Buda-Cash felszámoló: polgári jogi igény bejelentését javasolja

A Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolója azt javasolja a károsult ügyfeleknek, hogy követelésüket polgári jogi igényként is jelentsék be a folyamatban lévő büntető eljárásban.

A Buda-Cash honlapján közzétett tájékoztatás szerint a bűncselekmények súlyosságára tekintettel előreláthatólag vagyonelkobzásról is dönteni fog a bíróság, ezáltal a Buda-Cash felszámolási eljárásban felosztható vagyona várhatóan csökkenni fog.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat büntető eljárást. Ennek keretében az NNI zár alá vételt rendelt el a Buda-Cash Zrt. „f.a.” valamennyi értékpapír és pénzforgalmi számlájára, továbbá lefoglalta a társaság egyéb vagyontárgyait. Az ügyfelek a Nemzeti Nyomozó Irodánál, illetve a Fővárosi Főügyészségnél kérhetnek felvilágosítást.

A jegybank február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt. Az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, ezért az MNB büntető feljelentést is tett. A brókercég tevékenységi engedélyét március 4-én visszavonta a jegybank és kezdeményezte felszámolását.

Az MNB vizsgálata szerint a brókerház körülbelül 30 milliárd forinttal károsíthatta meg ügyfeleit. Ezen felül a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható DRB bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek vagyonának egy részét is eltüntette, mintegy 60-65 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni a kisbankok felé. A DRB-csoporthoz tartozó négy bank engedélyét szintén visszavonta a jegybank, és ezeknél is megindult a felszámolás.

Szerző

Quaestor-ügy: bedőlő piramisjáték jegybanki asszisztálással?

Schiffer András (LMP) számos kérdést megfogalmazott az Országgyűlésben, az azonnali kérdések sorában a Quaestor-üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Banknak. 

Kaptak-e a jegybank, illetve a felügyelet vezetői formális, vagy informális tájékoztatást a Quaestor-csoport pénzügyi helyzetéről a kormányzat bármely szintjéről az elmúlt hónapokban? - kérdezte. Miért nem tűnt fel a jegybanknál, hogy a Quaestor 9 százalékos kamatot fizet, amikor a banki kamat 4 százalékos volt? Miért engedélyezett hetvenmilliárdos kötvénykibocsátást a jegybank? Miért nem vette észre a jegybank, hogy 150 milliárd forintnyi hamis kötvény van a piacon? Egy 10 milliós törzstőkéjű cégnek hogy lehet 70 milliárd forintnyi kötvény kibocsátására engedélyt adni? Miért nem vették észre, hogy ez egy bedőlő piramisjáték? - sorolta kérdéseit a képviselő.

Schiffer András azt is firtatta, hogy nem kellene-e a jegybanknak egy alapot elkülönítenie palota- és festményvásárlás helyett, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárt meg tudja fizetni.

Balog Ádám, a MNB alelnöke válaszában azt mondta: a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél feltárt visszaélésnek semmi köze a Quaestor Hrurira Kft. számára engedélyezett kötvényprogramhoz. Ez a program már nyolcéves, először Veres János pénzügyminiszter adott arra engedélyt, majd a 70 milliárdos emelés 2013-ban a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet integrációja előtt történt - ismertette, hozzátéve: a 70 milliárd forintból 58 milliárdot bocsátottak ki. Jelezte, a kamat vizsgálata nem tartozik az MNB határkörébe.

Beszámolt arról is, javasolják a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítási keretét felemelni 100 ezer euróra, illetve azt is, hogy a kormány vizsgálja meg a Beva összevonását az Országos Betétbiztosítási Alappal.

Szerző

Bárándy: Tarsolyt márpedig időben ki kellett volna hallgatni

Az Országgyűlésben ma, az azonnali kérdések sorát nyitó Bárándy Gergely saját, előző heti, a Quaestor-ügyről szóló kérdésére tért vissza. A képviselő felidézte: akkor a válaszadó legfőbb ügyész úgy fogalmazott, hogy aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, mert ez ellentmond az emberi jogoknak.

Az MSZP szakpolitikusa hangsúlyozta: ő akkor a Quaestort vezető Tarsoly Csabának nem a tanúkénti, hanem gyanúsítottkénti kihallgatását kérte számon az ügyészségen. Megjegyezte azt is: a legfőbb ügyész indoka azért is sántít, mert az ügyészség egyébként "mindenféle emberi jognak ellentmondó gyakorlatot folytat".

A képviselő azt kérdezte, tud-e a legfőbb ügyész arról, hogy az ügyészség és az általa felügyelt egyéb hatóságok nyomozástechnikai módszerként alkalmazzák a potenciális gyanúsítottak tanúkénti kihallgatását.

A legfőbb ügyész válaszában azt mondta: szerinte a képviselő véleménye egy hét alatt megváltozott, mert korábban még azt kérdezte, hogy akikről biztosan lehet tudni, hogy érintettek és bűncselekményt követtek el, azokat legalább tanúként miért nem hallgatták ki. Polt Péter szerint erre meg is válaszolt akkor. A legfőbb ügyész szerint a szocialista politikus törvénysértő gyakorlat folytatására biztatta az ügyészséget, amit ő elutasított.

lásd még: http://nepszava.hu/cikk/1052993-raeg-orbanekra-a-quaestor-ugy

Szerző