Előzetesbe került a gyergyói polgármester

Meglepő indokkal rendelte el a gyergyószentmiklósi polgármester előzetes letartóztatását a Marosvásárhelyi Táblabíróság. A Gyilkos-tó köré tervezett beruházásokkal kapcsolatban hivatali visszaéléssel és zsarolással vádolt, ám addig házi őrizetben lévő Mezei Jánosnak azt rótta fel a bíróság a Hargita Népe értesülései szerint, hogy megnézte az önkormányzat legutóbbi testületi ülésének videofelvételét - Mezeit ugyanis február elején eltiltották foglalkozása gyakorlásától.

Azt nem tudni, a bíróság mivel indokolta, hogy egy videofelvétel megtekintése mennyiben minősül a polgármesterség gyakorlásának, ám mivel házi őrizetben volt - és nem dolgozni járt be - Mezei vélhetően úgy vélte, ennyit megtehet. Tény, hogy a budapesti V. kerület testvérvárosának vezetőjével szemben január vége óta egyre szigorúbb intézkedéseket hoztak a romániai hatóságok: január végén a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyosztály őrizetbe vette, de a bíróság akkor nem látta indokoltnak az előzetest. Helyette bírósági felügyeletet rendelt el - vagyis, szabadlábon maradhatott és időnként meg kellett jelennie a bíróságon -, és meg is tarthatta minden jogkörét. Lapunknak Mezei akkor azt mondta, épp ez bizonyítja számára, hogy a bíróság is úgy látja, nem követett el bűncselekményt; néhány napra rá mégis eltiltották munkájától, majd március 11-én házi őrizetbe helyezték - most pedig előzetesbe.

Az alapügy, mint megírtuk, maga is tartogat furcsaságokat: Mezeit eleve egy tavaly májusi feljelentés alapján vették őrizetbe. Testvérvárosokként a Belváros és Gyergyószentmiklós még 1996-ban tervezte el, hogy szállodákkal, egyéb beruházásokkal fellendítik a Gyilkos-tó turizmusát. Ám a fejlesztés ügyében nem történt semmi: a Magyar Polgári Párt színeiben 2008 óta hivatalban lévő Mezei szerint a Belváros már 2011-ben közölte velük, hogy nem tervezik az együttműködést. Csakhogy a beruházásra létrehozott projektcég, a Monturist Kft. többségi tulajdonosa a Belváros, így a beleegyezésük nélkül sem mozdulhat semmi - márpedig Mezeiék a terület hiányában uniós fejlesztésekre sem tudnak pályázni, ezért megpróbálták kivásárolni az V. kerületet. Ez nem sikerült. Majd a Monturist ügyvezetője - a Belváros szerint az ő tudtukkal és beleegyezésükkel - tavaly feljelentette Mezeit, miután az önkormányzat - amúgy kétharmados döntéssel - eladta a szóban forgó telkeket. Zsarolással Virág Zsolt feljelentése alapján azért vádolták meg Mezeit, mert megpróbálta lemondatni az ügyvezetőt.

Szerző

Visszakövetelik a tényleges sztrájk jogát

Publikálás dátuma
2015.04.04. 07:08
Gaskó István FOTÓ: Vajda József
A hónap végéig le akarják zárni a sztrájktörvény módosítására tett egységes javaslatukról a kormánnyal és a munkaadókkal már megkezdett tárgyalásokat a szakszervezeti szövetségek. A sztrájkhoz való jogot szerintük jelentősen korlátozó törvény megváltoztatását így még tavaszi ülésszakán tárgyalhatná a parlament. Szakszervezeti vezetők szerint ma nincs az országban senki, aki pontosan meg tudná mondani, mit takar a sztrájkjoggal való visszaélés, így a bíróságok sem tudnak érdemben állást foglalni, ha a munkaadók erre hivatkozva viszik eléjük a dolgozói képviseleteket.

A sztrájktörvényben megkövetelt együttműködési kötelezettség már kézzelfoghatóbb, de a sztrájk idején biztosítandó elégséges szolgáltatások körét olyan magas szinten határozza meg, hogy a megmozdulás szinte észrevehetetlen marad. A Magyar Nemzet pénteki számában Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lényegét tekintve azt nyilatkozta: 2010-ben, a törvény szigorításakor érthető volt a kormányzati szándék a korábbi sorozatos gördülő sztrájkok korlátozására és így a gazdaság, valamint a lakosság komfortérzetének visszaállítására, mára azonban bebizonyosodott, hogy a szigorítás túlzottra sikerült.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói oldalán helyet foglaló hat szövetség ma már egységesen úgy látja, a gyakorlatban értelmezhetetlen a Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István által csak gumicsontként emlegetett sztrájkjoggal való visszaélés. A Magyar Szakszervezetek Szövetsége nevében lapunknak nyilatkozó Kopper József, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke ezt azzal egészíti ki, hogy a munkáltatók automatikusan bírósághoz fordulnak, ha egy szakszervezet sztrájkot kezdeményez, de ott többnyire csak azt mondják ki, hogy a felek állapodjanak meg a még elégséges szolgáltatásokról. Ennek kimondásáig is eltelik azonban átlagosan két hónap, mire többnyire már okafogyottá válik az egész kezdeményezés.

