Börtönpályázat - Rácsok mögött tágasabb

Publikálás dátuma
2015.03.28. 06:12
A napokban átadott Kozma utcai börtön FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Belügyminisztérium öt új, uniós normáknak megfelelő börtön felépítésével enyhítene a büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltságán. A tárca több önkormányzatnak is felajánlotta, helyet adhat egy ilyen intézménynek. Ennek hatására a közelmúltban több város is jelezte, megpályázná az intézmény építésének lehetőségét. Hiába azonban a vállalkozó kedv, több helyen csak a pályázat lezárulta után születhet döntés arról, valóban vállalják-e a beruházást.

Felhívást intézett nemrégiben a Belügyminisztérium a vidéki önkormányzatokhoz: olyan települések jelentkezését várják, amelyek területet ajánlanának fel új börtön építésére. Hiába volt a "kedvező" ajánlat, az új létesítményeknek és az azoknak helyet adó településeknek is több fontos kritériumnak kell megfelelniük. Ilyen például, hogy a létesítményeknek minimum ötszáz fő elhelyezése mellett további kétszázötven dolgozót kellene foglalkoztatniuk. A településeknek pedig képesnek kell lenniük az új dolgozók, valamint azok családjainak elszállásolására és a megfelelő szociális körülmények - óvoda, iskola, kórház - biztosítására. Dolgozni azonban nem mindenki mehet, a majdani alkalmazottak huszonöt százalékának ugyanis felsőfokú-, a maradéknak pedig középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A tárca ennek fejében a dél-du­nán­tú­li, a dél-al­föl­di, az észak-al­föl­di, az észak-ma­gyar­or­szá­gi és a kö­zép-ma­gyar­or­szá­gi ré­gi­óból várja a jelentkezőket, vagyis a földterület felajánlásokat. A bör­tö­nöket a felhívás alapján 2017-ben kez­dik majd épí­te­ni, az in­té­ze­tek így 2018-ban, vagy 2019-ben kezd­he­tik meg mű­kö­dé­sü­ket.

A pályázat eddig sikernek örvend az önkormányzatok körében: több település jelezte, élne a lehetőséggel, a kezdeményezést pedig a helyiek többsége is támogatja. Ahogyan mondják, egy börtön új munkahelyeket teremtene a munkanélküliséggel küzdő régiókban.

Hiába azonban a lelkes hozzáállás, a helyzet nem ennyire egyszerű. A lakossági meghallgatásokon ugyanis a legtöbb vezető kijelentette, a helyi testület nem szavaz a helyiek megkérdezése nélkül. Helyi szavazásra viszont aligha lesz már idejük, a pályázatokat ugyanis a BM március 31-ig várja, addig kell a testületeknek szavazniuk, kívánnak-e élni az indulás jogával. Úgy tűnik, a legtöbb polgármester mégis a szavazást fogja választani. Bátonyterenyében például - ahol a fideszes vezetés szerint a lakosság fele-fele arányban megosztott a kérdéssel kapcsolatban -, szükség lesz a kérdést eldöntő szavazásra. Igaz a pályázatot előzetesen be fogják nyújtani, de ha az ott élők nemet mondanak, akkor visszavonják az indulást.

Hasonló a helyzet Bátaszéken is: itt a polgármester, dr. Bozsolik Norbert hangsúlyozta, a lakosság véleményét csak akkor fogják kikérni, ha a pályázat beadása után bekerülnek abba a körbe, amellyel a BM tárgyalna a beruházásról. Ez azt jelenti, hogy hiába a lakosság szava, a pályázat így is-úgy is a minisztériumhoz kerül. Nem úgy Ózdon. A város ugyanis a népszavazást választók körébe tartozik ugyan, de a jobbikos polgármester, Janiczak Dávid már túl van egy közvélemény-kutatáson, a helyi lakosság elsöprő arányban támogatta a pályázaton való részvételt. Hasonló a helyzet Balassagyarmat is, ahol már van egy börtön, de a városvezetés enyhítene annak zsúfoltságán és az intézményben működő cipőgyárat is az új helyre költöztetné.

Szerző

Erős politikai gesztus a PM javaslata

Esély ugyan nincs arra, hogy a fideszes többségű parlament megszavazza saját feloszlatását, de nyomásgyakorlásra megfelelő eszköz az erre vonatkozó országgyűlési határozati javaslat. Erről Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese beszélt a Népszavának.

Szabó Tímea, a PM társelnöke csütörtökön kezdeményezte a demokratikus ellenzéki pártok Quaestor-botrány miatt összehívott egyeztetésén, hogy tárgyaljanak a javaslatról. A szocialisták nem zárkóznak el, bár tudják, hogy nincs realitása az ügynek. Politikai hatása viszont van, mert az ország láthatja, hogy a demokratikus ellenzék elfogadhatatlannak tartja, ami az utóbbi időben történik. Gőgös szerint "a nép a voksaival egyre erőteljesebben követeli" a Fidesz-kormány távozását. Az időközi választások jelzik, hogy visszafordíthatatlanul csökken a kormánypárt népszerűsége, Orbán Viktorék azonban nem akarnak erről tudomást venni. Pedig az időközi választások eredménye a valódi közvélemény-kutatás. Az utóbbi öt évben az esetleges feloszlatásnál nem volt erőteljesebb közjoigi kezdeményezés, de a helyzet sem volt ilyen - fogalmazott a szocialisták elnökhelyettese.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője még nem tudja, hogy a PM benyújtja-e a határozati javaslatot, de ha ezt megteszik, a szocialisták melléjük állnak. Mindent támogatnak ugyanis, ami nyomás alá helyezi a kormányt. A pártelnök persze inkább abban hisz, hogy egyszer annyian tüntetnek majd az utcán, hogy kénytelen lesz távozni a kormány. Véleménye szerint már ma is tarthatatlan a helyzet. Az a kormány ugyanis, amelyiknek a feje, a kancelláriaminisztere és a külügyminisztere a Quaestor-ügyben nem tud azonosat mondani, alkalmatlan az ország irányítására.

