Kiderült, ki tárgyalt Tarsollyal

Publikálás dátuma
2015.04.01. 15:24
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár fogadta Tarsoly Csabát március 10-én - tudta meg az Origo a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. 

A találkozón az NGM közlése szerint Tarsoly Csaba ismertette a Quaestor helyzetét. Közölte, hogy súlyos finanszírozási problémái vannak, és nem tudja biztosítani a Quaestor által kibocsátott kötvények likviditását - ez áll a miniszterelnöknek írt levélben is.

Tarsoly Csaba tett egy "irreális és elfogadhatatlan megoldási javaslatot", amiben az államra terhelte volna a kártalanítás teljes költségét - ismertette az ajánlatot a tárca. Közölték: ezért az államtitkár "egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, a tárgyaláson megállapodás nem született."

Megírtuk: Orbán Viktor egy nappal hamarabb válaszol(hatot)t Tarsoly Csaba levelére, mint ahogyan az megérkezett a kormányfőhöz. A Népszavának elküldött válasz-email dátuma ugyanis március 9-e, 17 óra 24 perc, ám a kormány által nyilvánosságra hozott Tarsoly-levél miniszterelnökségi érkeztetési dátuma március 10-e, ami a kormányportálon közzétett dokumentumon világosan olvasható. Havasi Bertalan ugyanis kiadta lapunknak a miniszterelnök válaszát, pontosabban a kormányfő sajtófőnöke egy emailt továbbított, amelyet Orbán kabinetfőnöke, személyi titkára jegyez, s amely valóban kétmondatos - ahogyan azt Rogán Antal állította -, ám dodonainak kevéssé nevezhető. 

„A levelet személyesen hozták be március 9-én reggel, a válasz - láthatólag - e-mailen ment. Az, hogy 10-én lett beiktatva, egy technikai dolog” – válaszolta  a miniszterelnök sajtófőnöke ma délelőtt, miután tegnap újabb kérdésekkel fordultunk hozzá. 

Az emailből mindenesetre kiderül, hogy a miniszterelnök csupán annyit reagált a Quaestor-vezér hivatalos, kedden szintén nyilvánosságra hozott levelére: "A Miniszterelnök úrnak 2015. március 9-én kelt levelét köszönettel megkaptuk. Miniszterelnök úr annak tartalmáról tájékoztatta a gazdasági minisztert. Varga Mihály miniszter úr az Ön által javasolt tárgyalásra még a mai napon kijelöl egy tárgyalópartnert, aki várhatóan még a mai napon jelentkezik Önnél." 

Maga Tarsoly a kormány.hu-n elérhető március 9-i dátumú, a Miniszterelnökségen 10-én iktatott levél szerint arról tájékoztatta a kormányfőt: csődeljárást kezdeményeznek, mert "további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne", noha a Quaestornál nem állt elő "Buda-Cash-helyzet", mert a Quaestornál vezetett ügyfélszámlákon "ügyfeleink pénz- és értékpapírvagyona rendelkezésre áll". Tarsoly egy megoldási javaslattal állt elő, mellyel szerinte megelőzhető a Quaestor bedőlése, a csoportnál dolgozó 800 ember munkahelye, a Quaestor-befektetők 300 milliárd forintnyi (!) pénze, sőt a cégcsoport jövője. Az azóta előzetes letartóztatásban lévő cégvezető állami tőkeinjekciót kért Orbántól, a magyar államtól várt hitelt vagy kölcsönt, hogy az ebből a pénzből egyidejűleg államkötvényt jegyezzen, s így "a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe".

Ezt a levelet Giró-Szász András pénteken már bemutatta az ATV-ben, de akkor a teljes tartalom ismertetéséhez nem járult hozzá. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt akkor azzal indokolta, hogy az egy magánember írása a miniszterelnöknek, ám - mint a kedden közzétett dokumentumból kiderült - Tarsoly valójában hivatalos levélben fordult Orbánhoz. Giró-Szász szerint a levélből világossá válik, hogy a brókercég vezére akkor tájékoztatta először Orbánt a helyzetről, a dátum alapján pedig szerinte nyilvánvaló, hogy ugyanakkor juttatta el a levelet a miniszterelnökhöz, amikor a jegybank felé jelezte cége problémáit. Giró-Szász szerint a levél kézhezvételekor a miniszterelnöknek semmilyen lehetősége nem volt az intézkedésre, hiszen a nyilvánosság ekkor már tele volt a Quaestorral kapcsolatos hírekkel.

A teljes cikket itt olvashatja!

Vallomást tett a Quaestor-vezér
Kihallgatták szerdán a nyomozók a vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly Csabát - mondta el ügyvédje az Origónak. Papp Gábor a kihallgatásról annyit mondott: hosszú volt, a Quaestor-vezér érdemi vallomást tett, ám a vallomás részleteiről az ügyvéd nem beszélt.



160 milliárd megvan a Quaestor-vagyonból

Eddig 160 milliárd forintnyi vagyont sikerült lefoglalni a Quaestor-ügyben - közölte a Klubrádió műsorában szerda délután a fővárosi főügyész.

További részletek említése nélkül Ibolya Tibor azt közölte, folyószámlák, értékpapírok, cégrészesedések, ingatlanok és ingóságok formájában sikerült lefoglalni ezt az értéket. Hozzátette: a bizonyítást nagyban nehezíti, hogy a tranzakciókat kezelő rendszer manipulálható, a Kelernél lévő gyűjtőszámlák adatait nem lehet személyre lebontani, így értékpapírkód alapján kell majd elvégezni a munkát.
   
