Bűncselekményt nem követtem el, nem kértem, és nem kaptam semmiféle pénzt – hangsúlyozta csaknem egyórás vallomásában szerdán többször is Hiszékeny Dezső a Fővárosi Törvényszéken, dr. Kalina József tanácsa előtt. A politikus szerint erősen kétséges módon alkalmazott titkosszolgálati módszerekkel próbálták – besúgó, és fedett nyomozó bevetésével – „beugratni”, hogy kenőpénzt fogadjon el egy üzlethelyiség bérbeadásáért cserébe. A kísérletek nem sikerültek.
A vád tényként állítja, hogy 2013 januárjában Hiszékeny Dezső, akkori angyalföldi alpolgármester közvetítőn keresztül jogtalanul 5 millió forintot kért magának azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy állítólagos vállalkozónak juttassa.
A Központi Nyomozó Főügyészség ezért vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával, míg Sz. Sándor másodrendű vádlottat bűnsegédlettel és befolyással üzérkedéssel vádolta meg.
Hiszékeny vallomásában elmondta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat egy beszervezett, betechnikázott, legendával ellátott, büntetett előéletű besúgót vetett be provokálására. Hozzátette: ha ez a szolgálat ezeket az intézkedéseket szigorúan célhoz kötötten és más, esetleges hátsó szándék nélkül teszi, az eljárása valós társadalmi érdeket szolgál. Ha azonban a szolgálat a különleges lehetőségeit kihasználva, a jogsértő alkalmazásnak akár csak a határán is mozogva tesz intézkedéseket, vagy valamilyen titkolt cél érdekében szervez akciókat, az a társadalom egésze számára veszélyes, ezért a visszaélés legkisebb gyanúja esetén is szigorú vizsgálatot igényel. Ezek a szervezetek ugyanis nem élhetnek vissza a lehetőségeikkel, és azokkal a különleges jogokkal, melyekkel a társadalom felruházta őket - hangsúlyozta Hiszékeny.
A vádirat alapján - az ügyben korábban gyanúsított, de ma már csak tanú - B. István 2013. január 20-án megkereste a Hiszékeny Dezsővel jó kapcsolatban álló Sz. Sándor másodrendű vádlottat azért, hogy a Visegrádi utcai Rigolettó presszó bérleti jogának megszerzését kérje egy vidéki vállalkozó részére. Ez a „vállalkozó” Marton László néven egy később színre lépő fedett nyomozó volt.
Hiszékeny elmondta: a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) bár azt állítja, egy másik vizsgálattal összefüggésben, mintegy véletlenül botlott ebbe az ügybe, a valóságban a szolgálat tudatos akciót szervezett egy ellenzéki politikus lejáratására. Bár a vádhatóság állítja, hogy a vesztegetésre bizonyítékai vannak – hangfelvétel is -, a vádlott szerint ez nem felel meg a valóságnak.
Hiszékeny feltételezi, hogy az ügyészség a fedett nyomozó jelentésére alapozza a vádat, melyben a legfontosabb „bizonyíték”, hogy a rendőr azt állítja, a vádlott bólintott a beszélgetés során. Bal kezének öt ujját pedig felmutatta, ami szerinte azt jelentette, hogy ötmilliót kér. A „mindenre kiterjedő” jelentésben azonban nem szerepel, hogy Hiszékeny bal keze sérült – amint a bíróságnak is bemutatta -, „legfeljebb "négy és felet" tud mutatni”.
A politikus leszögezte: „bár elég sok talányos információ látott napvilágot, azt állítottam és állítom ma is, hogy: az ügy politikai indíttatású, az eljárás koncepciós, azaz előre megtervezett, és előre megírt forgatókönyv szerint zajlott.”
Drávay Balázs ügyész – aki a nyomozást is közvetlenül irányította - a vádlotti vallomásra reagálva megbántottan közölte: ő meggyőződésből képviseli a vádat, és visszautasította, hogy a politika bármiféle szerepet játszott volna az eljárásban. Majd, bár az ügyhöz ennek semmi köze, megkérdezte a vádlottól: igaz-e hogy B. István tanú – a titkosszolgálat besúgója – az MSZP tagja. (Ilyen – direkt pártpolitikai jellegű - kérdést ügyész a bíróságon emberemlékezet óta nem tett fel.) Több „érdemi” kérdése nem volt.
A másodrendű vádlott, Sz. Sándor, aki később kívánt vallomást tenni, ugyancsak azt jelentette ki, nem követett el bűncselekményt. Mint mondta, „cselszövés áldozata” lett.
A tárgyaláson az is kiderült: az ügyészség több, az „ügynök” tanúval kapcsolatos fontos dokumentumot – kihallgatási jegyzőkönyveket, gyanúsítás megszüntetését, titkosszolgálati titoktartás alóli felmentéseket, és másokat – nem bocsájtott a védelem rendelkezésére.
A bíróság elrendelte ezek beszerzését, átadását, és május 27-re tűzte ki a következő tárgyalás időpontját.