Előfizetés

Kartell vagy 150 milliárd

Publikálás dátuma
2015.03.31. 21:12
Munkagép dolgozik a leendő M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésén Zagyvarékas közelében, 2015. március
Nem épül tovább az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza, miután a NIF Zrt. a kormány utasítására kedden leállította. Az Európai Bizottság (EB) kartellgyanújára hivatkoztak a Közgép a Strabag és az A-Híd beruházásának felfüggesztésénél, ám könnyen elképzelhető, más indokok állnak a lépés mögött. Egyrészt Simicska Lajosnak "üzen" a kabinet, másrészt a megspórolt 150 milliárdra szükség lehet a Quaestor-botrány befektetőinek kártalanításánál.

Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy azonnali hatállyal állítsák le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését - jelentette be kedden Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az uniós források felhasználásáért és a közlekedésért felelős tárcavezetők azért döntöttek így, mert az az EB felvetette annak gyanúját, hogy a kivitelezésben rész vevő cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal. A kormány nem ért egyet a EB-vel, s amíg nem bizonyosodik be a gyanú, nem tör pálcát senki fölött, de mert közpénzből finanszírozott projektről van szó, teljes körűen ki akarja vizsgálni az ügyet. Eddig a kincstári magyarázat.

A múlt héten vált ismertté, hogy az EB elutasította a kormány támogatási igényét a két település közötti 30 kilométeres szakasz finanszírozására, mert az építési költségre előterjesztett 110 milliárdos kérelmet túlzónak találta. A három kivitelező, a Közgép Zrt., az A-Híd Zrt. és a Strabag Kft. közleményben reagált: szabályszerűen, közbeszerzésen nyerték el a munkákat, a költségekben pedig benne vannak a speciális műtárgyak, köztük például egy új Tisza-híd is.

Csepreghy Nándor bejelentésével mától határozatlan ideig áll az autópálya-szakasz építése – a kormány vizsgálódik FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Csepreghy Nándor bejelentésével mától határozatlan ideig áll az autópálya-szakasz építése – a kormány vizsgálódik FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

A keddi bejelentés az egész szakmát megdöbbentette - mondta egy nagy projektek kivitelezésében jártas forrásunk. A derült égből villámcsapásként érkező intézkedés a konzorciumot vezető cégek mellett rengeteg más vállalkozást sújt, nem beszélve a nagyszámú alkalmazottról, beszállítóról. A Népszava forrása érthetetlennek tartja a projekt teljes leállítását, ugyanis mi értelme van egy torzónak, különösen, hogy az EB a finanszírozást elutasító válaszában nem beszél kartellezésről. A leállítás "erőszakoltsága" azon is látszik, hogy az M4 ezen szakaszának építésében nincs uniós forrás, így az elutasítással az nem veszhet el. Az pedig végképp érthetetlen amit Lázár János tett hozzá, hogy az M4 helyett Szolnok és az M5 összeköttetése felé fordulnak, ugyanis az szintén már betervezett útépítés. Forrásunk hozzátette még, nem elképzelhetetlen, hogy a leállítás időleges, és a jelenlegi cégek levonulása után a kormány valamelyik "kedvence" folytatja, szintén költségvetési pénzből az autópálya építését.

Piaci szereplők további furcsa összefüggésre hívták fel a figyelmet. Ha leáll az építkezés, akkor 100-150 milliárd forint megmarad a költségvetésben. Ez az összeg pedig gyanúsan megegyezik azzal a mintegy 150 milliárddal, amely a hírek szerint a Quaestorból hiányzik. Ha nem fizetik ki a kisbefektetőket, a Quaestor-botrány maga alá temetheti a kormányt, így könnyen elképzelhető. hogy a kabinet ezt az összeget valamilyen kreatív módon a kártalanításra fordítja.

Csepreghy bejelentette azt is, hogy a 2007-13-as pénzügyi időszak 50 magyar uniós finanszírozású beruházását vizsgálja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), ezek összértéke mintegy 500 milliárd forint. Az eljárások a kormány tudtával és együttműködésével zajlanak - mondta. A nol.hu pedig arról írt, hogy a Miniszterelnökség összeállította azoknak a Közgép részvételével megvalósult beruházásoknak a listáját amelyek ügyében OLAF vizsgálódik. Zömmel 2011-12-es ügyekről van szó. E projektekre a közbeszerzési pályázatokat túlnyomó többségben már az Orbán-kormány írta ki és bírálta is el.

