Digitalizált újságtörténelem

Melyik politikus hitte magáról 1883-ban, hogy "Kossuth Lajos Numero 2"? Mit csinált Horthy kormányzó Friedrich miniszterelnöknél? Mire panaszkodtak az Aranycsapat tagjai 1956 októberében egy francia hotelben? Mindezt egyszer megválaszolta, de megválaszolja ma is a Népszava: lapunk 141 éve ugyanis szinte teljes egészében, immár bárki számára hozzáférhető és szavanként kereshető is az interneten, a lapszámok digitalizálását elvégző Arcanum jóvoltából.

Befejeződött a Népszava elmúlt 141 évének digitalizációja - az Arcanum Adatbázis Kft. több mint három év gondos, aprólékos, és vélhetően nem egyszer idegőrlő munkájának köszönhetően. Lapszámaink így szinte teljes egészében az interneten hozzáférhetővé is váltak 1873-tól, mikor az újság még Munkás-Heti-Krónika néven "társadalom-gazdászati néplapként" jelent meg. Ezzel együtt kutatható nem csak az azóta kiadott több mint 40 ezer lapszám, hanem történetünk és történelmünk is.

A csaknem 390 ezer szkennelt oldalnyi Népszava az Arcanum oldalán - egészen pontosan az Arcanum Digitális Tudománytárában, az adtplus.arcanum.hu-n - érhető el, olyan pdf-fájlokban, amelyeken belül kifejezésekre, nevekre is keresni lehet. A böngészés annak próbaideje után, némi előfizetési díj ellenében folytatható a honlapon, de onnantól bárki le is mentheti az adatokat saját használatára.

Lapállományunk azért is "szinte" teljes egészében lett elérhető, mert - ahogyan ez a hasonlóan terjedelmes adatmennyiségeknél lenni szokott - néhány szám sosem lett meg. Elpusztították a háborúk, odavesztek a költözésekben, és mi sem tudtuk pótolni őket. Az Arcanum a hiányzó mennyiséget mindössze 1 százalék körülire teszi, és ami a legmeglepőbb: több szám például 2010-ből sem volt meg.

"Nem véletlenül tartunk mindössze 200 ezer oldalnál, ennyi idő után, miközben havi félmillió oldalkapacitásunk van, ennyit simán digitalizálni tudunk. Persze az is igaz, hogy mivel szerelem-projekt, inkább akkor foglalkozunk vele, amikor van szabad kapacitásunk" - mondta lapunknak adott interjújában az Arcanum vezetője, Biszak Sándor még tavaly áprilisban, amikor a digitalizálásban nagyjából "félúton" voltak. A helyzet azóta sokat javult, hiszen akkor úgy becsülte, 2016-ra tudnak a teljes anyag végére érni. "Ha valaki egy valóban teljes iratállománnyal jönne, az néhány hónapos munkát jelentene, még a Népszava 140 évét tekintve is" - mondta.

Az Arcanum ország talán legnagyobb digitalizált közgyűjteményi adatbázisát kezelő cég, és mint ilyen, a legnagyobb adattulajdonos is. 1991-ben ők tették először CD-re a Bibliát - ez még ma is az egyik legkeresettebb kiadványuk -, Verstár címmel 50 magyar költő összes versét, kiadták a teljes Nyugatot.

Eleinte "másoltak", vagyis géppel írták be a szövegeket úgy 15-20-an, aztán 2005 körül, amikor a hatalmas állományokra már kevésnek bizonyult az emberi kéz, jött a nagyüzemi technológia. Az ötletet a Népszava digitalizálására közvetve a Politikatörténeti Intézet adta, minthogy az ő pincéjükben tárolódott egy hatalmas Népszava-archívum. Biszak sem tudta megmondani, pontosan hány lapszám volt, "de egy kisteherautóval ötször fordultunk".

Az archívum feldolgozása nem várt kihívásokat tartogatott: az '50-es és '60-as évek lapszámainak szövegét például egyáltalán nem ismerte fel a szövegfelismerő szoftver; Biszakék gondoltak mindenre, esetleg a papír típusa, vagy a festékanyag gyengesége miatt lehet ez, de sikerült kideríteni, rá kellett vezeti a programot, hogyan ismerje fel a szöveget.

Elmúlt 141 évünk valóban élő történelem. Melyik politikus hitte magáról 1883-ban, hogy "Kossuth Lajos Numero 2"? Mit csinált Horthy - akkor még - fővezér Friedrich miniszterelnöknél? Mire panaszkodtak az Aranycsapat tagjai 1956 októberének egy reggelén, amikor felébredtek a francia Hotel d'Orsay-ben? Mit mondott a rádióban Kádár János 1956. november 1-jén? Hogyan készült fel a világ 1965-ben a "vietnami agresszió" ellen? Létezhet-e, hogy több külföldi, mint magyar pályázat érkezett 1965-ben a Nemzeti Színház tervezésére kiírt pályázatra?

(Megsúgjuk, igen: 51 külföldi és 36 magyar munka!) A poén kedvéért idézzük Kádár rádióbeszédét: "Beszédében megbélyegezte Rákosi és klikkjének vak és bűnös politikáját, amely pártjukat a zsarnokság és nemzeti rabság eszközévé züllesztette. — Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat — mondotta".

Az Arcanum egyébként hamarosan nyílt napot tart, és megnyitja interneten lévő digitalizált tárát ingyen is. Lapunk kiadója pedig a közeljövőben újraindítja kedvelt Születéslap-szolgáltatását: születésnapra, évfordulóra, bármilyen emlékezetes dátum kapcsán megvásárolható lesz az egykor megjelent Népszava másolata.