Előfizetés

Ciprasz nem kért pénzt

R.T.
Publikálás dátuma
2015.04.09. 07:32
Alekszisz Ciprasz és Vlagyimir Putyin a tárgyalások kezdetén FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETZ
Nem következett be, amitől sok európai ország tartott, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő nem kért pénzügyi segítséget Vlagyimir Putyin orosz államfőtől a két politikus moszkvai találkozóján. Ezt erősítették meg mindketten a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten a Kremlben.

Putyin már a tanácskozás kezdetén a kereskedelmi kapcsolatok további élénkítésére tett javaslatot görög vendégének. Utalt arra, hogy ennek összforgalma 2014-ben negyven százalékkal esett vissza az előző évhez viszonyítva. A sajtóértekezleten is szó esett arról, hogy megállapodtak egymással a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, különösen az energetika területén. Ciprasz ezzel kapcsolatban azt közölte, hazája érdekelt egy „görög” gázvezeték életre hívásában, amely aztán az Európai Unió más országaiba szállíthatná tovább a nyersanyagot.(Vélhetően a Török Áramlatra gondolt, ezt keresztelte át görögre.)

A görög miniszterelnök kifejtette, hazája nem ért egyet az Oroszország elleni szankciókkal, amelyeket a Krím-félsziget bekebelezése, illetve a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók támogatása kapcsán rendelt el az EU a Kreml ellen, ezért újfajta párbeszédre törekszik Moszkvával. Bár a találkozó előtt egyes hírek arról szóltak, hogy Ciprasz azt kéri, Oroszország enyhítse a görög mezőgazdasági termékekre kivetett megszorításait, Putyin azt közölte, hazája egyetlen állammal sem tehet kivételt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne hozhatnának létre közös vállalatokat Görögországgal.

A Gazprom egyébként már 2013-ban 900 millió eurós ajánlatot tett a görög gázvállalatért, a DEPA-ért, később azonban az utolsó pillanatban visszavonta azt. A két politikus a sajtóértekezleten megerősítette, hogy Athén nem kért hitelt Moszkvától, vagyis nem orosz pénz révén akarja elkerülni az államcsődöt.

Bár tény az, hogy Görögország számára a Ciprasz-kormány hivatalba lépése előtt is fontos volt az Oroszországhoz fűződő viszony, a tegnapi viziten – minden állítás ellenére – nem feltétlenül a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítése volt az elsődleges. Szakértők szerint Görögország nehézségei lehetőséget adnak Vlagyimir Putyin számára az Európai Unió megosztására. Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemzőintézet főmunkatársa a Bloombergnek elmondta, Alekszisz Ciprasz Moszkvát használja fel arra, hogy minél előnyösebb helyzetbe kerüljön a hitelezőkkel folytatott tárgyalásain.

Ciprasz azonban hamarosan harapófogóba kerülhet. Az Oroszországgal szembeni uniós büntetőintézkedések hatálya ugyanis júliusban jár le, meghosszabbításához a 28 uniós tagország mindegyikének hozzájárulására szükség van. Az athéni kormány ugyan többször is bírálta a szankciókat, így Ciprasz is elhatárolódott tegnap a büntetőintézkedésektől, nem valószínű, hogy megengedi magának az EU-val való újabb konfrontációt. „Politikai szempontból igencsak nehéz lenne egy tagállam számára, ha szembemenne az EU irányvonalával” – vélekedett Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter.

Igaz, arra azért a Kreml sem számít, hogy Athén szembefordul az EU-val a büntetőintézkedések miatt. „Irreális azt várni, hogy Görögország megvétózza a szankciókat. Ám ezek ellen fordíthatja a közhangulatot, s ez is hasznos” – fejtette ki Alekszander Lukjanov Oroszország-szakértő az AFP-nek.

