Egyelőre két erővonal rajzolódik ki a Fideszen belül az agrárpolitikában. Az egyiket Fazekas Sándor neve fémjelzi, aki egy, a parlamenti előtt levő törvényjavaslattal átruházná a nemzeti parkok területének kezelői jogát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA).
Ellenzéki szakpolitikusok, civil szervezetek arra figyelmeztettek, ha ez bekövetkezne, akkor a magánkézben lévő, természetvédelmi oltalom alatt álló területek kisajátításával újabb területeket oszthatna ki a Fidesz a hozzá közel álló személyeknek, akik hektáronként 60-70 ezer forintos uniós támogatáshoz juthatnának, ahogy ez a nagy botrányt kavart hortobágyi földbérlet pályázatoknál is feltételezhetően történt..
A földművelésügyi tárca javaslatát azonban az elmúlt öt évben szinte példa nélkül álló módon sem az Országgyűlés fenntartható fejlődés, sem a mezőgazdasági bizottsága nem támogatta. Ehhez pedig szükség volt a kormánypárti képviselőkre is, akik tartózkodása elegendő volt az elutasításhoz.
Legalább ilyen súllyal esik latba, hogy az egyébként a civil szervezetekkel nem túlságosan baráti viszonyt ápoló Kövért László házelnök ebben az esetben melléjük állt. A földművelésügyi miniszter javaslata ellen mintegy 150 civil szervezet tiltakozott. (A civilek aktivitására jellemző, hogy a múlt héten közel 400 ezer tiltakozó levelet küldtek az országgyűlési képviselőknek, amelyekben igyekeztek meggyőzni őket a javaslat elutasításának fontosságáról.)
Kövér által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) szakmai egyeztető munkabizottsága is a törvényjavaslat visszavonását szorgalmazta. Ráadásul érvelésük is nagyon hasonlított az ellenzéki politikusok és civil szervezetek kifogásaihoz. Valamennyien attól tartanak, hogy veszélybe kerülhetnek a természeti értékek és háttérbe szorulhatnak a gazdasági érdekekkel szemben.
A hátteret ismerő szakember szerint egyebek mellett Fazekas pozíciójának meggyengítése is szerepet játszhat a kormánypárti "nemekben". Mindenesetre a korábban előre lejátszott meccsnek látszó ügy így kétesélyessé változott és az agrártárca vezetője meglehetősen magára maradt.
A nemzeti parkokkal, pontosabban az eddigi földbérlet pályázatokkal is akadnak gondok. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus a Népszavának elmondta, a korábban a legelőket bérlő gazdákat megillette volna az elő-haszonbérleti jog. A nemzeti parkoknak meg kellett volna hirdetni a területeket, s ha a legtöbbet ígérő által ajánlott összeget a régi bérlő megadta volna, akkor az ő javára kellett volna dönteni. A pályázati szabályokat és a döntési mechanizmust azonban az NFA-hoz igazították, amelynél ez az elő-haszonbérleti jog nem illeti meg a bérlőt.
Gőgös Zoltán arról is beszámolt, hogy múlt heti hortobágyi körútjuk során rögzítették, hogy több új bérlő egyértelműen fiktív lakcímet használva pályázott, és többeknél nem találták a pályázatban vállalt állat állományt. Üres karámra éppen úgy volt példa, mint rossz higiéniai és állat-egészségügyi körülmények között tartott állatokra. Ez utóbbi miatt fotókkal kiegészítve bejelentést is tettek a megyei kormányhivatalnál.
A kormányt, illetve a földművelésügyi tárcát nem lephette meg túlzottan, hogy a múlt héten Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a földtörvény tulajdonszerzési, a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlás korlátozása miatt. Nem lehet vigasz, hogy Brüsszel a bolgár, a litván és a szlovák földtörvényt is kifogásolja. Az uniós kifogással szemben Gőgös Zoltán azzal egyetértett, hogy a helyben lakó vehessen, bérelhessen földet. Ezt a szabályt azonban éppen a kormányzat szegte meg jó néhányszor az állami földpályázatok során, hiszen a szocialista szakpolitikus több olyan esetről is beszámolt, amikor a Fideszhez köthető személyek fiktív lakcím bejelentéssel is nyerhettek pályázatokon. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén Váncsodon például csak két földrészletet nyertek helyiek, a többit idegenek vitték el.
Az viszont jogos megállapítása Brüsszelnek a tőke szabad áramlásának korlátozásával kapcsolatban, hogy ki kell terjeszteni a földvásárlásra jogosultak körét. A spekulánsoktól, akár francia példa alapján, fiskális politikával is meg lehetne védeni a földet. Aki nem mezőgazdasági tevékenységet folytat rajta, az igen magas illetéket fizet a franciáknál, viszont a gazdák, főként a fiatal gazdák illetékmentesen vásárolhatnak földet.
Gőgös szerint vissza kellene vonni a tavaly májusban elfogadott földtörvényt. Ha a kormány semmit nem lép, nem módosítja legalább a kifogásolt pontokon a jogszabályt, akár agrár támogatásoktól is eleshet Magyarország. Orbán Viktor, vélhetően érzékelve a dolog súlyosságát, bejelentette, hogy már az eheti kormányülésen tárgyalnak az uniónak adandó válaszról. Erre amúgy két hónapja van a kabinetnek.