Nigéria;

2015-04-01 12:55:00

Hatalomváltás Nigériában

A nigériai választási bizottság szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy az ellenzéki jelölt, Muhammadu Buhari nyerte az elnökválasztást, 2,57 millióval több szavazatra tett szert, mint a hivatalban lévő államfő, Goodluck Jonathan. A muzulmán Buharira a voksok 53,95 százaléka jutott, Jonathanra 44,96 százalék voksolt. Jonathan már kedden beismerte vereségét, s telefonon gratultált ellenfele győzelméhez. 

Az afrikai kontinens legnépesebb, mintegy 170 milliós országában szombaton kellett volna lebonyolítani a voksolást, de a megannyi technikai hiba miatt több szavazókörben vasárnap is nyitva maradtak az urnák. S választási bizottság szerint az északi Borno államban, ahol a Boko Haram terrorszervezet különösen aktív, Buhari földcsuszamlásszerű eredményt ért el: 94 százalék voksolt rá. Ez is azt mutatja, mi volt az egyik legkomolyabb kifogás Jonathannal szemben: képtelen volt helyreállítani az ország stabilitását, a hadsereg nem tudott kellő hatékonysággal fellépni az iszlamistákkal szemben. A Boko Haram csak ebben az évben ezer embert ölt meg. Buhari pedig, aki korábban katonai vezetőként puccsal került hatalomra, a rend helyreállítását ígérte.Buhari a mássik északi államot, Kanót is nagy fölénnyel, 89 százalékkal nyerte meg. Ez is kulcsfontosságú diadal volt részéről, hiszen Lagos után ez a legnépesebb állam. Buhari győzelme persze nem meglepetés északon, hiszen ebben az országrészben a muzulmánok vannak többségben, az azonban váratlanabb, hogy a keresztény dominanciájú délen is több államban többségre tett szert. Ez arra vezethető vissza, hogy a lakosság nagyon elégedetlen volt Jonathan gazdasági mutatóival, az országban tombolt a korrupció.

Az ellenzék fellegváraiban ezrek vonultak az utcákra, hogy Buhari győzelmét ünnepeljék. A demokrácia beköszönte, 1999 óta első ízben volt példa arra az ország történetében, hogy az elnökválasztást az ellenzék nyerje meg.

Buharit negyven éve egy állam katonai kormányzójává tették meg. Ezután több katonai kormányzatban töltött be különféle szerepet, majd 1983-ban puccsal került hatalomra. Erre az időszakra sokan sokféleképpen emlékeznek. Egyesek a korrupció elleni harcát emelik ki, mások viszont az emberi jogsértésekre emlékeznek. Hivatali ideje alatt hatályon kívül helyezte az alkotmányt, visszaszorították a sajtószabadságot. Nigéria gazdasági problémáit azonban ő sem tudta orvosolni. Két év múltán őt is puccs révén váltották le.

Azóta azonban saját állítása szerint igazi demokratává vált. A mostani elnökválasztás előtt háromszor is indult az államfői tisztségért, de 2003-ban, 2007-ben és 2011-ben is alulmaradt. Előzőleg kevéssé toleráns muzulmánként ismerték, időközben finomított álláspontján. A választáson azért is nyerhetett, mert keresztény alelnököt jelölt, ami Nigéria déli részén sokak számára rokonszenves húzás volt.

Az Európai Unió üdvözölte Buhari győzelmét. Az új államfőt május végén iktatják be.