Várhatóan 3 százalék körüli lesz a növekedés

Várhatóan 3 százalék körüli lesz az idei gazdasági növekedés - jelentette ki a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád a Nyíregyházi Főiskolán tartott előadásában hangsúlyozta, pontosabb számot a költségvetés elkészítéséhez kapcsolódóan április végén, május elején lehet mondani, de az már most látszik, hogy a növekedés 2,5-3,5 százalék közé várható.
A növekedés ütemét befolyásoló egyszeri hatások, biztos tényezők és bizonytalansági faktorok idén is vannak, az üzleti környezeti várakozásokban viszont a leszakadás helyett a felzárkózás a jellemző - fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.

Rámutatott, tavaly az egyszeri hatásoknak óriási szerepük volt a kiváló gazdasági teljesítményben, ilyen jelenség volt például az autóipar "termőre fordulása". Emelkedett a beruházási ráta, a legutóbbi 21,4 százalékos eredményével Magyarország "belesimult" a közép-kelet európai országok átlagába, úgy, hogy korábban 16 százalék körüli is volt ez az adat - emlékeztetett.

A fogyasztás két százalékkal nőtt, dinamikája a jövőben megmarad, az infláció pedig továbbra is alacsony - sorolta Kovács Árpád. Elmondta, hogy a devizahitelek lezárása visszahathat a fogyasztásra, nagy valószínűséggel a stabilizálódás és az eladósodási spirálból való kikerülés után megjelenik a vásárlási kényszer, egy nagyon alacsony infláció mellett Magyarország - egyes európai országokkal ellentétben - viszont nem kerül át egy deflációs pályára.

Kiemelte, a gazdasági növekedés és a gazdasági teljesítmény fenntartása Magyarországon növekvő forrásokat igényel. Idén 3 ezer milliárd forint az a pénzösszeg, amit a gazdasági funkciókra költ az államháztartás, ez 500 milliárddal több, mint 2014-ben. Ennek segítségével várhatóan tartható lesz a 2,5-3 százalék körüli gazdasági növekedés - vélekedett Kovács Árpád.

Az MKT elnöke a költségvetési hiánnyal kapcsolatban aláhúzta: nem elérhetetlen, hogy ennek nagyságát 2016-ra már 1,6-1,8 százalékra lehessen tervezni, 2018-ra pedig nullás legyen az adósságszolgálattal terhelt költségvetési egyenleg. Hangsúlyozta, ebben az időszakban is nőni fog az államadósság nagyjából 1500 milliárd forinttal, de a GDP gyorsabb emelkedése miatt az arány javulni fog.
Az államadósság abszolút mértékben is csökkenő pályára állása 2020 környékére prognosztizálható - tette hozzá.

Az egy főre eső GDP alapján a közép-kelet-európai országok között a középmezőnyben helyezkedik el Magyarország, teljesítménye egy főre vetítve messze elmarad Szlovákiától, Csehországtól és Lengyelországtól. Ez a nem túlságosan biztató adat a vásárlóerő-paritást tekintve pedig még rosszabb - mondta Kovács Árpád, hozzátéve, hogy ezen mindenképpen változtatni kell.

A 2012-es pesszimista előrejelzések után az elmúlt években csökkent az államadósság aránya, javulnak a gazdasági kilátások, gyengülő, de stabil árfolyam van, a pénzügyi szektorban jelentős tőkebevonások történtek, oldódott a bizalomhiány, mérséklődtek a finanszírozási költségek és jók a beruházási várakozások - értékelt Kovács Árpád. Hozzátette, a lefelé való "dugóhúzó-spirál" lefékeződött, a nagy feladat a következő három évben egy felfelé mozgó spirál beindítása.

