Megdőlt a kartellvád, Brüsszel hárított

Publikálás dátuma
2015.04.04 07:23
Már-már leplezetlenül támadják a kormányfő ellenlábasának érdekeltségeit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Az Európai Bizottság (EB) nem fogalmazott meg kartell gyanút, miközben megtagadta az M4-es autópálya-építés uniós finanszírozását - tudta meg a 444.hu. A kormány mégis erre hivatkozva állíttatta le nagy hirtelen az építkezést, így az ügy mögött más ok keresendő. A beruházást nemzeti forrásából kell(ene) befejezni, ám ennek nincs meg a fedezete a költségvetésben. A kivitelezők perre mehetnek.

Nem kartell gyanú miatt tagadta meg Brüsszel az M4-es autópálya szakasz építésének támogatását- írta meg a 444.hu. Márpedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós fejlesztési miniszter kedden erre hivatkozva adtak utasítást az építkezés azonnali leállítására. Már akkor többen arra következtettek, hogy az unióra mutogatás csak ürügy. Nem zárható ki, hogy az M4-es leállítása az Orbán-Simicska háború egyik mellék hadszíntere, hiszen a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép az Abony-Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasz egyik kivitelezője. Ezt a feltételezést erősítheti, hogy amikor kiderült, az unió nem ad pénzt a projektre, így azt sem vizsgálta, hogy van- vagy sem kartell gyanú, Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár már arról beszélt, hogy nem is hivatalosan, csak szakértői szinten jelezte Brüsszel a magyar kormánynak ezt a feltételezést. Ennek ellentmond portál kérdésére Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársának válasza: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.

Sokkal valószínűbb, hogy szakmai okokból mutatott piros lapot Brüsszel. Például azért, mert megalapozatlannak, túlzónak találta a magyar forgalmi előrejelzéseket az M4-esen. Visszatetsző volt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kirohanása az építők ellen és fenyegetőzése szigorú szankciókkal a kartell gyanú beigazolódása esetén, ugyanis 2013-ban Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselője felvetéseire válaszolva az akkori fejlesztési miniszter Németh Lászlóné és Miniszterelnökség akkori államtitkára, Lázár János is kifogástalannak találta a tendert. Nem sokallták a kilométerenként átlagosan 3,8 milliárd forintos árat sem.

Egy ágazati szakember, a Népszavával közölte, a megállapodásban lehet olyan kitétel, amely bizonyos esetekben lehetővé teszi a tender kiírójának az építkezés leállítását. Erre akkor van lehetősége, ha a szerződés vagy annak egy része jogszabályba ütközik. Ha ez nem áll fenn, akkor a kárfelelősség azt terheli, aki leállította a beruházást. Az Európai Bizottság (EB) 444-nek küldött válaszából kiderült, a kartell gyanú csak ürügy volt, semmi alapja.

A kormány tavaly decemberben az eredeti 110 milliárd forintos beruházási összeget több, mint bruttó 163 milliárdra emelte, ami 53 milliárd forintos drágulást jelentett.

Az uniós támogatás elmaradása miatt nemzeti forrásból kell megépíteni, ám erre a költségvetésben nem látni a fedeztet - nyilatkozta a Népszavának Varjú László, a DK alelnöke. A kormánynak vagy máshonnan kell átcsoportosítani erre a célra, vagy adót kell emelnie. Márpedig ezt az utat mindenképpen be kell fejezni, mert a 4-est halálútnak is nevezik az autósok, annyi rajta a súlyos baleset. Az M4-es semmiképpen sem maradhat torzó - emelte ki Varjú László.

Akárhogyan is alakul a beruházás leállításának sorsa, az eddig elvégzett munkákat a megrendelőnek, az államnak ki kell fizetnie. Egy esetleges, a kivitelezők által indított kártérítési per elvesztése pedig újabb milliárdokat jelenthet.

Úgy tetszik, az M4 szakasz építésének leállításához vezető nyomok eltakarítása is megkezdődött. A legutóbbi szóvivői tájékoztatón az autópálya témában megnyilatkozó Lázár János arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét már leváltották. Ez a cég szerződött az érintett 30 km-es útszakaszra is az öt kiválasztott céggel.

2015.04.04 07:23

Titkolja az államkincstár, hogy mennyi az átlagnyugdíj

Publikálás dátuma
2018.09.26 07:28

Fotó: Népszava/
Az átlagbér nagyjából felét teheti ki az átlagnyugdíj, és hasonlóan alakulhat a helyzet jövőre is. Ám a pontos - és korábban nyilvános - számok elérhetetlenek, mióta a Magyar Államkincstár foglalkozik a nyugdíjak körüli adminisztrációval.
A Magyar Államkincstár még csak válaszra sem méltatja az mfor.hu újabb és újabb megkereséseit arra vonatkozóan, hogyan alakultak idén a nyugdíjkifizetések, mennyit kap átlagosan az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött idős ember, illetve mennyi jutott az egyéb járandóságokból az érintetteknek - írja a portál.
A korábban a nyugdíjbiztosító honlapján negyedévente közzétett, nyilvános információk azóta hozzáférhetetlenek, hogy a kifizetésekkel kapcsolatos járulékos adminisztratív ügyeket átvette a kincstár. Az utolsó nyilvános dokumentum 2017 júniusi. Akkor az öregségi nyugdíjban részesülőknek járó teljes ellátás egy főre jutó havi átlaga 124 278 forint volt. Ezen belül a főellátás összege 112 669 forint volt (az öregségi nyugdíj mellett ugyanis adott esetben egyéb ellátás, például özvegyi nyugdíj is járhat).
Tavaly novemberben kiegészítést kaptak az idősek az inflációtól elmaradó év eleji nyugdíjemelésük miatt, majd idén januárban 3 százalékkal növelte meg a kormány a nyugdíjakat. 
Amit viszont nem lehet tudni, hogy ezek az intézkedések hogyan hatottak az egyes ellátásokra, mennyi most az átlagos nyugdíj, és az mennyivel marad el az átlagos bértől.
Az Mfor számításai szerint a jövőre tervezett 2,7 százalékos nyugdíjemeléssel 134 ezer forintra emelkedhet az átlagnyugdíj összege. A nettó átlagkereset jelenleg 216 ezer forint. Várhatóan az átlagbér durván felét fogja kitenni az átlagnyugdíj 2019-ben.
2018.09.26 07:28
Frissítve: 2018.09.26 08:25

324,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.26 07:10
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kedd este óta kis mértékben erősödött a forint a főbb devizákhoz képest szerda kora reggelre a bankközi piacon.
Szerda reggel hét óra körül az eurót 324,08 forinton jegyezték, valamivel alacsonyabban a kedd esti 324,17 forint után.
Eközben a svájci frank 285,64 forintról 285,59 forintra gyengült, a dollár jegyzése pedig 275,24 forintról 275,20 forintra süllyedt.
Az euró stagnált a dollárral szemben, kedd este 1,1768 dollárt, szerda reggel 1,1766 dollárt ért.
Szerző
2018.09.26 07:10