Előfizetés

Átlagosan 12 ezer forint lesz egy tankönyvcsomag

Megkezdődött a 2015/16-os tanévre a tankönyvrendelés: változás, hogy több idő áll rendelkezésre erre és a kiadványok további húsz százalékkal lesznek olcsóbbak - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára szerdán Budapesten.

Czunyiné Bertalan Judit a sajtótájékoztatón elmondta: a tankönyvellátásra vonatkozó eddigi tapasztalatokat összegezve megváltoztatták a következő tanévre a tankönyvrendelési felületet. Jelentősen könnyebb lesz a folyamat, és egyúttal biztonságosabbá is válik - emelte ki az államtitkár.
Hozzátette: a pedagóguskarral és az egyházakkal folytatott egyeztetések nyomán több változtatással találkozhatnak majd az intézmények. Sokkal több idő van a tankönyvek megrendelésére, az idén harminc nap áll rendelkezésre a kiválasztásra és a rendelések rögzítésére.

A könyvek újabb húszszázalékos árcsökkenése várható, a tankönyvcsomagok átlagára 12 ezer forint körül lesz. Újabb évfolyam kapja majd ingyenesen a könyveket, így a térítésmentesség az általános iskola első három évfolyamára terjed már ki. Az új rendszerben már háromszázezren juthatnak majd ingyenesen a kiadványokhoz – mondta Czunyiné Bertalan Judit, aki közölte: a fenti évfolyamokon túl további diákok is kaphatnak támogatást rászorultsági, gyermekvédelmi alapon.
Jelezte: folyik a tankönyvek tartalmi fejlesztése az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnél, újabb évfolyamokra fejlesztettek ki kiadványokat, a véleményezésben több száz pedagógus vesz részt. A tankönyvek elosztásában és az iskolákba eljuttatásában is praktikusabb, logikusabb rendszert alakítanak ki – közölte a köznevelési államtitkár.
Kérdésre válaszolva elmondta: javasolt tankönyvlista nincs, a Könyvtárellátó (Kello) honlapján azok a könyvek kapnak jelölést, amelyek a nemzeti alaptantervvel kompatibilisek. A tavalyi csaknem négyezerrel szemben mintegy 2700 kiadvány szerepel a listán, ebben több új könyv is van.

Tőczik Zsolt, a Kello ügyvezető igazgatója kiemelte: hatékonyabbá és egyszerűbbé szerették volna tenni a rendszert. Az ellátás menete mellett hozzányúltak a logisztikához - jelezte, hozzátéve: az a cél, hogy megfelelő mennyiségben, minőségben és határidőre leszállítsák a tankönyveket. Egyszemélyes ügyfélkezelő rendszert alakítottak ki, minden iskolát egy meghatározott emberhez rendelnek, aki a rendelés elejétől a tankönyvellátás végéig segíti az intézményeket - közölte.

A rendelés diákonként történik továbbra is, de már nem csomagolják össze tanulónként, hanem iskolákra bontva, összesítve szállítják ki a tankönyveket. Ezzel is az esetleges hibákat szeretnék kiküszöbölni - mondta. Nem fognak előre számlázni a tankönyvekért fizető diákoknak, hanem mindig azt számlázzák majd le, amit leszállítottak, és a diákok, a szülők átvettek. A számlát az iskolán keresztül kapják meg, és szeptember 15-éig kell majd kifizetniük Beszámolt arról, hogy a hittan- és erköcstankönyvek rendelése nem volt egyértelmű, ami több hibát eredményezett, ezt egyszerűsítették, és rögzítették, mely tankönyv melyik bevett egyház által elfogadott kiadvány.
Kitért arra is, hogy saját forrásból megháromszorozzák azt az összeget, amelyet az iskola fenntartóján keresztül a tankönyvfelelősöknek fizetnek, így 300 forint plusz áfa jár majd diákonként.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta: egyik első felvetésük volt, hogy tekintsék át a tankönyvellátás rendszerét és az esetleges problémákat. Októberben megbeszélték a szaktárcával és a Kellóval a felmerült kérdéseket. Javaslatuk nyomán beépítették az új rendszerbe a tanári példányok számának megváltoztatását, a pótrendelés, a visszáruzás módosítását. E téren még lesznek javaslataik - jelezte az elnök.
Kérdésre válaszolva Horváth Péter elmondta: a kar feladata lesz, hogy a mostani kiadványokat folyamatosan kontrollálják, a tartalmukat véleményezzék.

Szinte mindenütt van helyi adó

A 3178 települési önkormányzat közül összesen 3135 helyhatóságnál van valamilyen helyi adó, a leggyakrabban megállapított helyi adónem a magánszemélyek kommunális adója és a helyi iparűzési adó - erről Belányi Márta, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt a témában rendezett, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában tartott szerdai konferencián.

A hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár a törvényességi felügyeleti informatikai rendszer adatai alapján bemutatta: építményadót 892, telekadót 503, magánszemély kommunális adóját 2250, idegenforgalmi adót 784, helyi iparűzési adót 2767 település vezetett be.

A helyi önkormányzatok felett gyakorolt törvényességi felügyeleti tevékenységről elmondta: azt a jogalkotó a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe utalta. A döntések jogszerűségi vizsgálata során a kormányhivatalok azt ellenőrzik, hogy megfelelő eljárásrendben történt-e a rendeletek elfogadása, de felléphetnek mulasztások esetén is, amire korábban nem volt lehetőség.

Belányi Márta a törvényességi felügyelet kiemelt részének nevezte a helyi adórendeleteket, amelyeknél mind a döntéshozatali eljárást, mind a norma tartalmát vizsgálhatják a kormányhivatalok.

