Megdőlt a kartellvád, Brüsszel hárított

Publikálás dátuma
2015.04.04 07:23
Már-már leplezetlenül támadják a kormányfő ellenlábasának érdekeltségeit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Az Európai Bizottság (EB) nem fogalmazott meg kartell gyanút, miközben megtagadta az M4-es autópálya-építés uniós finanszírozását - tudta meg a 444.hu. A kormány mégis erre hivatkozva állíttatta le nagy hirtelen az építkezést, így az ügy mögött más ok keresendő. A beruházást nemzeti forrásából kell(ene) befejezni, ám ennek nincs meg a fedezete a költségvetésben. A kivitelezők perre mehetnek.

Nem kartell gyanú miatt tagadta meg Brüsszel az M4-es autópálya szakasz építésének támogatását- írta meg a 444.hu. Márpedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós fejlesztési miniszter kedden erre hivatkozva adtak utasítást az építkezés azonnali leállítására. Már akkor többen arra következtettek, hogy az unióra mutogatás csak ürügy. Nem zárható ki, hogy az M4-es leállítása az Orbán-Simicska háború egyik mellék hadszíntere, hiszen a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép az Abony-Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasz egyik kivitelezője. Ezt a feltételezést erősítheti, hogy amikor kiderült, az unió nem ad pénzt a projektre, így azt sem vizsgálta, hogy van- vagy sem kartell gyanú, Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár már arról beszélt, hogy nem is hivatalosan, csak szakértői szinten jelezte Brüsszel a magyar kormánynak ezt a feltételezést. Ennek ellentmond portál kérdésére Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársának válasza: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.

Sokkal valószínűbb, hogy szakmai okokból mutatott piros lapot Brüsszel. Például azért, mert megalapozatlannak, túlzónak találta a magyar forgalmi előrejelzéseket az M4-esen. Visszatetsző volt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kirohanása az építők ellen és fenyegetőzése szigorú szankciókkal a kartell gyanú beigazolódása esetén, ugyanis 2013-ban Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselője felvetéseire válaszolva az akkori fejlesztési miniszter Németh Lászlóné és Miniszterelnökség akkori államtitkára, Lázár János is kifogástalannak találta a tendert. Nem sokallták a kilométerenként átlagosan 3,8 milliárd forintos árat sem.

Egy ágazati szakember, a Népszavával közölte, a megállapodásban lehet olyan kitétel, amely bizonyos esetekben lehetővé teszi a tender kiírójának az építkezés leállítását. Erre akkor van lehetősége, ha a szerződés vagy annak egy része jogszabályba ütközik. Ha ez nem áll fenn, akkor a kárfelelősség azt terheli, aki leállította a beruházást. Az Európai Bizottság (EB) 444-nek küldött válaszából kiderült, a kartell gyanú csak ürügy volt, semmi alapja.

A kormány tavaly decemberben az eredeti 110 milliárd forintos beruházási összeget több, mint bruttó 163 milliárdra emelte, ami 53 milliárd forintos drágulást jelentett.

Az uniós támogatás elmaradása miatt nemzeti forrásból kell megépíteni, ám erre a költségvetésben nem látni a fedeztet - nyilatkozta a Népszavának Varjú László, a DK alelnöke. A kormánynak vagy máshonnan kell átcsoportosítani erre a célra, vagy adót kell emelnie. Márpedig ezt az utat mindenképpen be kell fejezni, mert a 4-est halálútnak is nevezik az autósok, annyi rajta a súlyos baleset. Az M4-es semmiképpen sem maradhat torzó - emelte ki Varjú László.

Akárhogyan is alakul a beruházás leállításának sorsa, az eddig elvégzett munkákat a megrendelőnek, az államnak ki kell fizetnie. Egy esetleges, a kivitelezők által indított kártérítési per elvesztése pedig újabb milliárdokat jelenthet.

Úgy tetszik, az M4 szakasz építésének leállításához vezető nyomok eltakarítása is megkezdődött. A legutóbbi szóvivői tájékoztatón az autópálya témában megnyilatkozó Lázár János arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét már leváltották. Ez a cég szerződött az érintett 30 km-es útszakaszra is az öt kiválasztott céggel.

2015.04.04 07:23

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39

Darázsfészekbe nyúl az Európai Bizottság az adóreformmal

Publikálás dátuma
2019.01.16 10:30
Európai Bizottság - Shutterstock
Fotó: /
A testület azt javasolja, hogy a tagállamok a közeljövőben adják fel vétójogukat az adózást érintő uniós döntéshozatalban.
“Teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy mennyire érzékeny ez a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” — fejtette ki Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a előterjesztés ismertetésekor. A brüsszeli testület egyelőre csak vitát kezdeményez az uniós adópolitikai döntéshozatal átalakításáról, amelyet 2025-ig fokozatosan, négy lépésben valósítana meg. Javaslata szerint a jogszabályokat a jövőben nem a tagállamok egyhangú egyetértésével hoznák, hanem többségi szavazással. Ezzel gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, és nem akadnának el évekre olyan fontos adóügyi kezdeményezések, mint például a közös társasági adóalap kiszámításáról vagy a digitális adó bevezetéséről szólók. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy a szuverenitás szükségességét hangsúlyozó tagállami nyilatkozatok általában speciális nemzeti érdekeket védenek, amelyek adott esetben tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak, és aláássák az adórendszerek méltányosságát. Az előterjesztés értelmében a kormányok először az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén állapodnának meg az átmenetről a minősített többségi szavazásra. Ezt követné a vétójoguk megszüntetése a környezet védelmét vagy a közegészség javítását szolgáló politikákat támogató adóügyi intézkedésekben. Az igazán húsba vágó területeken — ilyen az általános forgalmi adó vagy a jövedéki adó harmonizált szabályozása — csak ezután kerülne sor a többségi szavazás bevezetésére. Utolsó lépés lenne ennek kiterjesztése a közös összevont társasági adóalapról és a digitális gazdaság adóztatásáról szóló döntéshozatalra. Mint Pierre Moscovici hangsúlyozta, a tagállamok továbbra is a belátásuk szerint határoznák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társaságiadó vonatkozásában. 
2019.01.16 10:30
Frissítve: 2019.01.16 10:30