A Quaestor kockázatai már 2013-ban ismertek voltak

Publikálás dátuma
2015.03.30. 21:03
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vajon becsukott szemmel bökött a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Quaestor honlapjára amikor kiválasztotta, hogy az Eximbank tőkeemeléséhez elkülönített 18 milliárdnyi államkötvény elhelyezésére e cégnél nyitja meg az értékpapírszámlát? Vagy az vezette, hogy a szintén hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdos tőkéje már egyébként is ott volt?

A minisztériumi válaszok ennek eldöntésére nem adnak elegendő fogódzót, mint ahogy arra sem elégségesek, hogy megmagyarázzák, egyáltalán mit keresett költségvetési pénz egy pénzügyi szolgáltatónál. A Quaestor saját kötvényei folytán kockázatos cég volt. Az, hogy csalt, "csak" tetézte ezt. Egy ilyen vállalat termékeiből az adózók pénzéből vásárolni egyenesen tilos. A garanciák elégtelensége miatt költségvetési pénzt elhelyezni sem engednek az államháztartási törvények. Csoda, hogy ennek még nincsenek következményei, de hogy ezt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter miniszter nem helyezte kilátásba, az több mint furcsa. Azt, hogy a külügyön kívül más minisztérium is érintett-e a Quaestor és más brókerház ügyében, még nem tudni, készül a tárcák összesítése, és nyilvánosságra fogják hozni. Ezt csütörtökre ígérte a miniszterelnök ma a Parlamentben. 

A vállalati kötvények "átlagostól eltérő", magas kockázatúak - ezt minden befektetési tanácsadó tudja és mondja. A kibocsátók igyekeznek is a tájékoztatójukban rögzíteni: a befektetőé a vásárlásról való döntés joga, de a felelőssége is. Tisztességes cégeknél a kockázatok kalkulálhatók, a kötvényhozamok ezt legtöbbször vissza is adják, kis hozam kis kockázat és fordítva. Támpontot a döntéshez egyedül a kibocsátói tájékoztató ad. Ezt engedélyezi a pénzügyi felügyelet, de a kép csalóka. A Napi.hu megkérdezte az felügyelet szerepét is ellátó Magyar Nemzeti Bankot, meddig terjed a felelősségük. MNB szakértői válaszukban siettek leszögezni, hogy szerintük a jegybank nem engedélyezi és nem felügyeli a vállalati kötvénykibocsátó intézményeket Magyarországon. Szintén nem tartozik a felügyeletük alá a kötvénykibocsátások nyomán megszerzett projekt(ek), a termelő vállalatok tevékenysége, vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülése sem.

A jegybank jogszabályban előírt feladata csak arra tejed ki, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók formai és tartalmi követelményeit ellenőrzi. Amennyiben ezek megfelelnek a tőkepiaci törvény előírásainak, a jegybanknak jóvá kell hagynia a tájékoztatókat. Az MNB emellett a kötvénykibocsátók további, a törvény által előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeinek - például az éves jelentéseknek, negyedéves vezetői összefoglalók - vonatkozó tartalmi és formai követelmények teljesülését ellenőrzi.

Ez valamelyest magyarázza miért is tudott rejtve, az engedélyezett mennyiségen felül 150 milliárd forintnyi saját kötvényt piacra dobni a Quaestor, hiszen ha nem engedélyeztette, nem került a felügyelet látókörébe. Az viszont érdekes megvilágításba helyezi a hazai piacfelügyeletet, hogy miként lehet ekkora pénztömeget észrevétlenül mozgatnia az amúgy szoros elszámolású pénzügyi rendszerben. A külgazdasági tárcánál és esetleg más tárcáknál, állami intézménynél - a kincstáron és a hitelintézeteken kívüli - tranzakciókat engedélyezőket viszont semmi sem menti fel. Ők közpénzt tettek kockára azzal, hogy ingatag lábakon álló szolgáltatóval üzleteltek.

A március 9-re datált Quaestor öncsőd magyarázatával is van némi baj. A bejelentést azzal magyarázták, hogy a Quaestor Hrurira azért csődölt be, mert visszaváltási roham "áldozata lett. A kötvényeket úgymond nem szokás visszaváltani, csak lejáratkor. Egyébként eladni lehet - általában veszteséggel. Annak nyomát egyelőre nem leltük, hogy a Hrurira visszaváltási lehetőséget ígért volna; legfeljebb nyomott áron volt hajlandó visszavásárolni, legalábbis korábban volt ilyen ajánlata.

A mellékelt 2013. májusi blogbejegyzés arról tanúskodik, hogy aki akart, tisztában lehetett a kötvényjegyzés rejtelmeivel. És egyúttal a Quaestor kockázatosságával, amit különösen minisztériumi "befektetőknek" kellett kellett volna megszívlelniük, mert ők közpénzzel játszottak.