Athén rendre azt hangoztatja, hogy az orosz kapcsolatok ápolásával nem a megosztás a célja, éppen ellenkezőleg, hidat akar verni az EU és Moszkva közé. Euklid Cakalotosz, a külgazdasági miniszter szerint ha megvan a lehetőségük a feszültségek enyhítésére, akkor élniük is kell ezzel a lehetőséggel. A görög gazdaság számára mindenesetre rossz hír, hogy az Eurobank becslései szerint az év első negyedévében a GDP 0,4-0,6 százalékkal csökkent.

Amerikai támogatás a szaúdi offenzívához

A dél-jemeni kikötővárosban, Adenben tegnap felélénkültek a harcok a megbuktatott elnökhöz, Abd Rabbo Manszúr Hádihoz hű kormányerők és a síita huszi lázadók között. Helyszíni beszámolók szerint előretörtek a lázadók, tankokkal és páncélosokkal nyomultak előre, rakétákkal lőtték Aden központját.

A Reuters szerint három nagy robbanás rázta meg a kikötővárost, a lázadók több fegyverraktárát sikerült megsemmisíteni. A szaúdiak vezette nemzetközi koalíció eközben északon is bombázta a huszik állásait. Irán számos hadihajót küldött az Adeni-öbölbe, jelentette a BBC, az iráni haditengerészet főparancsnoka azonban az iráni tévének nyilatkozva cáfolta, hogy hogy fegyverekkel segítenék a huszi lázadókat. Habibollah Szajjari azt mondta, az iráni hajók a térségbeli kalóztámadások visszaszorítását célzó akcióban vesznek részt.

Már majd két hete tartanak a légicsapások a huszi lázadók állásai és katonai konvojai ellen, de a légioffenzíva még eddig nem érte el a célját - írta tudósítója jelentése alapján a CNN. A "Döntő Vihar" hadművelet eddig semmit nem döntött el. A kormányhű erők megpróbálták elvágni a lázadók utánpótlás-útvonalait, de eddig nem jártak sikerrel. A szaúdiak célja az lenne, hogy kiszakítsanak egy enklávét, ahová visszatérhet Hádi elnök, s ahonnan megindulhatna a szárazföldi offenzíva. A fővárosban, Szanaában sikeresebbek voltak a huszik infrastruktúrájának lerombolásában.

A Washingtonban állomásozó szaúdi nagykövet, Adel al-Dzsubeir szerint egyelőre még nyitottak minden lehetőségre, de egyelőre nem született döntés szaúdi szárazföldi erők bevetéséről. Szaúdi különleges erők azonban már jelen vannak Adenben. Az Egyesült Államok további támogatást ígér a huszikkal szemben fellépő koalíciónak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter-helyettes közölte, hogy felgyorsítják a fegyverszállításokat a szövetséges biztonsági erőknek. Megosztják a hírszerzési információkat is. Közös koordinációs-parancsnoki központot állítottak fel Rijádban - közölte Blinken, aki Hádi elnök képviselőivel és a szaúdi vezetéssel is tárgyalt a szaúdi fővárosban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint már legalább 560 ember, köztük 76 gyermek veszítette életét a jemeni konfliktusban, további 1700-an megsebesültek. Több mint százezer ember kényszerült otthona elhagyására. Jemenben a válságot megelőzően is nagy volt a szegénység. Az Oxfam segélyszervezet szerint legalább tízmillió jemeni számára nem jut elegendő ennivaló, 13 millió ember nem jut tiszta vízhez. Mintegy 850 ezer gyerek alultáplált.

Válaszol: Setét Jenő civil aktivista

Publikálás dátuma
2015.04.09. 07:30

Mi a romákat ért legnagyobb jogfosztás?

Az utánunk következő generációktól is elvették annak esélyét, hogy megismerjék a roma történelmet, művészetet. A nemzeti alaptanterv alapján ezekről egy szót sem hallanak a mai iskolások. Ehelyett azt tanulják meg, hogy a szüleik életfogytiglan az újkori rabszolgaságra, közmunkára vannak szorítva. Kétszázezer normális munkahely kellene, ahol a roma orvosok, pedagógusok, vagy éppen takarítók dolgozhatnának, mert csak így hinnék el, hogy ők is annyit érnek, mint bárki más ebben az országban.