Nem túl szegény gazdagok

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:54
A következő években is megéri majd a BL-ben indulni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARTIN ROSE
A pénz nem számít. Az európai labdarúgó kupákban biztosan nem. Kedden bejelentették, hogy tovább emelik a prémiumokat mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa Ligában. Ez azt jelenti, hogy a szegény és a gazdag klubok közötti különbség tovább nő.

Azt már eddig is megszokhattuk, hogy a nemzetközi kupákban szereplő csapatok kivételes pénzesőben részesülnek. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen elsősorban a nagyokra kíváncsiak a szponzorok, s nekik köszönhető, hogy az UEFA évről évre mind jelentősebb bevételre tehet szert.

A pénznek mintha nem lenne határa. A nemzetközi kupákat évről évre teszik pénzügyi szempontból is mind vonzóbbá. A törekvés érthető ugyan, ám így az európai klubfoci felső tízezrén kívül másoknak arra is alig van esélyük, hogy a BL-ben akár a legjobb nyolc közé kerüljenek. Az UEFA a következő 2015/16-os szezontól 2018-ig 1,638 milliárd eurót oszt szét a nemzetközi kupákban szereplő csapatok között. Ebből 1,257 milliárd jut a BL-re, ami 25 százalékos emelkedésnek felel meg. Már a bejutásért, illetve a győzelmi prémiumokért is az eddigi 232,5 millió helyett összesen 381 millióra számíthatnak a csapatok.

A magyar kluboknak megérné, hogy jobban odategyék magukat Európa Ligában. Ha egy hazai csapat végre újra bekerülne a kevésbé rangos nemzetközi kupába, az eddigi 1,3 millió helyett 2,4 millió euró, tehát több mint 700 millió forint ütné a markát, ami több egy átlagos hazai klub éves költségvetésénél. Az Európa Liga győztese az eddigi 5 millió euró helyett 6,5 millióhoz jut.

Természetesen a BL-ben ennél jóval jelentősebb pénzösszegekről van szó. Az a gárda, amelyik 2016-ban Európa trónjára ülhet, 15 millió eurót keres az eddigi 10,5 millió euró helyett. A nemzetközi klubok jelentős „kártérítést” kapnak 2020-ban az európai szövetségtől azért, hogy játékosaikat „kikölcsönzik” az Európa-bajnokságra a nemzeti tizenegyek számára. Összesen 200 millió eurót szánnak erre a célra, ami az európai szövetség bevételeinek nyolc százaléka. A jövő évi franciaországi Eb-re ez az összeg még „csak” 150 millió euró.

Bár az Európa Ligát az UEFA igyekszik vonzóbbá tenni a kisebb együttesek számára, sok klub óhaja éppen az lett volna, hogy csökkentsék a pénzügyi különbségeket a két nemzetközi kupa között. Ennek azonban éppen az ellenkezője történik, ami azt jelzi, hogy a nagy klubokkal még a közepesen erős gárdák sem tudnak versenyre kelni. A Schalke 04 például európai szinten nem tekinthető kiemelkedő gárdának, de ott van rögtön az elit mögött, s ne feledjük, kis szerencsével akár ki is verhette volna a Real Madridot a BL-ben a legjobb 16 között.

Peter Peters, a gelsenkircheniek elnökségi tagja, a német labdarúgóliga alelnöke már 2013-ban figyelmeztetett arra, hogy komoly veszélyeket rejt magában, ha az UEFA pénzügyi szempontból tovább növeli a különbségeket a két nemzetközi kupa között, mert egy kevésbé tehetős együttesnek minden korábbinál nagyobb gazdasági jellegű erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy felkapaszkodjon az elitklubba. Így azonban az eladósodás réme fenyegetheti.

Bár az eltelt öt évben - arányait tekintve legalábbis - valamelyest csökkent az eltérés a két kupa díjazása között, azt azért a végső győztesnek járó prémiumokból is láthatjuk, milyen óriási a különbség. Pénzügyi szempontból egyébként a tavalyi BL-döntő is Dávid és Góliát összecsapására hasonlított. Miközben a Deloitte könyvvizsgáló az Atlético Madrid pénzügyi forgalmát 120 millió euróra tette, ez a királyi gárdának már-már zsebpénz, hiszen csak Gareth Bale leigazolása került majdnem 100 millió euróba.

