Ötszörösére emelnék a Beva-értékhatárát

Száz ezer euróra emelné a Befektető-védelmi Alap (Beva) által kifizetendő kártalanítás összegét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami megegyezik betétbiztosítási alapból (OBA) a bankok károsultjainak fizethető mértékkel - derült ki a jegybank közleményéből. 

A befektető-kártalanítási rendszerekről szóló európai uniós irányelv szerint a tagállamok nemzeti szabályozásának biztosítania kell, hogy a befektetők legalább 20 000 eurónak (mintegy 6 millió forintnak) megfelelő összegű kártalanítási összegre legyenek jogosultak az irányelv által meghatározott esetekben– idézi a Portfólió a Magyarországon is érvényesülő európai szabályozást.

A jegybank tegnap merészet gondolt, és kezdeményezi a kormánynál és a Fidesz-KDNP parlamenti frakcióinál a tőkepiacról szóló törvény olyan módosítását, amely a Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás összegét legfeljebb 100 000 euró (mintegy 30 millió forint) összeghatárra emeli fel.

Ha elfogadja a kormány az MNB javaslatát, akkor Spanyolország mellett hazánk lenne az egyetlen ország, ahol a Befektető-védelmi Alap 100 ezer eurót fizetne ki ügyfeleinek. Így magunk mögé utasítanánk mind az Egyesült Királyságot, mind pedig Franciaországot, a maguk 70000 eurójával, vagy Szlovákiát ahol ez az összeg 50 ezer euró. Az unió többi országában 20 és 30 ezer euró között van a piaci szereplők befizetéséből fenntartott alap kártérítési plafonja.

Szerző

M4: a leállításhoz elég az informális kartellgyanú?

Megtörte a hallgatási fogadalmát Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára és elmondta a napok óta várt információt: az Európai Bizottság (EB) regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a magyar tárgyalóknak, hogy az M4-es autópálya fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi a projekt uniós finanszírozását.

Az Európai Bizottság azonban - mint korábban jelezte - hivatalosan nem vizsgálta az ügyet ilyen részletességgel, a finanszírozás elutasításának okai egészen mások voltak. Most Csepreghy államtitkár cáfolta a Bizottság cáfolatát, és azt állítja, hogy a bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a kormányt képviselő szakértőknek, hogy az M4-es fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú.

Semmibe vezető utak
Az atlatszo.hu becslése szerint Legkevesebb 7 milliárd forint uniós támogatást költöttek el a olyan utak megépítésére a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében, amelyek a semmibe vezetnek - írja az Átlátszó.hu. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. kapta a legtöbb pénzt a programból. Az Index tavaly gyűjtötte össze a magyar közbeszerzések sztárjait, a 20-as lista négy szereplője, a Duna Aszfalt Kft., a Swietelsky Kft., a Colas Zrt. és a Magyar Aszfalt Kft. a HURO-ban is nagyot kaszált, ők kapták meg a magyar partnerek által kivitelezésre kiosztott pénz harmadát, 5,9 milliárd forintot. Eleken például a Duna Aszfalt és a Swietelsky közösen épített utakat, melyek közül az egyik zsákutca, de van pusztába vivő és betontömbökben véget érő út is.

Az, hogy a háttértárgyalásokon hallottak elegendőek lehettek a másfél éve zajló beruházás hirtelen leállításához, több mint gyanús, különösen, hogy korábban a beruházás magas, kilométerenkénti 4 milliárd forintos költségét szóvá tevő képviselőket maguk a kormánytagok nyugtatták: számukra teljesen elfogadható az árazás. Csepreghy szerint az M4-es autópálya építését a kormány európai uniós források terhére tervezte megépíteni, s ez most kútba esett.

A 110 milliárdos beruházás leállításának időzítésében közrejátszhatott a költségvetés pénznélküliségén kívül az is, hogy a mélyépítőcégek többsége külföldi tulajdonú. Amelyik pedig nem, mint a Közgép, annak tulajdonosával Simicska Lajossal éppen nincs jóban a kormány és érdekeltségei ellen a miniszterelnökkel való összetűzése miatt most "hadjárat" folyik. A bő egy hete álló beruházásnál a kartellgyanú miatt már vizsgálatot kezdett a kormány, ennek befejezését április végére ígérik.

Szerző

Magáncsőd-terv ismét a KDNP-től

A KDNP régi-új elképzelése szerint akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a családi csődvédelemben – írja a Figyelő Online. A párt azzal támasztja alá a javaslat törvénybe foglalását, hogy szerintük “a devizahitelek kivezetésével normalizálódott az adósságszerkezet”.

A rendszer önkéntes módon működne, viszont aki belép a csődvédelembe, annak számítania kellene rá, hogy a kirendelt csődbiztosok megtilthatják neki, a nagyobb vásárlásokat, sőt, előírhatják azt is, hogy akinek van kocsija, nyaralója, az adja el az adósságrendezés érdekében. A várhatóan 2016-tól élő szabályozás szerint a csődbiztosok bizonyos időközönként személyesen is felkeresik az adósokat és ellenőrzik, hogy nem költekeznek-e túl. A javaslat szerint ez a törvény azért lenne előnyös az adósoknak, mert összességében kevesebb pénzt kellene visszafizetniük, a hitelintézeteknek pedig azért, mert a már lejárt és gyakran behajthatatlan tartozásukat nagyjából 20 százalékért tudnák eladni.

Fontos viszont, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőkön ez sem segítene. A magáncsőd kérdését már több éve lebegtetik, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a késlekedést azzal indokolta, hogy a devizahitelek olyannyira torzították a hazai hitelpiacot, hogy mindenképpen meg kellett várni, amíg erre megoldás születik. A Bankszövetség nem észrevételezte az értesülést, de jelezte, szakértői szintem már hónapok óta tartanak az egyeztetések a minisztériumok, az MNB és a bankok között.

Szerző