Feloszlott a brit parlament

Hétfő délelőtt hivatalosan is elkezdődött a május 7-ére kiírt nagy-britanniai parlamenti választások egyébként már hetek óta teljes erővel zajló kampánya, miután feloszlott a 2010-ben megválasztott törvényhozás.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök - miután a Buckingham-palotában formálisan tájékoztatta II. Erzsébet királynőt a parlamenti feloszlásáról - a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt hétfő délután tartott rövid kampánynyitó beszédében kijelentette: ha a brit választók ismét bizalmat szavaznak neki, a következő konzervatív kormány alatt 30 millió alkalmazottnak csökken az adóterhe, a gazdasági növekedés folytatódik, és biztonságban lesz a Nagy-Britanniában nemzeti intézménynek számító, mindenki számára ingyenes állami egészségügyi szolgálat (NHS) finanszírozása.
Cameron szerint ugyanakkor a Munkáspárt győzelme estén "gazdasági káosz" fenyegetné Nagy-Britanniát, és mindegyik brit háztartás éves adóterhe több mint 3 ezer fonttal (1,3 millió forinttal) emelkedne a Labour "ellenőrizhetetlenné váló költekezése" miatt.

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje üzleti vezetők előtt tartott londoni kampánynyitó beszédében - a toryk által a brit EU-tagság jövőjéről tervezett népszavazásra utalva - mindazonáltal kijelentette: Nagy-Britannia jövője hosszú távon is csak az Európai Unión belül képzelhető el. Miliband szerint a konzervatívok "politikai játszmák" tárgyává tették a brit EU-tagság kérdését, márpedig "ennél rosszabb nem is képzelhető el" az ország és különösen a brit exportvállalatok szempontjából.

Miliband szerint a jelenlegi kormányzat öt éve alatt folyamatosan egyre bizonytalanabbá vált Nagy-Britannia helye az Európai Unióban. A munkáspárti vezető egyenes utalást tett arra, hogy ha a májusi választások után ő lesz a brit miniszterelnök, a brit EU-tagságról szóló népszavazás lekerül a napirendről.

A brit választási törvény alapján Nagy-Britanniának hétfőtől a választásokig hátralévő 38 napban nincs parlamentje, az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré - illetve az újjáválasztásukért indulók képviselőjelöltté - váltak.

A folyamat a 2010-es választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció választási reformja alapján immár automatikus. A 2011-ben kelt új választási törvény ugyanis pontosan öt évben rögzíti a választások közötti parlamenti időszak hosszát, és kimondja, hogy a képviselők kétharmadának egyetértése kell a törvényhozás feloszlatásához a mandátum lejárta előtt.

Az előző brit választási törvény csak azt írta elő, hogy két választás között legfeljebb öt év telhet el, de ezen az időszakon belül a mindenkori kormányfő személyes döntéssel, akár indoklás nélkül is bármikor kérhette az uralkodót a parlament feloszlatására, és új választásokat írhatott ki.

A 2010-es választásokig hatalmon volt előző, munkáspárti kormány - amely három választást nyert egymás után - Tony Blair akkori miniszterelnök döntése alapján az első két parlamenti időszakban a lehetséges öt év helyett már négy év után új választásokat tartott.
David Cameron jelenlegi brit miniszterelnök hétfő délután felkereste ugyan II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, ez azonban immár csupán udvariassági látogatás volt, amelyen a kormányfő a korábbi gyakorlattól eltérően nem kérte az uralkodót a parlament feloszlatására, csak formálisan tájékoztatta őt arról, hogy a parlament feloszlott. A négy éve elfogadott új választási törvény ugyanis kivette az uralkodó hatásköréből a parlament hivatalos feloszlatásának jogát, csak beleegyezési jogot hagyott meg neki.