A 2010-es szigorítás óta gyakorlatilag nem volt Magyarországon komoly sztrájk – emlékeztet a korábbi menetrend szerinti mozdonyvezetői sztrájkokra az alelnök. A MÁV területén a személyszállításban a vonatok fele mindenképpen elindul, viszont ha a sztrájkot jogellenesnek találja a bíróság, akkor a benne résztvevő dolgozót ki lehet rúgni, a szakszervezetet pedig súlyos pénzek megfizetésére lehet szorítani. Gaskó ezeknek a szigorításoknak az enyhítése mellett Palkovics Imréhez hasonlóan fontosnak tartaná azt is, hogy ha nem sikerül megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, akkor ne a bíróságon folytatódjon az egyeztetés, hanem a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat előtt, ahol szerinte össze kellene állítani a hozzáértő szakértők listáját. A szakszervezeti szövetségek azt is szeretnék elérni, hogy ha a törvényben megszabott bírósági eljárás határideje lejár, a dolgozóknak legyen joguk megkezdeni a sztrájkot jogerős bírói határozat nélkül is.

Nincs viszont egyetértés a Munkástanácsok elnökével abban, hogy ha nem sikerül megállapodni a sztrájktörvénynek a munkavállalók számára több jogot biztosító módosításáról, akkor nemzetközi jogi fórumokig érdemes elvinni a vitát. Gaskó és Kopper szerint itthon kell megoldást találni ebben a kérdésben.

Szerző

Visszakövetelik a tényleges sztrájk jogát

Publikálás dátuma
2015.04.04. 07:08
Gaskó István FOTÓ: Vajda József
A hónap végéig le akarják zárni a sztrájktörvény módosítására tett egységes javaslatukról a kormánnyal és a munkaadókkal már megkezdett tárgyalásokat a szakszervezeti szövetségek. A sztrájkhoz való jogot szerintük jelentősen korlátozó törvény megváltoztatását így még tavaszi ülésszakán tárgyalhatná a parlament. Szakszervezeti vezetők szerint ma nincs az országban senki, aki pontosan meg tudná mondani, mit takar a sztrájkjoggal való visszaélés, így a bíróságok sem tudnak érdemben állást foglalni, ha a munkaadók erre hivatkozva viszik eléjük a dolgozói képviseleteket.

A sztrájktörvényben megkövetelt együttműködési kötelezettség már kézzelfoghatóbb, de a sztrájk idején biztosítandó elégséges szolgáltatások körét olyan magas szinten határozza meg, hogy a megmozdulás szinte észrevehetetlen marad. A Magyar Nemzet pénteki számában Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lényegét tekintve azt nyilatkozta: 2010-ben, a törvény szigorításakor érthető volt a kormányzati szándék a korábbi sorozatos gördülő sztrájkok korlátozására és így a gazdaság, valamint a lakosság komfortérzetének visszaállítására, mára azonban bebizonyosodott, hogy a szigorítás túlzottra sikerült.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói oldalán helyet foglaló hat szövetség ma már egységesen úgy látja, a gyakorlatban értelmezhetetlen a Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István által csak gumicsontként emlegetett sztrájkjoggal való visszaélés. A Magyar Szakszervezetek Szövetsége nevében lapunknak nyilatkozó Kopper József, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke ezt azzal egészíti ki, hogy a munkáltatók automatikusan bírósághoz fordulnak, ha egy szakszervezet sztrájkot kezdeményez, de ott többnyire csak azt mondják ki, hogy a felek állapodjanak meg a még elégséges szolgáltatásokról. Ennek kimondásáig is eltelik azonban átlagosan két hónap, mire többnyire már okafogyottá válik az egész kezdeményezés.

A 2010-es szigorítás óta gyakorlatilag nem volt Magyarországon komoly sztrájk – emlékeztet a korábbi menetrend szerinti mozdonyvezetői sztrájkokra az alelnök. A MÁV területén a személyszállításban a vonatok fele mindenképpen elindul, viszont ha a sztrájkot jogellenesnek találja a bíróság, akkor a benne résztvevő dolgozót ki lehet rúgni, a szakszervezetet pedig súlyos pénzek megfizetésére lehet szorítani. Gaskó ezeknek a szigorításoknak az enyhítése mellett Palkovics Imréhez hasonlóan fontosnak tartaná azt is, hogy ha nem sikerül megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, akkor ne a bíróságon folytatódjon az egyeztetés, hanem a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat előtt, ahol szerinte össze kellene állítani a hozzáértő szakértők listáját. A szakszervezeti szövetségek azt is szeretnék elérni, hogy ha a törvényben megszabott bírósági eljárás határideje lejár, a dolgozóknak legyen joguk megkezdeni a sztrájkot jogerős bírói határozat nélkül is.

Nincs viszont egyetértés a Munkástanácsok elnökével abban, hogy ha nem sikerül megállapodni a sztrájktörvénynek a munkavállalók számára több jogot biztosító módosításáról, akkor nemzetközi jogi fórumokig érdemes elvinni a vitát. Gaskó és Kopper szerint itthon kell megoldást találni ebben a kérdésben.

Szerző