A Mount Everestre készül Török Zsolt

Török Zsolt aradi magyar hegymászó szombaton indul Bukarestből, hogy egy nemzetközi expedíció tagjaként május közepén oxigénpalackkal jusson fel a Föld legmagasabb hegycsúcsára.

Az MTI-nek elmondta, hogy a déli oldalon próbálkozik, amelyiken a csúcs első meghódítói, Edmund Hillary és Tenzing Norgay is haladtak. Hozzátette, romániai hegymászó még nem jutott fel ezen az útvonalon a 8848 méter magas csúcsra.
Török Zsolt fizikailag és lelkileg is felkészültnek mondta magát. Megjegyezte, hogy azért választotta az oxigénes mászást, mert ezzel is be szerette volna biztosítani a sikert. Hozzátette, könnyebben teljesíthető feladatra számít, mint amilyen a Nanga Parbatnak és az Eiger északi falának a megmászása volt, a Mount Everestet azonban szimbólumnak tekinti, amelynek a meghódítására kisgyerek kora óta vágyik.

Az aradi magyar hegymászó elmondta, hogy a román zászlóval és támogatóinak a zászlajával készül a csúcsra. Mint fogalmazott, meggyőződése, hogy konfliktust gerjesztenek azok az erdélyi magyar mászók, akik a magyar zászlót viszik magukkal.
2013-ban Török Zsolt vezette azt a romániai expedíciót, amelynek tagjai oxigénpalack nélkül jutottak fel a 8125 méter magas Nanga Parbatra. A 41 éves hegymászó 2006-ban a Cso Ojuról, 2010-ben pedig a K2-ről kényszerült visszafordulni a csúcs elérése nélkül. Megjegyezte, a K2-t senki nem mászta meg abban az évben, amikor ő próbálkozott.

Szerző

Ibolyaszínbe öltözik a gödöllői kastély

Erzsébet királyné kedvenc virágja áll a középpontban vasárnap a gödöllői királyi kastély programjaiban.

Tüske Boglárka, a kastély kommunikációs vezetője az MTI-nek elmondta: a királyné maga rendelkezett arról, hogy lakosztályát ibolyaszínű kárpitokkal borítsák, szobáit - a szalont, az írószobát, öltözőt és hálót - ezért az ibolya jellemezte, amikor pedig Gödöllőre érkezett, a kertben árvácska és ibolya fogadta.

A vendégeket vasárnap Erzsébet királyné köszönti kapunyitáskor, az udvari fogadást a kastély dísztermében tartják, ahol az ifjú alattvalók korhű körülmények között találkozhatnak a kastély űrnőjével.

Hozzátette: A kastély urai és úrnői elnevezésű játékos családi tárlatvezetés során nemcsak az egykori lakókkal és életükkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, hanem a kor és a királyi udvar szokásaival, etikettjével és az is kiderül, hogy királyi gyermeknek lenni sem volt könnyű.

A programokon nemcsak ibolyagyűjtéssel egybekötött családi tárlatvezetést és ibolyakiállítást kínálnak, de ibolyás finomságok kóstolóját is. A Virágkonyha Sisi nyomán című előadásból megtudható, hogy Sisi kedvencei közé tartozott az ibolyafagylalt vagy a kandírozott ibolya és az is, hogy italokat, desszerteket, süteményeket, salátákat, illatos csemegéket is lehet készíteni a tavasz jellegzetes virágából.

Hétfőn hagyományőrző programokkal folytatódik a húsvéti hétvége, így tojásfestéssel, csokitojás-kereséssel, de mindkét napon várják a gyerekeket kézműves foglalkozások, meseelőadások és közös játékok.

Szerző

Bogárdi Szabó István: Krisztus föltámadása nem mítosz

Krisztus föltámadása nem mítosz, hanem a keresztyének életét alapjaiban meghatározó tény, ezért mondják el minden évben húsvétkor és minden vasárnap - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvéti üzenetében.

A püspök kiemelte: sem az ünnep, sem a nagy tény nem üresedik ki attól, hogy minden évben megülik, minden vasárnap elmondják.
Az emberek viszonya az ünnephez azonban megváltozhat, talán azért, mert olykor még a keresztyének is "divatosan" elhiszik, hogy a feltámadás csak mítosz, tanköltemény, példázat. Ha azonban minden alkalommal megállunk a csoda előtt, és rácsodálkozunk páratlanságára, akkor soha nem üresedik ki.

Lehet azt mondani, hogy mi keresztyének kitaláltunk egy mítoszt, de ha ez csak egy mese, akkor miért vált ki olyan nagy haragot, ellenségeskedést, iszonyatot, helyenként, koronként az emberekből.

A 20., 21. század keresztényüldözései egyes adatok szerint messze felülmúlják az első évszázadok keresztyénüldözéseit. Ezt mi, keresztyének egyrészt nem értjük, hiszen Krisztus soha senki ellen nem uszított, soha semmiféle lázadást nem szított, kardot sem vett a kezébe. Ezért mindig megrendülünk és csodálkozunk, amikor keresztyén embereket pusztán a hitükért üldöznek, gyilkolnak meg - hangsúlyozta.
Másrészt viszont nincs ebben semmi csodálni való - tette hozzá -, hiszen a feltámadás valóságát valló keresztyének életén, bizonyságtételén, vagyis éppen a húsvéton keresztül, Isten beleavatkozik a világ menetébe. Ettől pedig az Istentől elidegenedett, vele ellenséges ember ideges lesz.

Bogárdi Szabó István hozzátette: imádkoznak a napjainkban üldözött keresztyénekért, együtt vannak velük, és kérik Istent, hogy ha nem szükséges, ne próbálja őket erejükön felül. Ugyanakkor tanulnak is helytállásukból.

A református püspök beszélt arról is, hogy a húsvéttal új teremtés kezdődik. Isten ugyanis úgy teremtette az embert, hogy előbb meggyúrta agyagból és sárból, majd ezután lelket lehelt belé. A húsvét utáni teremtés azonban éppen fordítva, a lélekkel kezdődik: a feltámadt Jézus, amikor megjelenik tanítványai körében, rájuk lehel, és így szól hozzájuk: vegyétek a Szentlelket. Az új, Krisztus által megváltott ember teremtése tehát a lélekkel kezdődik, ezt követi majd a test a halálban és a feltámadásban.

Szerző