Pontosítás
Cikkükhöz a Külgazdasági és Külügyminisztérium az alábbi kommentárt fűzte: „az Eximbank tőkeemeléséhez elkülönített 18 milliárdnyi államkötvény elhelyezésére e cégnél nyitja meg az értékpapírszámlát” állításunk szerintük hamis. A tárca közölte: „Mint már sokszor leírtuk, és a miniszter is világosan elmondta tegnapi sajtótájékoztatóján, az igazság a következő: A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett.
Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen. Még egyszerűbben fogalmazva, nem volt 18 milliárdnyi államkötvény a Quaestornál. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette” – írták.
Az államháztartási törvény szerint költségvetési szerv a Magyar Államkincstárnál, hitelintézetnél – de semmiképpen sem pénzügyi szolgáltatónál - köteles minden számláját tartani – tesszük mi hozzá. Szakemberek szerint a technikai számla zárolt számlát jelent. A KKM még másik két ponton kívánt kommentárt fűzni cikkünkhöz, szerintük ugyanis Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak, így hamis az az állítás, hogy a Quastor kockázatai korábban is ismertek lettek volna. Hozzátesszük, a kötvénytulajdonosok számára mindenképpen – erről szól cikkünk is.
A KKM álláspontja szerint az MNKH soha nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket, így noha igaznak nevezték állításunkat, miszerint „a vállalati kötvények "átlagostól eltérő", magas kockázatúak - ezt minden befektetési tanácsadó tudja és mondja”, szerintük ez rájuk nem vonatkoztatható tény. Kérdés ugyanakkor: ha nem veszik ki sietve a kereskedőház milliárdjait, mit fizetett volna utána a Befektetővédelmi Alap?

Szerző
Frissítve: 2015.03.31. 15:30

Háromszáz alatt az euró

Erősödött a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon hétfőn.

Délután fél ötkor az eurót 299,14 forinton, a dollárt 275,94 forinton, a svájci frankot 285,90 forinton, a japán jent pedig 2,3010 forinton jegyezték.
A reggel hét órakor jegyzett árfolyamához képest az euró 1 forint 9 fillérrel, a dollár 43 fillérrel, a frank 1 forint 35 fillérrel, a jen pedig 1,65 fillérrel lett olcsóbb délutánra.
Az euró napi szinten 0,37 százalékkal 1,0842 dollárra gyengült hétfő délután fél ötre. A svájci frankkal szemben stagnált a közös európai fizetőeszköz, 1,0464 frankon forgott. A dollár 0,35 százalékkal 0,9649 frankra erősödött délutánra.

Szerző

Tolvajtempó: Habony és Vajna fittyet hány a KRESZ-re - Videó!

Publikálás dátuma
2015.03.30. 11:54
A képen Habony Árpád középen. Forrás: Facebook
Együtt kocsikázott vasárnap Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó és Andy Vajna filmügyi kormánybiztos a Fő utcában, nem messze a Tarsoly Csaba Quaestor-vezér esetleges előzetes letartóztatásáról szóló bírósági tárgyalás helyszínétől - írja a hvg.hu. Miközben a kamerákat próbálták kikerülni, több ponton is megsértették a KRESZ szabályait, és egyikőjük sem volt bekötve. Az Együtt felszólította a "fideszes kiskirályokat", hogy tisztázzák, állami autót használtak-e vasárnapi akciójukhoz, és amennyiben igen, milyen jogcímen tették mindezt.

A Hvg.hu szerint vasárnap nem messze a Tarsoly Csaba Quaestor-vezér esetleges előzetes letartóztatásáról szóló bírósági tárgyalás helyszínétől ült egy autóban Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó és Andy Vajna filmügyi kormánybiztos. A Volkswagen kisbuszt Habony vezette. Mikor a Quaestor-tárgyalás eredményére váró újságírók közül néhányan a kocsi után indultak, Habony igyekezett kikerülni a kamerákat, úgy, hogy a záróvonalon keresztül áttért a szembejövők sávjába, majd behajtott egy zsákutcába, miközben egyikőjük sem volt bekötve. 

A Habony-Vajna féle akcióról a hvg.hu felvételt is készített:

"Állami autóval dodzsemeztek a fideszes kiskirályok?"

Az Együtt tudni szeretné, hogy Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és Andy Vajna filmügyi kormánybiztos állami tulajdonú autóval hajtotta-e végre a filmbe illő autósüldözéses jelenetet, eközben többszörösen áthágva a KRESZ előírásait, és amennyiben igen, milyen jogcímen tették?

Az Együtt felszólítja Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadót és Andy Vajna filmügyi kormánybiztost, hogy a nyilvánosság előtt tisztázzák, állami autót használtak-e vasárnapi akciójukhoz, és amennyiben igen, milyen jogcímen tették mindezt - írták sajtóközleményükben.

Szerző