"Egyáltalán nem volt lassú ez az eljárás, a megalapozott gyanút alá kell támasztani bizonyítási eszközökkel" - válaszolta Ibolya Tibor az ezzel kapcsolatos riporteri felvetésre. Közölte: "az eljárás, amelyet eddig folytattunk, törvényes, megalapozott, időszerű és (...) eredményes".

A Quaestornak senki nem adott felhatalmazást?
Feljelentést tett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) kedden a Quaestor-ügyben - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).
Szijjártó Péter miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, miután a miniszterelnöki útmutatásnak megfelelően megszületett a döntés arról, hogy a KKM és az MNKH megszünteti a számláit a Quaestornál, a döntést a tárca jelezte a Quaestornak. A cég azonban nem várta meg a kereskedőház hivatalos értesítését, hanem eladta az állampapírokat, és a készpénzt átutalta a kereskedőház számlájára.
Azzal, hogy a Quaestor eladta az állampapírokat, hűtlen kezelést követett el. A kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat, ezért az MNKH kedden feljelentést tett.
Szerző
Frissítve: 2015.04.01. 21:19

Részegen gyilkolta meg az alvó férfit

Jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a férfit, aki 2013 nyarán bosszúból, álmában több mint egy tucat késszúrással meggyilkolta édesanyja élettársát.

A táblabíróság a vádlottat aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés, folytatólagosan elkövetett súlyos testi sértés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla úgy döntött, hogy a férfi a legkorábban huszonöt év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A jelenleg 34 éves férfi az édesanyjával és annak élettársával élt egy hódmezővásárhelyi tanyán. Rendszeresek voltak közöttük a veszekedések amiatt, mert a nő fia italozott és nem volt állandó munkahelye. A viták többször is tettlegességig fajultak, előfordult, hogy a vádlott acélbetétes bakanccsal rugdosta meg édesanyját és annak élettársát, aki az asszony védelmére kelt. A férfi 2012 novemberében is megverte őket, mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek, kórházba kerültek.

A történtek miatt a vádlott ellen eljárás indult, 2013. július 15-én kapta kézhez az ügyészség vádiratát, amelyben vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozták. A férfi ekkor elhatározta, hogy bosszút áll anyja élettársán. Az asszony fia kora délután ittasan tért haza, és a konyhában magához vett egy 11 centiméteres pengéjű kést. Bement abba a szobába, ahol édesanyja és annak élettársa aludt, majd több mint egy tucatszor megszúrta a 67 esztendős férfit. Az első szúrásra felébredő sértett próbált védekezni, de a kés elérte a szívét, a tüdejét, a máját és a főverőerét, az áldozat néhány percen belül meghalt. A vádlott édesanyja kimenekült a házból.

A vádlott az eljárás során a bűncselekmények egy részét beismerte, az utolsó szó jogán pedig arra hivatkozott, hogy az áldozat a bűncselekmény idején nem aludt, a köztük kialakult szóváltás miatt szúrta meg többször a férfit. Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, bár az Alkotmánybíróság döntése alapján már nem kötelező a vádlottra - erőszakos többszörös visszaesőként - határozatlan idejű szabadságvesztés kiszabása, az ügy összes körülményét mérlegelve mégis ez szolgálja a büntetési célok elérését.

Szerző

Részegen gyilkolta meg az alvó férfit

Jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla szerdán azt a férfit, aki 2013 nyarán bosszúból, álmában több mint egy tucat késszúrással meggyilkolta édesanyja élettársát.

A táblabíróság a vádlottat aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés, folytatólagosan elkövetett súlyos testi sértés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. Az ítélőtábla úgy döntött, hogy a férfi a legkorábban huszonöt év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A jelenleg 34 éves férfi az édesanyjával és annak élettársával élt egy hódmezővásárhelyi tanyán. Rendszeresek voltak közöttük a veszekedések amiatt, mert a nő fia italozott és nem volt állandó munkahelye. A viták többször is tettlegességig fajultak, előfordult, hogy a vádlott acélbetétes bakanccsal rugdosta meg édesanyját és annak élettársát, aki az asszony védelmére kelt. A férfi 2012 novemberében is megverte őket, mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek, kórházba kerültek.

A történtek miatt a vádlott ellen eljárás indult, 2013. július 15-én kapta kézhez az ügyészség vádiratát, amelyben vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozták. A férfi ekkor elhatározta, hogy bosszút áll anyja élettársán. Az asszony fia kora délután ittasan tért haza, és a konyhában magához vett egy 11 centiméteres pengéjű kést. Bement abba a szobába, ahol édesanyja és annak élettársa aludt, majd több mint egy tucatszor megszúrta a 67 esztendős férfit. Az első szúrásra felébredő sértett próbált védekezni, de a kés elérte a szívét, a tüdejét, a máját és a főverőerét, az áldozat néhány percen belül meghalt. A vádlott édesanyja kimenekült a házból.

A vádlott az eljárás során a bűncselekmények egy részét beismerte, az utolsó szó jogán pedig arra hivatkozott, hogy az áldozat a bűncselekmény idején nem aludt, a köztük kialakult szóváltás miatt szúrta meg többször a férfit. Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, bár az Alkotmánybíróság döntése alapján már nem kötelező a vádlottra - erőszakos többszörös visszaesőként - határozatlan idejű szabadságvesztés kiszabása, az ügy összes körülményét mérlegelve mégis ez szolgálja a büntetési célok elérését.

Szerző