A május 7-ei választások kimenetele hosszú évtizedek óta a legmegjósolhatatlanabb. Csak az biztos, hogy vagy David Cameron eddigi konzervatív párti kormányfő, vagy Ed Miliband, az első számú kihívó, az ellenzéki Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. A közvélemény-kutatásokból az is egyértelműnek látszik, hogy sem a Konzervatív Párt, sem a Munkáspárt nem lesz képes megszerezni az önálló többségi kormányzáshoz minimálisan szükséges 326 alsóházi mandátumot. Így az is bizonyosra vehető, hogy a következő brit kormány a jelenlegihez hasonlóan koalíciós lesz, de az új koalíció összetétele teljesen bizonytalan.
A hétfőn kezdődött választási kampányban az eddigi két koalíciós partner, a Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták önállóan, egymás ellen is küzdenek, vagyis hivatalosan nem célkitűzés a jelenlegi koalíció fenntartása.

Szerző
Frissítve: 2015.03.30. 17:15

Nem alakítják át a kormányt

Amint az előre várható volt, az ellenzéki jobboldal nyerte meg a francia helyhatósági választást. A Nicolas Sarkozy volt elnök által irányított UMP és szövetségese, az UDI a 101 megyéből 64-70-ben szerezte meg a többséget.

Bár ilyen voksoláson sosem szerzett ennyi szavazatot a szélsőjobboldal, a Nemzeti Front (FN) mindössze egyetlen megyében tudta megszerezni az irányítást. Marine Le Pen, a párt elnöke még vasárnap beismert a vereséget, hétfő reggeli nyilatkozatában pedig amiatt dohogott, mert bár egyes északi körzetekben 38 százalék szavazott a pártra, így sem tudtak nyerni.

Nathalie Kosciusko-Morizet, az UMP alelnöke kijelentette, nyilvánvaló, hogy pártja egyetlen megyében, kantonban sem lép koalícióra a Nemzeti Fronttal. Az egy héttel korábbi első fordulóban az UMP sok szavazója ellenezte Nicolas Sarkozy stratégiáját, aki azt közölte, nem hajlandó szövetkezni sem a szocialistákkal, sem Marine le Pen pártjával, amivel lényegében egy szintre helyezte a két tömörülést. Ez a kijelentése egyes pártvezető társainál is kiverte a biztosítékot. Kosciusko-Morizet a France 2 televízióban úgy vélekedett, hogy a választás egyértelmű üzenete az volt Francois Hollande elnök számára, hogy az emberek elutasítják a szocialisták politikáját országos és regionális szinten egyaránt. A baloldali kormánypárt 24-31 megyét vesztett el a 61-ből, országosan a voksok 28,9 százalékára tett szert.

Bruno Le Roux, a szocialisták frakcióvezetője a France Info rádiónak adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy a baloldali tömörülés az állandósult pártbéli viták miatt szenvedett súlyos vereséget. Hasonlóképpen nyilatkozott Benoit Hamon szocialista képviselő is, aki a belső megosztottságra vezette vissza pártja vereségét. „Mindenekelőtt meg kell érteni a megosztottság okait” – jelentette ki az RTL-nek. Manuel Valls miniszterelnök még a választás utáni közleményében utalt erre a problémára: „A baloldal nagyon megosztott volt és egyértelmű visszaesést könyvelhet el” – fejtette ki televíziós beszédében.

Nicolas Sarkozy számára azért volt különösen fontos a diadal, mert a voksolást a 2017-es elnökválasztás fontos fokmérőnek tartják, s úgy tűnik, a közvélemény leírta a szocialistákat. Az UMP az UDI-val kiegészülve országosan 44,9 százalékot kapott, a Nemzeti Front csak 24,4 százalékot. Sarkozy diadalittas hadvezérként ünnepelte a diadalt. „A franciák tömegesen utasították el Francois Hollande elnök politikáját. Korábban sosem volt példa arra, hogy egy kormányzó párt ilyen sok megyét veszítsen el. A hatalomváltás megkezdődött, s senki sem lesz képes megálljt parancsolni ennek a folyamatnak” – fejtette ki Sarkozy.