A helyi adórendeletek megállapításának szabályairól szólva azt mondta: eljárási szempontból a kormányhivatalok azt vizsgálják, hogy a jogalkotási törvénynek, illetve a helyi szabályozásnak - a szervezeti és működési szabályzatnak - megfelel-e a rendelet.
Kitért arra, hogy a jogalkotási törvény hatásvizsgálatot ír elő a rendeletalkotónak, annak a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásokra, a környezeti és egészségügyi következményekre, az adminisztratív terhekre és a döntés szükségességére is ki kell terjednie. A törvény az elfogadott helyi normák utólagos vizsgálatát is előírja, ami szintén jegyzői hatáskör. Az eddigi tapasztalatok alapján jellemző formai szabálysértésnek nevezte a helyettes államtitkár az előzetes hatásvizsgálat hiányát.
A tartalmi vizsgálatokról szólva kiemelte, hogy azt ellenőrzik: a rendelet megfelel-e az alaptörvényben foglalt elveknek, valamint a keretet adó helyi adótörvénynek.
Helyi adó bevezetésekor az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz kell igazítani - hangsúlyozta a Belányi Márta.

Kitért a települési adóra is, amelyet a helyi adóktól eltérő felhatalmazás alapján rendelhet el a helyi önkormányzat olyan adótárgyra, amelyre nem terjed ki törvényi közteher hatálya, de nem lehet az adó alanya állam, önkormányzat és vállalkozó.
Beszámolt arról is, hogy a törvényességi felügyelet szakmai irányításáért felelős tárca erre az évre is betervezett kormányhivatali célellenőrzést, amelynek során a helyi önkormányzatoknak az üdülőingatlanokkal összefüggő szabályait kívánják áttekinteni.

Székely László, az alapvető jogok biztosa köszöntőjében azt mondta, állandó, folyamatos panaszok tárgyát képezik a helyi adórendeletek, és előrevetítette: ez várhatóan így lesz a települési adók esetében is, ahogyan már érkezett panasz a települési adó kivethetőségéről is.

Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt mondta: bár a jogtudósok évtizedek óta foglalkoznak az adórendszer működési sajátosságaival, ez a fajta figyelem nem irányult eddig a helyi adókra. Hozzátette: a konferencia felhívhatja a figyelmet arra, hogy a legális és illegális adóelkerülési technikák a helyi adók világában is tetten érhetők.

Az elnök a Kúria elmúlt három évének gyakorlatát ismertetve azt mondta: a bírói fórum önkormányzati tanácsa elé kerülő ügyek egy jelentős része a helyi adókat érinti. Felidézte: 2012-ben az elsőként felmerült kérdés az volt, hogy mennyiben kell a közteherviselés kötelezettségének igazodnia az adózó teherbíró képességéhez. A Kúria akkor egy eseti döntésében kimondta, hogy az az adómérték, amely évente a vagyonérték 60-70 százalékát teszi ki, súlyosan aránytalan, mert belátható időn belül felemészti az adótárgyat. A másik fontos elv, amelyet a Kúria rögzített, hogy a teherviselési képesség arányában való hozzájárulás funkcióját nem teljesíti a helyi adó abban az esetben, ha egy jól körülhatárolható adóalanyt céloz, tehát nem általános jellegű.

A 2013-ban a Kúria elé került normakontrollügyekről szólva azt mondta: szintén az adó elkobzó jellege került előtérbe, de emellett megjelent egy újabb nézőpont, a hátrányos megkülönböztetésé is. Hangsúlyozta annak az elvnek a kimondását, hogy az adózó akkor teljesítőképes, ha a vagyonadó mértéke nem "oldódik el" az adótárgy értékétől.
A Kúria az adóterhelés mértékének abszolút voltát is vizsgálta, ennek során kimondta, hogy a tételes adó évi mértéke a négyzetméterenkénti 10 forint esetében nem tekinthető eltúlzottnak.

A múlt év döntései közül kiemelte a telekadó koncepcionális kérdéseit érintőeket, illetve a helybenlakást mint mentességi vagy kedvezményi jogcímet érintőt. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: a Kúria különbséget tett a telekadó és építményadó között és kimondta: a telekadó esetében nem lehet legitim módon alkalmazni ezt a mentességi okot, de az építményadó esetében erre jogszerű lehetőség van, de csak életvitelszerű tartózkodás esetén.

Több százmilliárd csak a turizmusba

Publikálás dátuma
2015.04.08. 14:49
Fotó: Thinkstock
Mintegy 230 milliárd forint uniós támogatás jut turisztikai fejlesztési programokra a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, ugyanakkor a turisztikai vállalkozások külön is pályázhatnak például energetikai fejlesztésekre, kedvezményes hitelre és oktatási programokra – mondta el Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára szerdán a Turizmus és Profit konferencián, Budapesten.

Ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (Ginop) 120 milliárd forint, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (Top) 100 milliárd forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (Vekop), valamint a Vidékfejlesztési Operatív Programra szintén 10 milliárd forint jut – tette hozzá.     

A Ginop forrásaira kis- és középvállalkozások (kkv) pályázhatnak, a rendelkezésre álló összegből egyebek mellett tematikus hálózatok (zarándok- és természetjáró utak) építhetők, természeti és kulturális örökséghelyszínek tehetők vonzóbbá, valamint egyik kiemelt terület a gyógyvízkutatás támogatása.     

A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmus kialakításáért felelős Top-ban az önkormányzatok a támogatottak, a vidékfejlesztési programban pedig a falusi turizmus szolgáltatói érdekeltek. Az első turisztikai témájú pályázatok nyár elején várhatók – mondta.     

A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy az előző 2007-2013-as uniós ciklusban összesen 1119 támogatott projekt volt, amelyből eddig 893 valósult meg, 313 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amelyből 309,8 milliárd forintra szerződtek, és 238 milliárd forintot ki is fizettek.