Digitalizált újságtörténelem

Publikálás dátuma
2015.03.30. 07:12
Lapunknak rendelkezésére áll az összes régi példány, de digitálisan könnyebben kezelhető az archívum FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Melyik politikus hitte magáról 1883-ban, hogy "Kossuth Lajos Numero 2"? Mit csinált Horthy kormányzó Friedrich miniszterelnöknél? Mire panaszkodtak az Aranycsapat tagjai 1956 októberében egy francia hotelben? Mindezt egyszer megválaszolta, de megválaszolja ma is a Népszava: lapunk 141 éve ugyanis szinte teljes egészében, immár bárki számára hozzáférhető és szavanként kereshető is az interneten, a lapszámok digitalizálását elvégző Arcanum jóvoltából.

Befejeződött a Népszava elmúlt 141 évének digitalizációja - az Arcanum Adatbázis Kft. több mint három év gondos, aprólékos, és vélhetően nem egyszer idegőrlő munkájának köszönhetően. Lapszámaink így szinte teljes egészében az interneten hozzáférhetővé is váltak 1873-tól, mikor az újság még Munkás-Heti-Krónika néven "társadalom-gazdászati néplapként" jelent meg. Ezzel együtt kutatható nem csak az azóta kiadott több mint 40 ezer lapszám, hanem történetünk és történelmünk is.

A csaknem 390 ezer szkennelt oldalnyi Népszava az Arcanum oldalán - egészen pontosan az Arcanum Digitális Tudománytárában, az adtplus.arcanum.hu-n - érhető el, olyan pdf-fájlokban, amelyeken belül kifejezésekre, nevekre is keresni lehet. A böngészés annak próbaideje után, némi előfizetési díj ellenében folytatható a honlapon, de onnantól bárki le is mentheti az adatokat saját használatára.

Lapállományunk azért is "szinte" teljes egészében lett elérhető, mert - ahogyan ez a hasonlóan terjedelmes adatmennyiségeknél lenni szokott - néhány szám sosem lett meg. Elpusztították a háborúk, odavesztek a költözésekben, és mi sem tudtuk pótolni őket. Az Arcanum a hiányzó mennyiséget mindössze 1 százalék körülire teszi, és ami a legmeglepőbb: több szám például 2010-ből sem volt meg.

"Nem véletlenül tartunk mindössze 200 ezer oldalnál, ennyi idő után, miközben havi félmillió oldalkapacitásunk van, ennyit simán digitalizálni tudunk. Persze az is igaz, hogy mivel szerelem-projekt, inkább akkor foglalkozunk vele, amikor van szabad kapacitásunk" - mondta lapunknak adott interjújában az Arcanum vezetője, Biszak Sándor még tavaly áprilisban, amikor a digitalizálásban nagyjából "félúton" voltak. A helyzet azóta sokat javult, hiszen akkor úgy becsülte, 2016-ra tudnak a teljes anyag végére érni. "Ha valaki egy valóban teljes iratállománnyal jönne, az néhány hónapos munkát jelentene, még a Népszava 140 évét tekintve is" - mondta.

Az Arcanum ország talán legnagyobb digitalizált közgyűjteményi adatbázisát kezelő cég, és mint ilyen, a legnagyobb adattulajdonos is. 1991-ben ők tették először CD-re a Bibliát - ez még ma is az egyik legkeresettebb kiadványuk -, Verstár címmel 50 magyar költő összes versét, kiadták a teljes Nyugatot.

Eleinte "másoltak", vagyis géppel írták be a szövegeket úgy 15-20-an, aztán 2005 körül, amikor a hatalmas állományokra már kevésnek bizonyult az emberi kéz, jött a nagyüzemi technológia. Az ötletet a Népszava digitalizálására közvetve a Politikatörténeti Intézet adta, minthogy az ő pincéjükben tárolódott egy hatalmas Népszava-archívum. Biszak sem tudta megmondani, pontosan hány lapszám volt, "de egy kisteherautóval ötször fordultunk".

Az archívum feldolgozása nem várt kihívásokat tartogatott: az '50-es és '60-as évek lapszámainak szövegét például egyáltalán nem ismerte fel a szövegfelismerő szoftver; Biszakék gondoltak mindenre, esetleg a papír típusa, vagy a festékanyag gyengesége miatt lehet ez, de sikerült kideríteni, rá kellett vezeti a programot, hogyan ismerje fel a szöveget.

Elmúlt 141 évünk valóban élő történelem. Melyik politikus hitte magáról 1883-ban, hogy "Kossuth Lajos Numero 2"? Mit csinált Horthy - akkor még - fővezér Friedrich miniszterelnöknél? Mire panaszkodtak az Aranycsapat tagjai 1956 októberének egy reggelén, amikor felébredtek a francia Hotel d'Orsay-ben? Mit mondott a rádióban Kádár János 1956. november 1-jén? Hogyan készült fel a világ 1965-ben a "vietnami agresszió" ellen? Létezhet-e, hogy több külföldi, mint magyar pályázat érkezett 1965-ben a Nemzeti Színház tervezésére kiírt pályázatra?

(Megsúgjuk, igen: 51 külföldi és 36 magyar munka!) A poén kedvéért idézzük Kádár rádióbeszédét: "Beszédében meg­bélyegezte Rákosi és klikkjének vak és bűnös politikáját, amely pártju­kat a zsarnokság és nemzeti rabság eszközévé züllesztette. — Népünk dicsőséges felkelése le­rázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi uralmat — mondotta".

