Skót győzelem a brit tévévitán

Publikálás dátuma
2015.04.03. 12:00
A képen David Cameron és Ed Miliband. FOTÓ: Ken McKay/ITV/Getty Images
Hét brit pártvezető vitázott tegnap este az ITV tévécsatorna szervezésében, ez volt az egyetlen alkalom, amikor a választók egy színpadon láthatták David Cameron kormányfőt, illetve Ed Milibandet, az ellenzéki Munkáspárt vezérét. A feltörekvő kis pártok vezetői kitettek magukért, a YouGov gyorsfelmérése egyenesen arra jutott, hogy a Skót Nemzeti Párt úgy vezetője, Nicola Sturgeon nyerte a vitát. Az ICM-nél hajszállal Miliband nyert.

David Cameron azzal a feltétellel egyezett bele a vita megtartásában, ha a kis pártok is helyet kapnak a pódiumon. Így a toryk, a Labour és a liberális demokraták mellett az Európa-ellenes UKIP, a skót és a walesi nacionalisták, sőt, még a Zöld Párt vezetője is kifejthette nézeteit. Négy nagy témakörben vitáztak: a deficit lefaragása, az egészségügy, a bevándorlás, illetve a fiatalok jövője köré csoportosították kérdéseiket.

Ed Milibandnek, Cameron fő kihívójának nem sikerült elérni, amit látnivalóan szeretett volna, hogy kettejük párharcává tegye a többszereplősre duzzasztott vitát. A munkáspárti vezér dolgát a kis pártok megnehezítették, mivel vezetőik támadásaikat egyszerre irányították a jelenlegi konzervatív-liberális demokrata koalíció, illetve a korábbi Labour-kormány ellen. A kis pártok vezetői ráadásul könnyen ígérhettek, hiszen pontosan tudják, egyiküknek sincs esélye beköltözni a Downing Street 10.-be, a miniszterelnöki rezidenciára. A vita ugyanakkor jól tükrözte a brit belpolitika új realitásait: a két nagy párt mellé felsorakoznak a kisebbek, s csekély az esély, hogy a konzervatívok vagy a Munkáspárt egyedül többséget szerezzen.

Mindenki a saját vesszőparipájához ragaszkodott: David Cameron azzal érvelt, hogy ne válts lovat, ha jól fut a szekér, a brit gazdaság növekszik, a toryk hosszú távú terve működik, s be akarják fejezni, amit elkezdtek. Nigel Farage is ugyanazt a nótát fújta, mint mindig: ki kell lépni az Európai Unióból, s bőven elég egy kereskedelmi megállapodással kötődni Európához, mivel akkor az Egyesült Királyság maga döntheti el, hány bevándorlót enged be.

Ed Miliband szerint Nagy-Britanniának akkor megy jól, ha a dolgozó emberek életszínvonala emelkedik, 8 fontos minimál órabért, az általános egészségügyi ellátás megvédését, a deficit lefaragását ígérte, mondván, a konzervatív-liberális demokrata koalíció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Munkáspárt is szigorítaná valamelyest a bevándorlás feltételeit.

Nick Clegg elismerte, a liberális demokraták követtek el hibákat, de a koalíció összességében javított a britek helyzetén, ennek ellenére többször is igyekezett elhatárolódni koalíciós partnerétől, David Camerontól.

Nicola Sturgeon, a skót nacionalisták új vezetője bevallotta, fő céljuk az önálló Skócia, de készek együtt dolgozni jó megoldásokért, például az egészségügyi rendszer védelmében. Zárszavában arra bíztatta a szavazókat, hogy ne elégedjenek meg a régi pártokkal és ugyanazzal a régi politikával, szavazzanak azokra, akik jobbat, progresszívebbbet kínálnak.

A walesi nacionalisták vezetője, Leanne Wood visszautasította az UKIP riogatását, s jelezte, Walesben szükség van a bevándorlókra. A Zöldek vezetője, Natalie Bennett volt az egyedüli, aki a klímaváltozás veszélyére is figyelmeztetett, másfelől támogatásról biztosította a Cameron által javasolt EU-referendumot.

Több közvélemény-kutató is közzétette gyorsfelmérését. A YouGov-nál Sturgeon végzett az élen 28 százalékkal, Farage 20 százalékkal második lett, Cameront 18 százalék látta jónak, Milibandet 15, Clegget 10 százalék, Bennett 5, a walesi Wood 3 százalékot ért el.

