Menekültek jönnek, magyarok mennek

Huszonkét éve nem volt annyi menedékkérő a fejlett ipari országokban, mint 2014-ben - mutatott rá az ENSZ. A menedékérők száma tavaly Magyarországon is jelentősen emelkedett, ugyanakkor kevesebb szó esik arról, hogy a tényleges bevándorlásnál jóval nagyobb arányban növekszik a kivándorlók száma - az elmúlt évben egész városnyi magyar állampolgár hagyta el az országot.

A menedékkérők számában tapasztalt drasztikus növekedés legfőbb okozója a szíriai és az iraki háború, az egyre kíméletlenebb emberijog-sértések, a romló biztonsági és humanitárius feltételek - olvasható az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnap publikált jelentésében, amely 866 ezerre becsüli a nyugati országokban tavaly újonnan beterjesztett menedékkérelmek számát.

A tavaly előtti adatokhoz képest ez 45 százalékos növekedést jelez. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa úgy nyilatkozott: "a kilencvenes években a balkáni háborúk emberek százezreit tették menekültté, sokan közülük Európa, Észak-Amerika és a világ más részeinek fejlett ipari országaiban találtak menedékre". A főbiztos hangsúlyozta: a világszerte dúló fegyveres konfliktusok miatt most az egész világ hasonló kihívásokkal áll szemben, a hazájukat elhagyni kényszerülő bajbajutottaknak pedig, ahogy korábban, úgy most is biztosítani kell, hogy menedéket kaphassanak.

Talán mondani sem kell, tavaly a Szíriából érkezők voltak a legtöbben, akik menedékkérelmet nyújtottak be valamelyik nyugati országban, de Irakból is kétszer annyian jöttek, mint 2013-ban. A befogadó országok listáján Németország áll az első helyen, a második az Egyesült Államok, a harmadik pedig Törökország. Az UNHCR jelentése - amely 44 országot vizsgált - Magyarországot a hetedik helyre sorolta a maga 42 ezer menedékkérőjével. A tavalyi kérelmek mintegy felét a kormányzati kommunikációban "megélhetési bevándorlóként" számon tartott koszovóiak adták be, akik után Afganisztánból, illetve Szíriából érkeztek a legtöbben. A jelentés ugyanakkor aláhúzza: a magyarországi menedékkérők túlnyomó többsége nem maradt az országban, hanem rövid idő után továbbutazott az EU valamely más tagországába.

Velük együtt - mondhatni - továbbutazott sok magyar is. Annak ellenére, hogy a Fidesz-rezsim nem hajlandó tudomást venni a mind nagyobb méreteket öltő kivándorlásról - és helyette inkább a szerencsétlen koszovói határátlépők ellen hergeli a közvéleményt - attól még tény: évről évre egyre több fiatal, jól képzett magyar ember - köztük nagyon sok orvos - vándorol Nyugatra gazdasági be-, illetve kivándorlóként egy jobb élet reményében. "Németországba pedig az utóbbi években annyi magyar távozott, ahány honfitársunk jelenleg Pécsen él. A magyar állampolgárok száma újabb 21 198 honfitársunkkal immár 156 ezer 812-re emelkedett Németországban tavaly" - írja a Ténytár Blog németországi statisztikákra hivatkozva. A KSH adatai szerint jelenleg több mint félmillió magyar él és dolgozik külföldön; s ez a szám várhatóan csak növekedni fog.