Az Arcanum egyébként hamarosan nyílt napot tart, és megnyitja interneten lévő digitalizált tárát ingyen is. Lapunk kiadója pedig a közeljövőben újraindítja kedvelt Születéslap-szolgáltatását: születésnapra, évfordulóra, bármilyen emlékezetes dátum kapcsán megvásárolható lesz az egykor megjelent Népszava másolata.

Szerző

A forintosítással megszűnik az árfolyamgát

Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgát rendszerbe belépett devizahitelesekre is vonatkozik. Az árfolyamgátasoknak érdemes megfontolniuk, maradnak-e a törlesztőrészlet rögzítésénél, kockáztatva, hogy a gyűjtőszámlahitel lejárta után megugorhat a havi törlesztésük, vagy inkább vállalják a magasabb törlesztőrészletet.

Az árfolyamgátasokkal való elszámolás során a bankoknak először az ügyletekhez kapcsolódó, már lejárt tartozásokat kell kifuttatniuk a túlfizetésekkel, majd az árfolyamgáthoz tartozó gyűjtőszámlákat, s ha még marad túlfizetés, azt az eredeti devizakölcsön előtörlesztéseként számolják el. A bank által adott kedvezményt az elszámolás során levonják a túlfizetésből, az államtól kapott kedvezményt azonban megtarthatják az ügyfelek. Azoknak, akiknek teljesen kifutott a hitelük, de maradt túlfizetésük, kifizetik a fennmaradó összeget.

Az elszámolás után csak azok a gyűjtőszámlák maradnak meg, amelyeken az elszámolást követően gyűjtőszámlahitel-tartozás maradt. A gyűjtőszámlák összege a forintosítás után már csak a gyűjtőszámla-hitel terhére felszámítható kamat összegével növekedhet, a törlesztési különbözetet hozzáadják a hiteltartozáshoz.

Törlesztési különbözet azért keletkezhet továbbra is, mert az árfolyamgáttal és forintra átváltással egyaránt érintett szerződések esetében a 2015. februártól esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg a 2015. januárit. Ez a korlátozás az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónapig érvényes. A kamatváltozásból eredő esetleges törlesztőrészlet-emelkedés azonban kivételt képez ez alól.

Az árfolyamgáttal érintett szerződések esetén a hátralévő futamidőt úgy kell meghatározni, hogy az árfolyamgát alkalmazásának kezdő időpontjától számított 60. hónap után esedékes törlesztőrészletek ne haladják meg a 60. hónapban megfizetendő törlesztőrészlet 115 százalékát, vagyis az árfolyamgát időszakát követően a törlesztőrészletek legfeljebb 15 százalékkal növekedhetnek. Ennek érdekében meg lehet hosszabbítani a futamidőt a hiteladós - vagy ha az adóstárs fiatalabb, az ő - 75. életévének betöltéséig.

Az árfolyamgátas ügyfelek az árfolyamgát kezdő időpontjától számított 60 hónapon belül bármikor kezdeményezhetik magasabb törlesztőrészlet fizetését. Ezt azért érdemes megfontolniuk, mert így megúszhatják a törlesztés későbbi, jelentősebb megugrását vagy a futamidő meghosszabbítását.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehetett törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehetett alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódott. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalta, az ügyfélnek csak a tőkerészt kellett volna később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő forintalapú hitel kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

A megnyitott, aktív gyűjtőszámlák száma 2014 októberében elérte a 172 875-t a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által utoljára szolgáltatott adatok szerint. A már rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya 2014. október végén 1476,62 milliárd forint volt. A gyűjtőszámlahitel állomány tavaly október végén elérte a 27,978 milliárd forintot. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő devizahiteles ügyfelek október végéig 49,758 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek.

Szerző

Szolíd növekedést várnak a biztosítók

A következő három évben a biztosítási piac Közép-Kelet-Európában 2-3 százalékkal bővülhet évente, ezen belül a nem-életbiztosításoknál évi 2,8 százalékos, míg az életbiztosítási szegmensben 2 százalékos növekedés várható - közölte a Roland Berger globális stratégiai tanácsadó.

A cég előrejelzését - a gazdasági adatok kivetítésén túl - egy 1800 háztartást érintő felmérésre alapozza. A kutatás a magyar mellett a cseh, a szlovák, a lengyel és a horvát piacot mérte fel, a magyar mintában 431 háztartás volt.
Az említett országokban 2009 és 2013 között 9 százalékkal nőtt a biztosítók összesített díjbevétele és elérte a 28,3 milliárd eurót. Ugyanebben az időszakban az adózás előtti eredmény viszont 12 százalékkal, 2,6 milliárd euróra csökkent.

A háztartások körében végzett felmérés egyik megállapítása az volt, hogy a régióban 15 millió autóst érdekelne a használatarányos biztosítás. A mai technológiákkal ugyanis mérhetők a megtett út mellett a vezetés szokások is, így a biztosítás testre szabható. A biztosítók viszont a bevételüket és a nyereségüket féltik az új megoldástól.
A magyar piac növekedése várhatóan meghaladja a régiós átlagot 2017-ig. Az éves növekedés az életbiztosításoknál 6 százalékra, míg a nem-életbiztosításoknál 3 százalékra várható.

Az 1967-ben alapított Roland Berger Strategy Consultants a világ egyik meghatározó stratégiai tanácsadójaként 36 ország mintegy 50 irodájában 2400 szakember segítségével nyújt szolgáltatást. A cég budapesti irodája 1996-ban alakult, jelenleg 12 embert foglalkoztat.

Szerző