Az UEFA egyébként azzal érvel, hogy a Michel Platini UEFA-elnök által kiötlött pénzügyi fair play (FFP) éppen azt a célt szolgálja: ne költekezzenek többet a klubok, mint amennyi a bevételük. A 2013-ban bevezetett rendelkezésben azonban több lyuk tátong. Az FFP-nél például nem számítanak a stadionépítésre vagy utánpótlásra elköltött milliók, illetve az erre felvett kölcsönök kamatai. A futballhoz nem kapcsolódó bevételeket sem veszik figyelembe, kivéve, ha stadionban, vagy annak közelében található a forrásuk. Az UEFA azt ígéri, hogy ezeket a lyukakat még idén betömködik. Majd kiderül.

Szerző

Időzített alkatrész a gépekben

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:25
Sokszor az alkatrészhiány miatt kényszerülnek új gépet vásárolni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Mintha csak tudná ez a piszok, hogy mikor jár le a garancia. Ahogy lejárt, rögtön el is romlott – zúgolódott egyik olvasónk a túl hamar használhatatlanná vált háztartási gépe miatt. És sajnos, nincs egyedül, a panaszok sokaságát olvashatjuk a különböző internetes fórumokon.

Garanciális időszak után néhány hónappal elsötétülő LCD tévé, hirtelen meghibásodó hároméves mosógép, túlforrósodás miatt kidobott, egyébként még újszerű porszívó – a hétköznapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártók az elektromos háztartási eszközöket ma már nem az örökkévalóságnak tervezik. A probléma súlyát jelzi az is, hogy ennek a kockázatnak a fedezetére egyre több biztosító kínál lakásszerviz biztosítási csomagjában kiterjesztett garanciát.

Szerelők és fogyasztóvédő oldalak tanúsága szerint szinte minden műszaki eszközbe beépítenek egy-egy olyan alkatrészt, amely jelentősen lerövidítheti az adott berendezés élettartamát. A túl korán, de már a garanciális idő lejártát követően jelentkező meghibásodást a szerelők szerint okozhatja például egy túlmelegedő, rossz helyen elhelyezett kondenzátor, egy silány anyagból készült kapcsoló – a lehetőségek palettája szinte végtelen. Az eredmény sokszor az, hogy a drága vagy néhány év múlva már elérhetetlen pótalkatrész miatt a tulajdonos kénytelen lesz új terméket vásárolni.

Az ily módon megkárosított fogyasztó a következő vásárlás során is ugyanolyan kiszolgáltatott marad: szakemberek szerint a legnagyobb márkák termékeinek megvásárlása sem feltétlenül jelent garanciát a tartósságra. Nemrégiben találkoztunk például olyan prémium porszívóval, amelybe kis mérete ellenére nagy teljesítményű – nem szabályozható – motort építenek be, amellyel maximum egy szobát lehet végigporszívózni, utána pihentetni kell. Ha nem, akkor a gép a motor környékén úgy túlmelegszik, hogy a látszólag erős bekapcsoló gomb a hőtől deformálódik, mondhatni megolvad, beragad, a porszívó használhatatlanná válik.

A problémát jól mutatja, hogy a Genertel biztosító által megkérdezett háztartások 46 százalékában már előfordult, hogy valamelyik elektromos készülék a garancia lejárta után röviddel hibásodott meg. Az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők leggyakrabban, 37 százalékban a mosógépet jelölték meg, 27 százalékban a tévé, 16 százalékban a hűtőgép bírta túl rövid ideig, de elgondolkodtató, hogy a ritkább, csupán minden harmadik háztartásban előforduló mosogatógépet is 14 százalékban említették.

A röviddel a garancia lejárta után meghibásodott készülékek 17 százalékát a tulajdonosok nem javíttatták meg, elsősorban arra hivatkozva, hogy nem érte volna meg a befektetett összeg és utánajárás. Azok közül, akik éltek a javíttatás lehetőségével, 39 százalék a javításért legalább ötezer forintot fizetett ki. Mindez nem kevés összeg, főként, ha figyelembe vesszük, hogy 43 százalék még kiszállási díjat is fizetett a szerelőnek.

A megoldás talán a termék vásárlásakor kínált, a hivatalosan előírt időn felüli garanciaév (évek) megfizetése lehet. Friss példa alapján ez egy lapostévére valamivel több mint háromezer forintba kerül.

