Quaestor - Gyanús késlekedés, Polt távozzon posztjáról!

A Párbeszéd Magyarországért szerint Polt Péter legfőbb ügyésznek azonnal távoznia kell posztjáról, ha beigazolódik, hogy személyes összefonódások miatt késlekedett az eljárás megindításával a Quaestor-ügyben. 

Közleményükben hangsúlyozzák: a Quaestor-botrány kirobbanása óta a legfőbb ügyész sokáig tétlen volt, amivel vélhetően lehetővé tette Tarsolyék aggályos vagyonmentését. Úgy fogalmaznak, hogy a Quaestor elnök-vezérigazgatójával, Tarsoly Csabával "szoros kapcsolatot ápoló" Orbán Viktor miniszterelnök "saját bevallása szerint is előzetesen tudott a pénzintézet csődjéről, ám ezt az információt nem osztotta meg a közvéleménnyel, csak  a fideszes holdudvar és a minisztériumok betéteinek kimentésével törődött".

A Blikk információi alapján a mi is megírtuk, hogy Polt Péter legfőbb ügyész lánya, és Tarsoly Csaba személyi titkára élettársi kapcsolatban vannak.

Az Együtt szintén lemondásra szólította fel Polt Pétert.  

A legfőbb ügyész szerint semmiféle késlekedésről nincs szó.

Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben - ezt a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője közölte szombaton. A Quaestor-ügy károsultjai pénteken nyílt levélben fordultak a legfőbb ügyészhez. A károsultak egyebek mellett azt kérdezték Polt Pétertől: a jogszabályok szerinte adtak-e lehetőséget az ügyészségnek, hogy a Quaestor-vagyon zár alá vételéről már korábban, akár a rendőrségi nyomozástól függetlenül intézkedjen?

Fazekas Géza azt írta: a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség. A nyomozó hatóság már a nyomozás elrendelését követő napon házkutatást tartott a cégnél, ahol nagy mennyiségű iratot és elektronikus adathordozót foglalt le. Kiemelte, hogy a rendőröknek - egyebek mellett - mintegy százötven cég számláját kellett átvizsgálniuk a vagyon elleni bűncselekmény megalapozott gyanújának tisztázásához. "Az összehangolt rendőri és ügyészi munkának köszönhetően az ilyen bonyolultságú gazdasági büntetőügyeknél messze gyorsabban, mind a Buda-Cash, mind a Quaestor esetében két héten belül sikerült a büntető jogszabályok által megkívánt törvényes bizonyítékok alapján a gyanúsításokat közölni és a szükséges kényszerintézkedéseket" megtenni - írta a sajtószóvivő. 

Szerző
Frissítve: 2015.03.28. 15:38

Már biztos: nem lehet népszavazást tartani a Szabadság téri emlékműről

Publikálás dátuma
2015.03.27. 16:35
Fotó:Vajda József, Népszava
Visszautasította az Alkotmánybíróság tanácsa a tavaly ősszel benyújtott panaszomat, így nem maradt több jogi lehetőség arra, hogy a Szabadsági téri történelemhamisító emlékmű ügyében helyi népszavazást lehessen kiírni - tudatja közleményében Steiner Pál, az MSZP V. kerületi elnöke. . 

"Kiss László alkotmánybíró ugyanakkor szokatlanul éles hangú különvéleményt fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban.

Ígéretem szerint minden jogi eszközzel éltem annak érdekében, hogy az V. kerületi emberek helyi népszavazás útján dönthessenek a Szabadság téri botrányos emlékmű sorsáról. Az Alkotmánybíróság döntését tudomásul veszem, de a korábbi álláspontomat fenntartom: az emlékmű engedélyezésének kérdése helyi közügy és alkotmányos alapjogunk, hogy népszavazáson döntsünk róla.

Az Ab döntése nem volt egyhangú. Az öttagú tanács tanácsvezető bírója, dr. Kiss László világos és egyértelmű érveléssel állt ki különvéleményében amellett, hogy a népszavazás kezdeményezése alapjogunk. Jogi véleményét azonban nem tudta érvényre juttatni, mert a tanácsban többségben lévő, politikai logika szerint kinevezett alkotmánybírók leszavazták.

Az Ab tanácsának végzése és dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye teljes terjedelemben itt olvasható.

Steiner Pál,
V. kerületi elnök"

Szerző

Már biztos: nem lehet népszavazást tartani a Szabadság téri emlékműről

Publikálás dátuma
2015.03.27. 16:35
Fotó:Vajda József, Népszava
Visszautasította az Alkotmánybíróság tanácsa a tavaly ősszel benyújtott panaszomat, így nem maradt több jogi lehetőség arra, hogy a Szabadsági téri történelemhamisító emlékmű ügyében helyi népszavazást lehessen kiírni - tudatja közleményében Steiner Pál, az MSZP V. kerületi elnöke. . 

"Kiss László alkotmánybíró ugyanakkor szokatlanul éles hangú különvéleményt fogalmazott meg a döntéssel kapcsolatban.

Ígéretem szerint minden jogi eszközzel éltem annak érdekében, hogy az V. kerületi emberek helyi népszavazás útján dönthessenek a Szabadság téri botrányos emlékmű sorsáról. Az Alkotmánybíróság döntését tudomásul veszem, de a korábbi álláspontomat fenntartom: az emlékmű engedélyezésének kérdése helyi közügy és alkotmányos alapjogunk, hogy népszavazáson döntsünk róla.

Az Ab döntése nem volt egyhangú. Az öttagú tanács tanácsvezető bírója, dr. Kiss László világos és egyértelmű érveléssel állt ki különvéleményében amellett, hogy a népszavazás kezdeményezése alapjogunk. Jogi véleményét azonban nem tudta érvényre juttatni, mert a tanácsban többségben lévő, politikai logika szerint kinevezett alkotmánybírók leszavazták.

Az Ab tanácsának végzése és dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye teljes terjedelemben itt olvasható.

Steiner Pál,
V. kerületi elnök"

Szerző