Vélekedése szerint amennyiben sikerül egy nullaszaldós költségvetést elkészíteni, akkor az óriási bizalmi lépés lenne. Tovább kell emelni a beruházási rátát, minden körülmények között meg kell tartani a gazdasági növekedést, valamint fontos a takarékoskodás és a versenyképesség növelése is - összegzett Kovács Árpád.

Az Uber nyitott a párbeszédre

Publikálás dátuma
2015.03.31. 19:52
Rob Khazzam, az Uber magyarországi bevezetéséért és működtetéséért felelős vezetője. FOTÓ: MTI, Kallos Bea
Az Uber egy szabályozáspárti cég, nyitott az ezzel kapcsolatos párbeszédre mind a kormányzattal, mind pedig a taxitársaságokkal, mert úgy véli, hogy az általa közvetített szolgáltatás kedvező Budapest számára, és számos gazdasági előnnyel jár - mondta Rob Khazzam, az Uber magyarországi bevezetéséért és működtetéséért felelős vezetője.

Az Uber 2014 novembere óta működik Magyarországon. Telekocsi utazásmegosztó szolgáltatása, az UberX okostelefon alkalmazás valós időben köti össze az autóst az utassal, a fizetés pedig szintén az alkalmazáson keresztül történik.

A taxitársaságok és taxis érdekvédelmi szervezetek többször tiltakoztak a szolgáltatás ellen. Mint hangoztatták: míg a taxisoknak és járművüknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, hogy személyszállító tevékenységet végezhessenek, az Uberhez tartozó szolgáltató például nem ad számlát, nincs engedélye és taxiórája, utasbiztosítása, és nem működtet diszpécserszolgálatot sem.
Az Uber jelenleg a világ 55 országának 295 városában működik.

Rob Khazzam az MTI-nek hangsúlyozta: a szabályozásra nem problémaként, hanem lehetőségként tekintenek, mert remélik, hogy így sokan felismerik szolgáltatásuk kedvező hatásait. Az Uber munkalehetőséget biztosít a sofőröknek, és segít megelőzni a városi dugókat, csökkentve a környezetszennyezést - hangsúlyozta a vezető.
Hangsúlyozta: Európa több országában hivatásos sofőrjeik is vannak, és több nagyvárosban gondolkodnak arról, hogyan tudják integrálni a városi közlekedésbe az utazásmegosztó szolgáltatókat.
A budapesti sofőrök számára vonatkozóan nem árult el pontos számot, csak annyit közölt: tavaly novemberi indulásuk óta 11-szeresére nőtt a számuk, ami jelentősen meghaladja előzetes várakozásaikat.

Szólt arról is, hogy idén tovább szeretnének terjeszkedni Budapesten. Egy, a budapesti Uber-használók körében készített friss felmérésükre hivatkozva Rob Khazzam kifejtette: az Uberrel utazók 52 százalékának egyébként is van autója, míg 48 százalék nem rendelkezik kocsival. Az UberX-et használók 39 százaléka már 5-nél is többször közlekedett így, 34 százalék 3-5-ször, 28 százaléka pedig egy, kettő, vagy három alkalommal.

Arra a kérdésre, hogy a felhasználók miért választották az UberX-et, a válaszadók 38 százaléka az árat, 25 százaléka pedig a készpénzmentes fizetést említette, további 19 százalék a kényelmet, 11 pedig a minőséget emelte ki.
A felmérésből kiderült az is, hogy a felhasználók 93 százaléka biztonságosnak tartja az Ubert, 66 százalék pedig alkoholfogyasztás után, hazajutáshoz veszi igénybe a szolgáltatást.

Rob Khazzam a biztonsággal kapcsolatban elmondta: sofőrjeiket egyrészt ők ellenőrzik - ez magában foglalja, hogy megnézik, büntetett előéletű-e a jelentkező, valamint a vezetési előzményeket is áttekintik -, emellett pedig minden utas minden utazás után értékeli a sofőröket.
Március 26-án a Fidesz frakció az Országos Taxis Szövetséggel való egyeztetés után közölte: minden szolgáltatóra egységesen vonatkozó szabályozást kell kialakítani, és meg kell védeni az utasokat, valamint a szabályosan működő vállalkozásokat.