találtak. Ahhoz azonban, hogy őket is eltemessék, még az adott családok hozzájárulására is szükség van.

A NATO- bombázásra emlékeztek

1999. március 24-én kezdődött meg Jugoszlávia NATO bombázása. Kedden Szerbia-szerte és több koszovói helyszínen is az évfordulóra és a bombázások áldozataira emlékeztek. A központi rendezvényt 20 órakor tartották Belgrádban a szerbiai katonaság vezérkarának lebombázott épülete előtt.

Az évfordulón az állami vezetés képviselői is részt vettek, együtt koszorúztak az áldozatok családtagjaival és egykori kollégáival. A megemlékezők azt üzenték, hogy Szerbia 1999-ben minden állam szuverenitása és a nemzetközi törvények védelme mellett állt ki, amikor az ostromlástól védte magát. Szerbia tavaly megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, de nem kíván a NATO tagja lenni. Ezt épp a napokban erősítette meg újra Ivica Dacic külügyminiszter. A szerb lakosság ugyanis nem bocsátja meg a szövetségnek a 16 évvel ezelőtti történteket.

1999. március 24-én, 19 óra 45 perckor szólaltak meg a légvédelmi szirénák Szerbiában. A légi csapásokat a NATO a Milosevici-rendszer idején a koszovói albánok ellen elkövetett emberségellenes bűntettekkel indokolta. Az Irgalmas Angyal akció 78 napig tartott. Mintegy 2300 légicsapás alatt 4000 bombát dobtak le, amelyek 1002 katona, és szerb források szerint 2500 civil halálát okozták, 12 ezernél is többen sérültek meg. Köztük 2700 gyerek.

Mintegy 25 ezer épület vált rommá, 470 kilométernyi közút és 595 km vasút vált használhatatlanná, 14 reptér, 19 kórház, 20 egészségház, 18 óvoda, 176 kulturális emlékmű, és 82 híd semmisült meg. A történelemben először fordult elő, hogy az euroatlanti erők ENSZ-jóváhagyás nélkül hajtottak végre akciót.

Bill Clinton is ellátogat Srebrenicába

Legalább 50 ezer embert várnak idén július 11-én Srebrenicába, a boszniai mészárlás 20. évfordulójára. Az eseményre meghívták Barack Obamát, nem túl valószínű azonban, hogy az amerikai elnök elutazik a helyszínre, ahol 1995-ben legalább 8000 férfit öltek meg a Ratko Mladic boszniai szerb hadseregtábornok által vezetett szerb szabadcsapatok. Jelezte viszont tegnap részvételét Billt Clinton. A volt amerikai elnök nyitotta meg 2003-ban azt a központot, ahol minden évben megemlékeznek az áldozatokról.

Munira Subasic, a „Srebrenicai és Zepai Anyák Enklávéja” nevű szervezet elnöke a HINA horvát hírügynökségnek megerősítette, hogy Clinton is részt vesz a júliusi eseményen. Hozzátette, a Fehér Háztól még nem kaptak visszajelzést Barack Obama esetleges érkezésével kapcsolatban. „Azért is gondoljuk, hogy a srebrenicai megemlékezésen lenne a helye, mert az amerikai elnök Nobel-békedíjas politikus is” – hangoztatta.

Clinton mellett jelezte már részvételét Borut Pahor szlovén, Filip Vujanovic montenegrói, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnök. Amint a srebrenicai megemlékezéseken megszokott, eltemetik majd azokat az áldozatokat, akik földi maradványaira tömegsírokban bukkantak az elmúlt hónapokban, illetve években, s akiket sikerült azonosítani. 48 áldozatról van szó, de további mintegy földi maradványt – csak testrészeket - találtak. Ahhoz azonban, hogy őket is eltemessék, még az adott családok hozzájárulására is szükség van.

A NATO- bombázásra emlékeztek

1999. március 24-én kezdődött meg Jugoszlávia NATO bombázása. Kedden Szerbia-szerte és több koszovói helyszínen is az évfordulóra és a bombázások áldozataira emlékeztek. A központi rendezvényt 20 órakor tartották Belgrádban a szerbiai katonaság vezérkarának lebombázott épülete előtt.

Az évfordulón az állami vezetés képviselői is részt vettek, együtt koszorúztak az áldozatok családtagjaival és egykori kollégáival. A megemlékezők azt üzenték, hogy Szerbia 1999-ben minden állam szuverenitása és a nemzetközi törvények védelme mellett állt ki, amikor az ostromlástól védte magát. Szerbia tavaly megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, de nem kíván a NATO tagja lenni. Ezt épp a napokban erősítette meg újra Ivica Dacic külügyminiszter. A szerb lakosság ugyanis nem bocsátja meg a szövetségnek a 16 évvel ezelőtti történteket.

1999. március 24-én, 19 óra 45 perckor szólaltak meg a légvédelmi szirénák Szerbiában. A légi csapásokat a NATO a Milosevici-rendszer idején a koszovói albánok ellen elkövetett emberségellenes bűntettekkel indokolta. Az Irgalmas Angyal akció 78 napig tartott. Mintegy 2300 légicsapás alatt 4000 bombát dobtak le, amelyek 1002 katona, és szerb források szerint 2500 civil halálát okozták, 12 ezernél is többen sérültek meg. Köztük 2700 gyerek.

Mintegy 25 ezer épület vált rommá, 470 kilométernyi közút és 595 km vasút vált használhatatlanná, 14 reptér, 19 kórház, 20 egészségház, 18 óvoda, 176 kulturális emlékmű, és 82 híd semmisült meg. A történelemben először fordult elő, hogy az euroatlanti erők ENSZ-jóváhagyás nélkül hajtottak végre akciót.