Börtönpályázat - Rácsok mögött tágasabb

A Belügyminisztérium öt új, uniós normáknak megfelelő börtön felépítésével enyhítene a büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltságán. A tárca több önkormányzatnak is felajánlotta, helyet adhat egy ilyen intézménynek. Ennek hatására a közelmúltban több város is jelezte, megpályázná az intézmény építésének lehetőségét. Hiába azonban a vállalkozó kedv, több helyen csak a pályázat lezárulta után születhet döntés arról, valóban vállalják-e a beruházást.

Felhívást intézett nemrégiben a Belügyminisztérium a vidéki önkormányzatokhoz: olyan települések jelentkezését várják, amelyek területet ajánlanának fel új börtön építésére. Hiába volt a "kedvező" ajánlat, az új létesítményeknek és az azoknak helyet adó településeknek is több fontos kritériumnak kell megfelelniük. Ilyen például, hogy a létesítményeknek minimum ötszáz fő elhelyezése mellett további kétszázötven dolgozót kellene foglalkoztatniuk. A településeknek pedig képesnek kell lenniük az új dolgozók, valamint azok családjainak elszállásolására és a megfelelő szociális körülmények - óvoda, iskola, kórház - biztosítására. Dolgozni azonban nem mindenki mehet, a majdani alkalmazottak huszonöt százalékának ugyanis felsőfokú-, a maradéknak pedig középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A tárca ennek fejében a dél-dunántúli, a dél-alföldi, az észak-alföldi, az észak-magyarországi és a közép-magyarországi régióból várja a jelentkezőket, vagyis a földterület felajánlásokat. A börtönöket a felhívás alapján 2017-ben kezdik majd építeni, az intézetek így 2018-ban, vagy 2019-ben kezdhetik meg működésüket.

A pályázat eddig sikernek örvend az önkormányzatok körében: több település jelezte, élne a lehetőséggel, a kezdeményezést pedig a helyiek többsége is támogatja. Ahogyan mondják, egy börtön új munkahelyeket teremtene a munkanélküliséggel küzdő régiókban.

Hiába azonban a lelkes hozzáállás, a helyzet nem ennyire egyszerű. A lakossági meghallgatásokon ugyanis a legtöbb vezető kijelentette, a helyi testület nem szavaz a helyiek megkérdezése nélkül. Helyi szavazásra viszont aligha lesz már idejük, a pályázatokat ugyanis a BM március 31-ig várja, addig kell a testületeknek szavazniuk, kívánnak-e élni az indulás jogával. Úgy tűnik, a legtöbb polgármester mégis a szavazást fogja választani. Bátonyterenyében például - ahol a fideszes vezetés szerint a lakosság fele-fele arányban megosztott a kérdéssel kapcsolatban -, szükség lesz a kérdést eldöntő szavazásra. Igaz a pályázatot előzetesen be fogják nyújtani, de ha az ott élők nemet mondanak, akkor visszavonják az indulást.

Hasonló a helyzet Bátaszéken is: itt a polgármester, dr. Bozsolik Norbert hangsúlyozta, a lakosság véleményét csak akkor fogják kikérni, ha a pályázat beadása után bekerülnek abba a körbe, amellyel a BM tárgyalna a beruházásról. Ez azt jelenti, hogy hiába a lakosság szava, a pályázat így is-úgy is a minisztériumhoz kerül. Nem úgy Ózdon. A város ugyanis a népszavazást választók körébe tartozik ugyan, de a jobbikos polgármester, Janiczak Dávid már túl van egy közvélemény-kutatáson, a helyi lakosság elsöprő arányban támogatta a pályázaton való részvételt. Hasonló a helyzet Balassagyarmat is, ahol már van egy börtön, de a városvezetés enyhítene annak zsúfoltságán és az intézményben működő cipőgyárat is az új helyre költöztetné.