MSZP: távozzon Szijjártó és Fazekas!

A munkabérekről, a brókerbotrányról, a földgázellátásról és a vasárnapi tapolcai időközi országgyűlési választásról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Harangozó Tamás (MSZP) a brókerbotrány, a Quaestor-ügy kapcsán sürgette a kárt szenvedett ügyfelek azonnali kártalanítását, az MSZP ezzel kapcsolatos javaslatának elfogadását. Szerinte ha mindez a szocialista kormányok alatt történt volna, akkor "a Jobbik és a Fidesz összefogásával már lángolna Budapest".
Elmondta, a két érintett kormánytag, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter politikailag már megbuktak. A kérdés az, hogy jogilag mikor vonják felelősségre őket - firtatta, egyben a két miniszter lemondását sürgette.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint biztos nyelvbotlás volt, hogy az ellenzéki képviselő a Buda-Cash ügyfeleiért nem aggódik. Azt kérdezte, miért csak a Quaestor 31 ezer ügyfeléért aggódik, talán csak nem azért, mert a Buda-Cash-ügy ezer szálon köthető a MSZP-hez?
Jelezte, hogy a Quaestor kisbefektetőinek pénzét - hatmillió forintig - kifizeti a Befektető-védelmi Alap. Szóvá tette, hogy a két minisztert egymással teljesen ellentétes magatartás miatt akarják lemondatni.

Hogyan kerülhetett 10 milliárdnyi közpénz a Quaestorhoz?

A szocialista Burány Sándor azt kérdezte: hogyan kerülhetett 10 milliárdos nagyságrendű közpénz a Quasterhoz? A képviselő felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyona egy szerződés alapján ide került, azt azonban nem tudni, pontosan mekkora ez az összeg. A költségvetési adatok szerint legalább három, de akár hatmilliárd forintot is Tarsoly Csabának adhattak, és emellett a külügyi tárca mintegy négymilliárdnyi államkötvénye is érintett. Azt kérdezte, milyen megfontolásból bíztak offshore-hátterű magáncégre közpénzt, mit nyertek ezzel, mert Magyarország csak vesztett. Mekkora közvagyon és milyen vezetői döntés alapján került a Quasterhoz? Kit terhel a felelősség azért, hogy a 300 millió forintnyi kamatot a külügyi tárca elveszítette, ezzel az országot károsítva - sorolta kérdéseit.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, csodálkozik, hogy a Buda Cash-ről egy szó sem esik, biztos nem azért, mert ott a szocialista pártnak kiváló kapcsolatai lehettek, hanem azért, mert a károsultak 97-98 százalékát automatikusan kártalanították.

Reményeik szerint a Quaestor-ügyletekben érintett mintegy 32 ezer befektetőből 22 ezer kisbefektető a Befektető-védelmi Alap (Beva) döntésének megfelelően megkapja azt az összeget, amivel "kockáztatott" és amiben kárt szenvedett. Hozzátette: egyetlen jelentős tétel van a kockáztatás szempontjából, az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 17 milliárdos kölcsöne. Nagy érdeklődéssel várja, hogy a képviselő a gazdasági bizottság vizsgálóbizottságában, Erős Jánosnak, az MFB egykori vezetőjének felteszi a kérdést, miért adott Tarsoly Csabának 17 milliárd forintot - mondta.

Miért kellett tárgyalni a Quaestorral?

A szocialista Tukacs István szerint a kormányfő ösztönei helyett megfontoltságra lett volna szükség a Quaestor-ügyben. Értékelése szerint a kormány saját mesét gyárt, hogy mentesítse magát a felelősség alól. Felvetette azt is, hogy a miniszterelnök hogyan válaszolhatott egy nappal korábban egy 10-i levélre és miért kellett tárgyalni azzal a brókercéggel, amely kifosztotta az embereket.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a Buda-Cash bedőlése után történteket, jelezve, hogy Orbán Viktor február 25-én adott utasítást a minisztereknek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 3,8 milliárdnyi államkötvényt tudott ezt követően megmenteni, a Tartalékgazdálkodási Intézet 410 milliójának sorsa ugyanakkor még kérdéses. Felvetette: utóbbinál régi rossz gyakorlatról lehet szó, mert az előző kormányok alatt is 2,8 milliárd forintot tartottak brókercégnél.