Vasárnap a brazilok 1-0-ra verték Chilét barátságos mérkőzésen, a londoni Emirates stadionban. Ez volt a selecao sorozatban nyolcadik győzelme. Carlos Dunga a brazilok kapitányaként egyelőre száz százalékos, ami nem akármilyen teljesítmény.
A chileiek elleni eredmény nem világraszóló ugyan, s a mérkőzés színvonala is hagyott kívánnivalót maga után, de azt azért tudni kell, hogy Dunga a vasárnapi mérkőzésre megkeverte a kártyákat, s csak az alapembererek töredéke kapott lehetőséget a kezdőben. A védelem tengelye ugyan megmaradt, s Thiago Silva, illetve Miranda állta a támadók útját, a középpályát azonban teljesen átszervezte, a csatársorban pedig csak Neymar kapott lehetőséget abból a csütörtöki csapatból, amely Párizsban 3-1-re verte a franciákat.
Dunga, aki 2006-2010 között már irányította az aranysárgákat, elképesztően nehéz körülmények közepette vállalta a megbízatást. Ma már ugyanis nem ugyanolyan a labdarúgás nimbusza az országban, mint a korábbi évtizedekben. Megerősödött a középosztály, amely számára nem az a legfontosabb, hogy a válogatott megszerezze hatodik világbajnoki trófeáját. Őket a szociális helyzet, az életszínvonal alakulása érdekli, no és az, miért a méregdrága stadionokra költötték a pénzt, s miért nem a kórházakra, az oktatásra.
A foci elismertségének sokat ártott a selecao tragikus szereplése a brazíliai rendezésű vb-n: hetet kaptak az elődöntőben németektől, hármat a bronzmeccsen a hollandoktól, miközben egyetlen soványka góllal tudtak válaszolni. A válogatott, amely egykor egy nemzet büszkesége volt, köznevetség tárgya lett. Dungának tehát többszörös nehézségekkel kellett szembenéznie. Egyrészt helyre kellett állítania a foci társadalmi elismertségét, másrészt – s ami persze a legfontosabb – építenie kellett egy ütőképes gárdát.
A selecao ugyan tétmeccset még nem játszott az egykori remek védekező középpályás irányítása alatt, s hogy pontosan mennyit is ér a Neymar köré épülő nemzeti tizenegy, az csak a nyári Copa Americán dől el, de ha belegondolunk, hogy a nyolcas győzelmi szériában megszerezték egyebek mellett a kolumbiaiak, az argentinok, a jó formában lévő osztrákok, és a vb óta veretlen franciák skalpját, akkor megállapíthatjuk, hogy a szövetségi kapitány nagyon jó úton jár. Fogalmazhatnánk úgy is: a jó ember került a jó helyre.
Sikerült megtalálnia a lehető legjobb játékosokat a különböző posztokra. A védelemben nála lett állandó kezdő az Atlético Madrid játékosa, Miranda, s Dungának köszönhetően ismerte meg a világ a jobbhátvéd, Danilo nevét: az FC Porto védőjére szinte már a fél világ kivetné a hálóját. Danilo a chileiek ellen is bizonyította klasszisát: olyan labdával ugratta ki a győztes találatot szerző Firminót, amire tényleg csak a legnagyobbak képesek.
Dunga nagy eredménye a támadó középpálya összeállítása. Neymar és Oscar ugyan elődje, Scolari alatt is rendre a kezdőben kaptak helyet, de a Chelsea szélvészgyors szélsője, Willian kiválóan kiegészíti őket. A franciák ellen valósággal sziporkázott a nagyhajú támadó.
Ami még kérdőjeles, az a középcsatár posztja. Olyan klasszissal nyilván nem számolhat, mint amilyen egykor Ronaldo volt. A legutóbbi meccseken Roberto Firminóval kezdett, akit teljesen váratlanul húzott elő a brazil foci kimeríthetetlennek vélt csodakalapjából: négy eddigi válogatott találkozóján két gólt szerzett, az osztrákok ellenin egészen káprázatos találatot ért el. Dunga próbálkozik a poszton Luiz Adrianóval, a Sahtar támadójával is, de a csatár egyelőre nem hozta azt a formát, amit az ukrán csapatban.
Dunga a kinevezése utáni első találkozókon Diego Tardellivel kísérletezett középcsatárként, ám benne sem volt elég átütőerő, ráadásul az év elején a Sangong Lunenghez igazolt, s nehéz elképzelni, hogy a kínai csapatból beverekedje magát a brazil válogatott kezdőjébe.
Dungát nagyon egyenes, humoros embernek tartják, aki a játékosaival roppant szigorú. Már ez is nagy különbség Scolarival szemben, aki afféle szektavezérként irányította a gárdát. Dunga is tudja, hogy a győzelmi széria nem tarthat örökké. „Brazília olyan, mint egy kontinens. Az észak nem akarja ugyanazt, mint a dél. Az országban 200 millió önjelölt edző dolgozik, s mindegyikük azt hiszi, ő ért hozzá a legjobban” - mondta a Daily Mailnek.
Dunga és az újságírók viszonya nem felhőtlen. Legalábbis előző szövetségi kapitánysága idején voltak súrlódások közöttük. Állandó vádként fogalmazták meg ellene, hogy a válogatott túl defenzív, s nem követi a „jogo bonito” hagyományait. Most ez a bírálat azért sem állhatja meg a helyét, mert a tavalyi balul elsült vb után az egyik legfontosabb feladat éppen a védelem stabilizálása volt. Másrészt azért azzal sem lehet vádolni a „Dunga-2” csapatot, hogy nem játszana szépen.
A franciák ellen tényleg jó volt nézni azt a támadófocit, amit a selecao bemutatott: Neymar ördögi cseleit, Willian remek elfutásait, Oscar remek labdáit és munkabírását. A chileiek ellen ezt a focit már nem láttuk viszont, de ismételten hangsúlyozzuk, hogy egy-egy kivétellel a brazil B válogatott lépett pályára.
Dunga sosem volt igazán népszerű hazájában. Sem játékosként, sem pedig edzőként. Való igaz „iparos” volt védekező középpályásként, de az akkori aranycsapat egyik legfontosabb láncszeme. Most is kivételes munkabírásával tűnik ki. Ha így folytatja a brazil válogatott, egyszer elfoglalhatja az őt megillető helyet.
