Mint emlékezetes a Népszava tárta föl: a Tarsoly Csaba által küldött levélre a miniszterelnök egy nappal hamarabb reagált, mint ahogy a hivatalos iktatás szerint egyáltalán megérkezett volna a Miniszterelnökségre. „Ez csak akkor fordulhat elő, ha valaki, úgymond postásként hozza a levelet” - fogalmazott Kiss, hozzátéve: ám mivel a kormány hivatala nem átjáróház, a sima postás, legfeljebb a postázóba jut el, ennek olyan személynek kellett lennie, akinek szabad bejárása van Orbán Viktorhoz, vagy annak titkárságához.
Vagyis, ebben az esetben azt a kérdést kell föltennünk: ki volt a postás?
Kósa Lajos, a Klubrádióban nyilatkozva az esetet úgy próbálta elmagyarázni, hogy a levelet átvevő hivatalnok olyan fontosnak tartotta annak tartalmát, hogy azonnal intézkedett: rögtön az irodáján kívül tartózkodó kormányfőhöz továbbította az írást és csak később, másnap iktatta, vagy iktattatta. Ha elfogadnánk, hogy így történt, akkor azt kell feltételeznünk, hogy az átvevőnek jogában áll nem pusztán felbontani az Orbánnak szóló levelet, de ki is hagyhatja a szabályszerű procedúrát is, azaz nem iktatja azonnal, hanem másnapra, valamely kollegájára hagyja az ügy elintézését. Ha így történt volna, akkor azt kell feltételeznünk, hogy az akció olyan késői órában történt, amikor már az alkalmazottak hazatértek pihenni, mert - mint ugyancsak Kósa Lajos szíves közléséből tudjuk - ők sem 24 órában dolgoznak. Mindenesetre az eset talányos voltát nem hogy feloldotta volna Kósa, inkább szaporította a megválaszolandó kérdések számát. Így például azt, hogy tényleg: ki lehetett a postás? És vajon hány órakor érkezhetett a hivatalba, ha már nem volt senki, aki iktathatta volna? Illetve, ha így történt, akkor miért közölte azt lapunkkal Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, hogy a Tarsoly-levél március 9-én reggel érkezett az Országházba. Ha pedig valóban reggel vitte a „postás”, miért nem volt ott senki? Netán oly korán történt, hogy a hivatalnokok még pihentek, csak a levél felbontására jogosult személy tartózkodott ott?