Néha divatból is vásárolunk

Nem csupán az idő előtt tönkremenő eszközök jelentenek problémát. Sokan egyszerűen azért cserélik le például meglévő hűtőgépüket, mosógépüket, mert egy új, tetszetősebb vagy modernebb, energiatakarékosabb készülékre vágynak, miközben a meglévő berendezésnek semmi baja.

Kiemelten igaz ez a laposképernyős televíziókra: a 2012-es adatok szerint a vásárlók 60 százaléka annak ellenére vett új tévékészüléket, hogy a meglévőnek semmi baja nem volt. Sokan nagyobb képernyőméretre, jobb képminőségre váltanak. Ugyanakkor például a laptopok esetében csökkent a készülékek nem feltétlenül szükséges cseréje: egy-egy szebb, könnyebb, gyorsabb modell megjelenése már nem elég erős inger a váltásra.

A németek is panaszkodnak

Egyre rövidebb az elektromos eszközök élettartama, derül ki egy német környezetvédelmi szervezet megbízásából készült tanulmányból is, amit a termékek tervezett elavulásával kapcsolatban készítettek. A német Öko-Institut kutatói az elektronikai eszközök vásárlásával kapcsolatos szokásokat vizsgálták meg, és megállapították, hogy 2004 és 2012 között 3,5 százalékról 8,3 százalékra növekedett azoknak a készülékeknek az aránya, amelyeket meghibásodás miatt kellett újra cserélni.

Jelentősen nőtt azoknak a háztartási nagygépeknek - például hűtőgép, sütő vagy mosógép - aránya, amelyeket a vásárlás utáni öt éven belül le kell cserélni. 2004-ben a berendezések 7 százaléka szorult ily módon cserére, 2013-ban viszont már 13 százalékuk. Az arány növekedését a tanulmány szerint egyértelműen az okozza, hogy jelentősen emelkedett a nem sokkal a vásárlás után meghibásodó eszközök aránya.



Szerző
Frissítve: 2015.04.01. 21:27

Magasabb lett a büdzsé hiánya

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:23
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
A több adó beszedése ellenére 2013-hoz képest tavaly nőtt a kormányzati szektor hiánya, igaz a tervezetthez képest jobb adat született. Számszerűen a 2014. évi hiány az előzetes adatok szerint 829,1 milliárd forint volt, ez az összeg a GDP 2,6 százaléka, ami 2013 azonos időszakához képest 95,4 milliárd forinttal magasabb volt. 

A 2,6 százalékos előzetes tényadat nem számít meglepetésnek, hiszen például az Európai Bizottság a február eleji országprognózisai között már szintén ezt jelenítette meg és várakozása szerint idén 2,7 százalékos, jövőre 2,5 százalékos lehet a hiány az akkor ismert büdzsékeretek változatlansága mellett – írja a Portfólió. Az Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az, hogy a tervezett 2,9 százalék helyett 2,6 százalék lett deficit elsősorban a vártnál gyorsabb tavalyi GDP-növekedés eredménye és úgy látja, hogy most "ezek az adatok jó alapot adnak a 2015. évre tervezett hiánycél tartásához és a további adósságcsökkentéshez". Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A kormányzati szektor adóssága – az Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2014 végén 24 525 milliárd forint volt, a GDP 76,9 százalékára rúgott. Tavaly a kormányzati szektor bevétele 15 168,1 milliárd, kiadása 15 997,2 milliárd forint volt. A 2014 utolsó negyedévében 2013 hasonló időszakához képest a bevételek 10 százalékkal nőttek, míg a kiadások 13,3 százalékkal lettek magasabbak. Ezen belül bővültek a jövedelemadó-bevételek (+7,8 százalék), a társadalombiztosítási hozzájárulások (+7,5 százalék), valamint a termelési és importadók (+7,1 százalék), utóbbin belül az áfabefizetések 11,8 százalékkal.

Az államháztartás ESA 2010-es európai módszertannak megfelelően számolt hiánya 797,4 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka lesz a tervek szerint az idei évben, 31,7 milliárd forinttal kisebb a tavalyinál. A nemzeti számlák európai rendszere statisztikai módszertanként a nemzetek közötti összehasonlíthatóságot szolgálja, a módszertant általában 8-10 évenként megújítják. Az EDP jelentés a központi költségvetés hiányát a tavalyinál 463 milliárd forinttal kisebbre, 841 milliárd forintra teszi, a helyi önkormányzatoknál viszont a 2013-as 444,8 milliárd forintos többlet helyett 13,6 milliárdos hiánnyal számol.

Szerző