Jogilag megszavazhatná ugyan saját feloszlatását a parlament, de ennek semmi esélye - kommentálta lapunknak Szabó Tímea kezdeményezését Hack Péter alkotmányjogász. Kétnapos hír az egész, mert a hosszú a hétvége, politikai gesztus, amivel a PM jelzi, hogy kétségtelenül súlyos problémáról van szó. A pénzügyi rendszer iránti bizalom sérült meg, ami messze túlmutat néhány brókercég botrányán - tette hozzá. Szimbolikus jelentősége van, még csak nem is a legsúlyosabb a rendszerváltás óta, de az egyik lehetséges eszköze a figyelem felhívásának.

Lövétei István alkotmányjogász is hasonló véleményen van. Olyan jogszabály nincs, amely alapot adna arra, hogy az, akinek nem tetszik a parlament az fel is oszlathatja. A köztársasági elnöknek joga van erre, de erős megkötésekkel. És az ellenzék is beadhat ilyen javaslatot, de még a vitáig sem fog eljutni. A kezdeményezés tehát nyilvánvalóan a politikai propaganda eszköze, gesztus, szimbolikus tett. A parlament feloszlathatja önmagát, ha a többség úgy véli, lehetetlen a stabil kormányzás, amelyet a feloszlás utáni választás ismét szilárddá tehet. A kormányzás pedig csak akkor válik labilissá, ha a képviselők nem szavazzák meg a törvényeket. Erről most szó sincs, ez nem fog bekövetkezni.

Szerző

Erős politikai gesztus a PM javaslata

Esély ugyan nincs arra, hogy a fideszes többségű parlament megszavazza saját feloszlatását, de nyomásgyakorlásra megfelelő eszköz az erre vonatkozó országgyűlési határozati javaslat. Erről Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese beszélt a Népszavának.

Szabó Tímea, a PM társelnöke csütörtökön kezdeményezte a demokratikus ellenzéki pártok Quaestor-botrány miatt összehívott egyeztetésén, hogy tárgyaljanak a javaslatról. A szocialisták nem zárkóznak el, bár tudják, hogy nincs realitása az ügynek. Politikai hatása viszont van, mert az ország láthatja, hogy a demokratikus ellenzék elfogadhatatlannak tartja, ami az utóbbi időben történik. Gőgös szerint "a nép a voksaival egyre erőteljesebben követeli" a Fidesz-kormány távozását. Az időközi választások jelzik, hogy visszafordíthatatlanul csökken a kormánypárt népszerűsége, Orbán Viktorék azonban nem akarnak erről tudomást venni. Pedig az időközi választások eredménye a valódi közvélemény-kutatás. Az utóbbi öt évben az esetleges feloszlatásnál nem volt erőteljesebb közjoigi kezdeményezés, de a helyzet sem volt ilyen - fogalmazott a szocialisták elnökhelyettese.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője még nem tudja, hogy a PM benyújtja-e a határozati javaslatot, de ha ezt megteszik, a szocialisták melléjük állnak. Mindent támogatnak ugyanis, ami nyomás alá helyezi a kormányt. A pártelnök persze inkább abban hisz, hogy egyszer annyian tüntetnek majd az utcán, hogy kénytelen lesz távozni a kormány. Véleménye szerint már ma is tarthatatlan a helyzet. Az a kormány ugyanis, amelyiknek a feje, a kancelláriaminisztere és a külügyminisztere a Quaestor-ügyben nem tud azonosat mondani, alkalmatlan az ország irányítására.

Jogilag megszavazhatná ugyan saját feloszlatását a parlament, de ennek semmi esélye - kommentálta lapunknak Szabó Tímea kezdeményezését Hack Péter alkotmányjogász. Kétnapos hír az egész, mert a hosszú a hétvége, politikai gesztus, amivel a PM jelzi, hogy kétségtelenül súlyos problémáról van szó. A pénzügyi rendszer iránti bizalom sérült meg, ami messze túlmutat néhány brókercég botrányán - tette hozzá. Szimbolikus jelentősége van, még csak nem is a legsúlyosabb a rendszerváltás óta, de az egyik lehetséges eszköze a figyelem felhívásának.

Lövétei István alkotmányjogász is hasonló véleményen van. Olyan jogszabály nincs, amely alapot adna arra, hogy az, akinek nem tetszik a parlament az fel is oszlathatja. A köztársasági elnöknek joga van erre, de erős megkötésekkel. És az ellenzék is beadhat ilyen javaslatot, de még a vitáig sem fog eljutni. A kezdeményezés tehát nyilvánvalóan a politikai propaganda eszköze, gesztus, szimbolikus tett. A parlament feloszlathatja önmagát, ha a többség úgy véli, lehetetlen a stabil kormányzás, amelyet a feloszlás utáni választás ismét szilárddá tehet. A kormányzás pedig csak akkor válik labilissá, ha a képviselők nem szavazzák meg a törvényeket. Erről most szó sincs, ez nem fog bekövetkezni.

Szerző