A Munkáspárt számára a The Guardian számára készült ICM-gyorsfelmérés lett a legkedvezőbb, eszerint Miliband 25, Cameron 24, Farage 19, Sturgeon 17, Clegg 9, Bennett 3, Wood 2 százalékot ért el. Az ICM által megkérdezettek Nigel Farage-t látták legőszintébbnek, Ed Miliband beszélt az embereket leginkább érintő problémákról. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy kit látnak legalkalmasabbnak Nagy-Britannia vezetésére, 43 százalék David Cameronra voksolt, s csak 29 százalék vélné alkalmasnak Ed Milibandet.

A ComRes felmérése arra is rákérdezett, hogy a vita nyomán legvalószínűbben kire fognak szavazni: a Munkáspártra 34, a konzervatívokra 29, az UKIP-re 22, a liberális demokratákra 11, a zöldekre 9, a skót nacionalistákra 6, a walesiekre 1 százalék.  

Szerző

Brüsszel cáfol: nem kartellgyanú miatt állt le az M4-es építése

Publikálás dátuma
2015.04.03. 11:15
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Kedden bejelentették, hogy Lázár János és Seszták Miklós miniszterek utasítást adtak arra, hogy állítsák le az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését, arra hivatkozva, hogy az EU kartellgyanút talált az építkezés során. A 444.hu megkérdezte az Európai Bizottságot, akik azonban azt állítják, nem kérdőjelezték meg a tenderezést.

Korábban írtukNem épül tovább az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza, miután a NIF Zrt. a kormány utasítására kedden leállította. Az Európai Bizottság (EB) kartellgyanújára hivatkoztak a Közgép a Strabag és az A-Híd beruházásának felfüggesztésénél, ám könnyen elképzelhető, más indokok állnak a lépés mögött. 

A gyanú beigazolódni látszik, ugyanis a 444.hu megkérdezte az Európai Bizottságot, hogy valóban kartellgyanút állapítottak-e meg. Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa a következőt válaszolta: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”. (Szó szerint ezt írta: The tendering procedure was not questioned.) Ebből következik, hogy kartellgyanút sem állapíthattak meg - írja a 444.hu.

A kormány állítása már csak azért is gyanús volt, mert erre az útszakaszra hiába kért a magyar kormány EU-s pénzt, Brüsszel nem adott. Márpedig a bizottság olyan közbeszerzéseket nem szokott kivizsgálni, amiben nincs EU-s pénz.

A múlt héten vált ismertté, hogy az EB elutasította a kormány támogatási igényét a két település közötti 30 kilométeres szakasz finanszírozására, mert az építési költségre előterjesztett 110 milliárdos kérelmet túlzónak találta. A három kivitelező, a Közgép Zrt., az A-Híd Zrt. és a Strabag Kft. közleményben reagált: szabályszerűen, közbeszerzésen nyerték el a munkákat, a költségekben pedig benne vannak a speciális műtárgyak, köztük például egy új Tisza-híd is.

Piaci szereplők további furcsa összefüggésre hívták fel a figyelmet. Ha leáll az építkezés, akkor 100-150 milliárd forint megmarad a költségvetésben. Ez az összeg pedig gyanúsan megegyezik azzal a mintegy 150 milliárddal, amely a hírek szerint a Quaestorból hiányzik. Ha nem fizetik ki a kisbefektetőket, a Quaestor-botrány maga alá temetheti a kormányt, így könnyen elképzelhető, hogy a kabinet ezt az összeget valamilyen kreatív módon a kártalanításra fordítja.

Szerző

Orbán stratégiailag kiemelté tette az ETO focipályáját

Publikálás dátuma
2015.04.03. 10:11
A Győri ETO FC labdarúgócsapata edz a győri ETO Parkban lévő edzőpályán. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány a csődeljárás alatt lévő Győri Eto FC Labdarugó és Sportszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot és az ugyancsak csődeljárás alatt lévő ETO PARK Korlátolt Felelősségű Társaságot.

Az erről szóló kormányrendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. A csődtörvény alapján stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, amelynek működése többek között nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, vagy a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető. Azok a cégek is ebbe a kategóriába kerülhetnek, amelyek nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósítanak meg, vagy amelyek a törvény által meghatározott országos közfeladatot látnak el.

Szerző