A vereség ellenére a szocialista kormányzat kitart eddigi politikája mellett. Erre utaltManuel Valls miniszterelnök is, aki ismét aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a FN-re voksolt minden negyedik honfitársa. Úgy foglalt állást, megértette a választók üzenetét. Valls azt is közölte, nem érzi szükségét egy gyors kormányátalakításnak. Francois Hollande elnök környezetéből is olyan híreket lehetett hallani, amelyek szerint nem várható kormányátalakítás.

Szerző

Nem alakítják át a kormányt

Amint az előre várható volt, az ellenzéki jobboldal nyerte meg a francia helyhatósági választást. A Nicolas Sarkozy volt elnök által irányított UMP és szövetségese, az UDI a 101 megyéből 64-70-ben szerezte meg a többséget.

Bár ilyen voksoláson sosem szerzett ennyi szavazatot a szélsőjobboldal, a Nemzeti Front (FN) mindössze egyetlen megyében tudta megszerezni az irányítást. Marine Le Pen, a párt elnöke még vasárnap beismert a vereséget, hétfő reggeli nyilatkozatában pedig amiatt dohogott, mert bár egyes északi körzetekben 38 százalék szavazott a pártra, így sem tudtak nyerni.

Nathalie Kosciusko-Morizet, az UMP alelnöke kijelentette, nyilvánvaló, hogy pártja egyetlen megyében, kantonban sem lép koalícióra a Nemzeti Fronttal. Az egy héttel korábbi első fordulóban az UMP sok szavazója ellenezte Nicolas Sarkozy stratégiáját, aki azt közölte, nem hajlandó szövetkezni sem a szocialistákkal, sem Marine le Pen pártjával, amivel lényegében egy szintre helyezte a két tömörülést. Ez a kijelentése egyes pártvezető társainál is kiverte a biztosítékot. Kosciusko-Morizet a France 2 televízióban úgy vélekedett, hogy a választás egyértelmű üzenete az volt Francois Hollande elnök számára, hogy az emberek elutasítják a szocialisták politikáját országos és regionális szinten egyaránt. A baloldali kormánypárt 24-31 megyét vesztett el a 61-ből, országosan a voksok 28,9 százalékára tett szert.

Bruno Le Roux, a szocialisták frakcióvezetője a France Info rádiónak adott interjújában annak a véleményének adott hangot, hogy a baloldali tömörülés az állandósult pártbéli viták miatt szenvedett súlyos vereséget. Hasonlóképpen nyilatkozott Benoit Hamon szocialista képviselő is, aki a belső megosztottságra vezette vissza pártja vereségét. „Mindenekelőtt meg kell érteni a megosztottság okait” – jelentette ki az RTL-nek. Manuel Valls miniszterelnök még a választás utáni közleményében utalt erre a problémára: „A baloldal nagyon megosztott volt és egyértelmű visszaesést könyvelhet el” – fejtette ki televíziós beszédében.

Nicolas Sarkozy számára azért volt különösen fontos a diadal, mert a voksolást a 2017-es elnökválasztás fontos fokmérőnek tartják, s úgy tűnik, a közvélemény leírta a szocialistákat. Az UMP az UDI-val kiegészülve országosan 44,9 százalékot kapott, a Nemzeti Front csak 24,4 százalékot. Sarkozy diadalittas hadvezérként ünnepelte a diadalt. „A franciák tömegesen utasították el Francois Hollande elnök politikáját. Korábban sosem volt példa arra, hogy egy kormányzó párt ilyen sok megyét veszítsen el. A hatalomváltás megkezdődött, s senki sem lesz képes megálljt parancsolni ennek a folyamatnak” – fejtette ki Sarkozy.

A vereség ellenére a szocialista kormányzat kitart eddigi politikája mellett. Erre utaltManuel Valls miniszterelnök is, aki ismét aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a FN-re voksolt minden negyedik honfitársa. Úgy foglalt állást, megértette a választók üzenetét. Valls azt is közölte, nem érzi szükségét egy gyors kormányátalakításnak. Francois Hollande elnök környezetéből is olyan híreket lehetett hallani, amelyek szerint nem várható kormányátalakítás.

Szerző